A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. augusztus 29. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács a [...] eljárás alá vont volt ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság 2006. március 21-én érkezett átiratával tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy eljárást folytat az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntett megalapozott gyanúja miatt, amely eljárásban a nyomozó hatóság vádemelési javaslatot nyújtott be az ügyészség felé.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd a fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján elrendelte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi főmegbízott indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig. Az indítványnak a fegyelmi tanács a 2006. június 6-án kelt határozatával eleget tett.
A bíróság megküldte az ügyben keletkezett vádiratot.
Megkeresésre a bíróság 2010. szeptember 27-én arról tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy az eljárás alá vont ügyvédnél balesetből eredően súlyos egészségromlás következett be, a bíróság újabb szakértői vizsgálatot rendelt el annak megállapítása érdekében, hogy egészségi állapota lehetővé teszi-e a tárgyaláson való részvételét.
A bíróság 2011. június 7-én kelt végzésével az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen folyamatban lévő büntetőeljárást felfüggesztette, mivel a kirendelt orvosszakértő megállapította, hogy az eljárás alá vont tartósan és súlyosan megromlott egészségi állapota nem teszi lehetővé azt, hogy a tárgyaláson megjelenjen, és ott jogait gyakorolja.
Ezt követően a Fegyelmi Bizottság megkereséseire a bíróság 2014. március 5-én, 2015. május 12-én, 2015. november 2-án, 2016. április 27-én érkezett átiratában arról adott tájékoztatást, hogy a felfüggesztő végzésben foglalt indokok továbbra is fennállnak. A bíróság 2019. június 17-én érkezett átiratában arról tájékoztatta a fegyelmi hatóságot, hogy a bíróság az ügyet hivatalból fel kívánja terjeszteni az igazságügyi miniszterhez a büntető eljárás kegyelemből történő megszüntetése végett, amelyhez a vádlott (az eljárás alá vont volt ügyvéd) hozzájárult, emiatt a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges iratok beszerzése folyamatban van. Végül a bíróság 2022. június 28-án érkezett átiratában tájékoztatta a Fegyelmi Bizottságot arról, hogy a Köztársasági Elnök 2020. november 19. napján kegyelemből megszüntette az eljárás alá vonttal szemben a büntető eljárást.
A büntetőeljárás befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a fegyelmi tanács 2022. július 25-én az eljárás továbbfolytatását rendelte el, egyúttal az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött.
A tényállás:
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben az ügyészség vádirata alapján a bíróság a büntetőeljárást megszüntette.
A vádirati tényállás szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd 2001. december 19-én adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, amely szerződésben az eladó, vagyis a büntető ügy sértettje a szerződés aláírásával feltétlen hozzájárulását adta ahhoz, hogy a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék anélkül, hogy a vételár megfizetésre került volna. Később ezt az ingatlant az eljárás alá vont volt ügyvéd vádlott-társa jelzálogjoggal terheltette meg. Ezt követően az eljárás alá vont volt ügyvéd 2002. augusztus 5. napján ugyancsak adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, majd ehhez kapcsolódóan 2002. november 21-én valótlan tartalmú tartozás-elismerő nyilatkozatot ellenjegyzett, amelyet nem az okiraton szereplő személyek írtak alá. A vádiratból kitűnően az eljárás alá vont volt ügyvéd a büntetőeljárás során tagadta bűncselekmény elkövetését.
Miután köztársasági elnöki kegyelem folytán a büntető eljárást a bíróság megszüntette, így a vádirati tényállás, illetve az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnössége nem volt a bírósági eljárás keretében megállapítható.
Erre tekintettel a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül meg tudta hozni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. szeptember 29. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2006. F. 191.)