A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. november 10. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 276. § (1) bekezdésébe ütköző magánokirat-hamisítás vétségének gyanúja miatt.
A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
A fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást a büntető ügy jogerős befejezéséig függessze fel.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az ügyészség vádat emelt vele szemben. A Budapesti Ügyvédi Kamara megkeresésére a bíróság megküldte a vádiratot, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd V. rendű vádlott a büntető eljárásban.
A Budapesti Ügyvédi Kamara többszöri érdeklődésére a törvényszék megküldte végzését, amely a büntető eljárást megszüntette.
A Fegyelmi Tanács elnöke a felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását rendelte el.
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta. Az indítványra az eljárás alá vont ügyvéd nem tett észrevételt.
A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyaláson kívül határozatot hozott az ügyben.
A tényállás:
A vád szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2004. évben két gazdasági társaság között létrejött engedményezési megállapodásokat, 2003. évben pedig egy tartozás elismerő nyilatkozatot úgy ellenjegyzett, hogy tisztában volt azzal, hogy az iratok tartalma nem felel meg a valóságnak.
A fentiek miatt az eljárás alá vont ügyvédet 3 rb., a Btk. 276. §-ba ütköző bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolta meg az ügyészség.
A törvényszék az előtte folyó ügyeket egyesítette, majd az eljárást felfüggesztette a III. rendű vádlott súlyos betegségére tekintettel. Az utolsó büntetőeljárási cselekmény az V. rendű vádlottal szemben a 2013. évben megtartott tárgyalás volt, így a magánokirat-hamisítás vétségének büntethetősége 2016. évben elévült. Ezért a törvényszék végzésével az eljárást a Be. 267. § (1) bekezdés c.) pontja alapján megszüntette. A megszüntető határozat jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati szakban előadta, hogy a gyanúsítás ellen panasszal élt, melynek másolatát mellékelte az iratokhoz.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta az elévülésre, az időmúlásra és a törvényszék megszüntető határozatára tekintettel.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2003-2004. években következett be, melynek elkövetési időpontjában is az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, a cselekmény elbírálásakor pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban Üt. 37. § és az elbíráláskori Üttv. 107. § rendelkezései lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni:
Az Üttv. 107. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács megállapította az iratokból, hogy a törvényszék végzése az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult büntető eljárást megszüntette. A megszüntető határozat jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanácsot a büntető eljárásban meghozott jogerős határozat rendelkező része köti.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényeket egybevetve azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható, mivel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. december 17. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2009. F. 131.)