A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 4 rendbeli szándékos - melyből 3 rendbeli folytatólagos - fegyelmi vétséget követett el, ezért
kamarából történő kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 10 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A nyomozó hatóság tett bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, mely szerint csalás bűntett és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntető eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki.
A lefolytatott vizsgálati eljárás eredményeképpen készült fegyelmi eljárást kezdeményező határozat (jogszabályváltozás folytán korábban: összefoglaló jelentés) alapján a fegyelmi eljárást a fegyelmi jogkör gyakorlója elrendelte, mivel a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást az Üt. 62. § (1) bekezdése alapján a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Törvényszék ítéletével az eljárás alá vont volt ügyvéd vádlottal szemben megállapította, hogy bűnös 2 rb. csalás bűntettének kísérletében, mint felbujtó, egy esetben, mint bűnsegéd; 1 rb. csalás bűntettének kísérletében, mint bűnsegéd; 1 rb. sikkasztás bűntettében, mint felbujtó és 3 rb. hamis magánokirat felhasználásában, mint bűnsegéd, ezért a bíróság 6 év szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte és 18.000.000 Ft-ra vagyonelkobzást rendelt el.
Az Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az eljárás alá vont vonatkozásában kizárólag annyiban változtatta meg, hogy az ítélet meghozataláig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyalást tartott és határozatot hozott az ügyben.
2006 októberében Dr. S.I. arról tájékoztatta N.J-t, hogy egy cég ügyvezetését kell elvállalnia és a cég számára hitelt felvennie.
N.J. az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi irodájában ismerkedett meg a J Kft-t irányító személyekkel (H.E., L.G.) továbbá P.D-vel, aki a J Kft. részére felvenni kívánt hitel fedezetére szánt ingatlan tulajdonosa volt. Az ingatlan úgy került a tulajdonába, hogy korábban 4.840.000 Ft kölcsönt adott a J Kft. tulajdonosainak. P.D. azonban az ingatlan tulajdonjogára nem tartott igényt, hanem a kölcsön összegét szerette volna visszakapni. Abból a célból, hogy a kölcsön összegét visszafizethessék, H.E. a kft. révén szeretett volna hitelhez jutni. A kölcsönszerződéstől kezdődően valamennyi okiratot az eljárás alá vont volt ügyvéd szerkesztett, aki H.E. révén került az ügyletek lebonyolításába, mint ügyvéd.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd és Dr. S.I. (akik élettársak voltak ekkor) N.J-t úgy mutatták be H.E-nek és L.G-nek, mint banki kapcsolatokkal rendelkező, megbízható személyt. Így az ügyvédek ajánlására a J Kft. tagjai 2006. december 1-jén N.J-t bízták meg az ügyvezetői teendők ellátásával.
N.J. 2007. év elején hitelkérelmet nyújtott be a kft. nevében a Bank Nyrt. budapesti fiókjában, ahol a hitelszerződést megkötötték. A fedezetként felajánlott ingatlan értékére tekintettel a bank jóval nagyobb kölcsönt nyújtott, mint amennyire a kft. tagjai számítottak, így a kft. 205.520 svájci frank összegű devizahitelhez és 10.000.000 Ft összegű folyószámlahitelhez jutott. A bank a hitel összegét jóváírta a kft. bankszámláin. N.J. az eljárás alá vont volt ügyvéd jelenlétében 10.000.000 Ft-ot felvett a kft. folyószámlájáról, majd a svájci frank alapú hitelből is felvett 31.400.000 Ft-ot. N.J. a felvett pénzből 1.000.000 Ft-ot fizetett ki jutalékként a hitelügyintézésben közreműködő közvetítőnek, míg az összeg többi részét eltulajdonította és az eljárás alá vont volt ügyvédnek és Dr. S.I-nek átadta.
N.J. a hitelszerződés megkötését elhallgatta a kft. tagjai elől, így ők csak utólag értesültek arról, hogy N.J. a hitel összegét felvette. A kft. tagjai folyamatosan próbálták elérni N.J-t és az eljárás alá vont volt ügyvédet és tőlük a pénzt visszakövetelni, ennek hatására N.J. a társaság ügyvezetéséről lemondott.
2007 februárjában az eljárás alá vont volt ügyvéd és Dr. S.I. kezdeményezésére a [...] Kft. tulajdonosai N.J-t bízták meg a társaság ügyvezetői feladatainak ellátásával. N.J. ezt követően az eljárás alá vont volt ügyvéd és Dr. S.I. irányításával és felügyelete alatt a társaság nevében faktorálási ajánlatokat és hitelkérelmeket nyújtott be különféle hitel- és pénzintézeteknek. Ehhez N.J. olyan iratokat kapott, melyek szerint a [...] Kft. és a [...] Zrt. között vállalkozási keretszerződés jött létre, illetve amelyek a szerződésből származó kötelezettségek teljesítését igazolták, továbbá a teljesítésigazolásokhoz kapcsolódó számlákat is kapott.
Az iratok elkészítésére az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi irodájában került sor, ahol jelen volt M.J. is, aki felkészítette N.J-t arra is, hogy a faktorcéggel folytatott tárgyalások során mit kell tudnia.
M.J. szervezte meg azt is, hogy N.J. a [...] S. Kft.-én keresztül először a [...] Faktor Zrt.-nél próbálja meg a [...] Kft. állítólagos követelését faktorálni. A megbízás alapján N.J. először 2007 áprilisában találkozott a [...] Faktor Zrt. ügyintézőjével, ahova az eljárás alá vont volt ügyvéddel érkezett. Az összes irat benyújtását követően a [...] Faktor Zrt. ausztriai vezetői a faktorálási ajánlatot elutasították, mivel nem látták biztosítottnak a szabályszerű teljesítést. A faktoring szerződés létrejötte esetén a [...] Faktor Zrt. a számlaérték 80%-át utalta volna a [...] Kft-nek, így a [...] Faktor Zrt.-t a vádlottak cselekménye folytán kb. 686.330.000 Ft kár érhette volna.
A [...] Faktor Zrt.-nél megkísérelt ügylet sikertelenségét követően N.J. a [...] Kft. másik ügyvezetője és tulajdonosa, K.Z. nevében folyószámlahitel iránti igényt nyújtott be a [...] Bank Zrt. kerületi fiókjában.
2007. .... napján N.J. - magát K.Z-nek kiadva - és Dr. S.I. megjelentek a bank fiókjában, ahol N.J. arról tájékoztatta az ügyintézőt, hogy a kft. milliárdos árbevételű cég, amely nemrég nyert el egy 860 milliós megrendelést. A hitelkérelem alátámasztására N.J. csatolta a M.J. és az eljárás alá vont volt ügyvéd által készített vállalkozási keretszerződést, teljesítésigazolásokat, számlákat.
Ezt követően a bank 30.000.000 Ft-os folyószámlahitelre adott ajánlatot a [...] Kft.-nek. Az ajánlat alapján a szerződéskötésre és a kifizetésre már nem került sor, mert N.J-t a rendőrség elfogta.
2007. év végén N.J. és társai egy újabb faktorügyletet készítettek elő: N.J. és az eljárás alá vont volt ügyvéd pénzügyi tanácsadókkal, Sz.P-vel és Sz.A-val találkoztak az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi irodájában, ekkor a vádlottak a [...] Kft. és a [...] Zrt. közötti állítólagos üzleti kapcsolatról és annak nagyságrendjéről tájékoztatták a közvetítőket. Sz.A. az elmondottak alapján a [...] Faktor Zrt.-t javasolta a Kft. követelésének faktorálására.
Kb. két hét múlva Sz.A. megkapta és a [...] Faktor Zrt.-nek eljuttatta azt a dokumentációt, amelyet az eljárás alá vont volt ügyvéd és M.J. készítettek: a [...] Kft. és a [...] Zrt. közötti vállalkozási szerződést, a 2007. [...] napjával keltezett nyilatkozatot, teljesítésigazolásokat, a 857.916.000 Ft-ról szóló számlát, valamint a [...] Kft. bemutatkozó anyagát.
Mivel a [...] Faktor Zrt. ügyintézője az ilyen nagyságrendű, egy összegben kiállított számlát szokatlannak találta, és erről N.J-t értesítette, a vádlottak intézkedtek az első számla sztornírozása és három kisebb számlára bontása érdekében. Az új számlákat és a kapcsolódó teljesítésigazolásokat K.G. készítette el.
A [...] Faktor Zrt. a benyújtott iratok és azok módosításai alapján az ügyletet gyanúsnak találta, ezért a [...] Zrt.-nél közvetlenül is leellenőrizte, hogy a [...] Kft. és a [...] Zrt. között áll-e fenn üzleti kapcsolat, így az iratok valótlanságára fény derült.
2007. [...] napján N.J., az eljárás alá vont volt ügyvéd és Dr. S.I. megjelentek a [...] Faktor Zrt. irodájánál, majd N.J. és Dr. S.I. - aki N.J. ügyvédjének szerepét játszotta - az engedményezési keretszerződés megkötése érdekében bementek az irodába, ahol a faktorcég által értesített rendőrség a vádlottak közül N.J-t elfogta, és a bűncselekmény befejezését megakadályozta.
Az engedményezési keretszerződés alapján a [...] Faktor Zrt. a számlák értékének 80%-át utalta volna át a [...] Kft-nek, így a Zrt.-t a vádlottak cselekménye folytán kb. 686.330.000 Ft kár érhette volna.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi eljárásban előterjesztett nyilatkozatában bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, továbbá, hogy nincs jogi képviselője. Kérte az eljárás megszüntetését, mivel álláspontja szerint az egész eljárás okafogyott, mivel már 12 éve nem ügyvéd és ezért kizárni az ügyvédi kamarából őt formailag és jogilag is lehetetlen.
A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta az összefoglaló jelentésében foglaltakat és 7 rendbeli szándékos bűncselekmény elkövetése miatt 7 rendbeli fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, továbbá a körülményeket figyelembe véve, a bűncselekmények tárgyi súlyára is tekintettel, a leghosszabb tartamú, azaz 10 éves kizárásra tett indítványt. Kérte továbbá átalányköltség viselésre is kötelezni a volt kollégát.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2006 októbere és 2007. május 31. között következett be, mely elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
Az elkövetéskor hatályos Magyar Ügyvédi Kamara többször módosított 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 1. § a) pontja kifejezetten rögzíti, miszerint az ügyvédi kamara a fegyelmi jogkörét a fegyelmi vétség elkövetésekor a kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédekkel szemben gyakorolja. Ez a rendelkezés tartalmában nem változott 2018. január 1-je után sem (új FESZ 8/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 1.2. pontja).
Az Üttv. 113. § (2) bekezdése kimondja: Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés... az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés kiszabásának nem akadálya.
Mivel a fegyelmi vétséget megalapozó cselekmények elkövetésekor az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi kamarai tagsága fennállt, ezért a fegyelmi felelősség megállapításának a jelen eljárásban helye van.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a következetes fegyelmi gyakorlat szerint azon szándékos bűncselekmények elkövetőit, akiket a bíróság jogerősen letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítéli, kizárólag a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel, a kamarából való kizárással lehet sújtani.
A Fegyelmi Tanács - figyelemmel a többrendbeli szándékos bűncselekmény elkövetésére - kizárás fegyelmi büntetés kiszabását az Üttv. 109. § (6) bekezdése által biztosított mérlegelési lehetősége körében is csak a leghosszabb időtartamban tudta megállapítani, tekintettel az elkövetett cselekmények súlyára és jellegére.
A Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal, mely szerint az ilyen jellegű szándékos bűncselekmények súlyosan rombolják az ügyvédi kar és az ügyvédek társadalmi megítélését. Az ilyen és hasonló bűncselekmények elkövetése esetén ezért az egységes gyakorlat alapján, - különös tekintettel arra, hogy a tényleges irányítást is az eljárás alá vont volt ügyvéd és az ő élettársa végezte - nincs értelme mérlegelni az esetleges enyhítő körülményeket, mivel azok nem ellensúlyozzák az elkövetett fegyelmi vétséget és nem befolyásolják a büntetés kiszabását.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács, mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. fenti rendelkezéseit, ezért az Üttv. 107. § e) pontja alapján 4 rendbeli szándékos - melyből 3 rendbeli folytatólagos - fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel az Üttv. 109. § (6) bekezdésében foglalt korlátok között a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. október 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2007. F. 309.)