A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálati eljárás:
A panaszos az eljárás alá vont ügyvéd szerződéskötésével kapcsolatos ténykedése miatt terjesztett elő panaszt 2010. évben a Budapesti Ügyvédi Kamaránál.
Az ügyvédi kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, védekezéséhez iratokat csatolt, köztük a gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet.
Az előzetes vizsgálatot lezáró összefoglaló jelentés alapján a kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi megbízott indítványozta, hogy a panaszos által tett feljelentés folytán indult büntető eljárásra tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást függessze fel a büntető eljárás jogerős befejezéséig, figyelemmel a tett-azonosságra.
Megkeresésre az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett teljes jegyzőkönyvet.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást - az ellene indult büntető eljárás jogerős befejezéséig, vádemelés esetén a vádirat tartalmától függően annak előterjesztéséig - felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a törvényszék, mint másodfokú bíróság jogerős felmentő ítéletét.
A tényállás:
A [...] sz. alatti 50 m2 alapterületű, „lakás” megnevezésű ingatlan a bejelentő tulajdonát képezi.
Az eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett, amelyben a bejelentő eladta a vevő részére a fent megjelölt ingatlant. Az ingatlan vételárát 4.250.000 Ft-ban állapították meg, és rögzítették, hogy az ingatlant holtig tartó haszonélvezeti jog terheli.
A földhivatal határozatával a panaszos tulajdonjogát megszüntette és a vevő tulajdonjogát bejegyezte. A másodfokú földhivatal a fellebbezés elbírálására irányuló eljárást a panaszos által indított, s a bíróság előtt adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per jogerős befejezéséig felfüggesztette. Elrendelte a földhivatal, hogy az elsőfokú földhivatal az eljárás felfüggesztésének tényét a per jogerős befejezéséig a tulajdoni lapra jegyezze fel, amely tényt az elsőfokú földhivatal feljegyezte.
Tekintettel arra, hogy a panaszos azt állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megtévesztéssel vette rá az adásvételi szerződés aláírására, amelynek tartalma előtte ismeretlen volt, továbbá a vevők bódult állapotot okozva valamivel megitatták, amelyet ez eljárás alá vont ügyvédnek fel kellett volna ismernie, az eljárás alá vont ügyvéd ellen büntetőeljárás indult a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés c) pontja szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntette miatt, amelynek eredményeképpen az első fokon eljárt bíróság az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét megállapította, és 6 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását egy év és öt hónap próbaidőre felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése miatt eljárt törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet az ellene emelt vád alól felmentette.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint semmilyen adat nem merült fel arra nézve, hogy az okiratot szerkesztő eljárás alá vont ügyvéd a szerződéskötés ideje alatt tudomást szerzett volna arról, hogy a bejelentő szándéka nem adásvételre irányult volna, illetve a tényvázlatban írtak tartalmát ne értette volna meg.
Bár az írásszakértői vélemények szerint az adásvételi szerződésen az utónév tekintetében valóban érezhető bizonytalanság, a legjobb bejelentői aláírás éppen a tényvázlaton, a szerződéskötés előtti kioktatás tekintetében volt fellelhető, a bejelentő figyelme ekkor még - állításaival ellentétben - egyáltalán nem lankadt.
Minderre tekintettel is az eljárás alá vont ügyvéd terhére nem állapítható meg az, hogy a szerződéskötés hátterében lévő csalásról tudomása lett volna, vagy a bejelentő befolyásolt állapotát, betegségét az irodában töltött rövid idő alatt felismerte, és így működött volna közre.
A bejelentő azon állítása egyértelmű és kétséget kizáró cáfolatot nyert a híváslisták alapján, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd utólag felhívta volna, hogy ne próbálkozzon rá vallani. Ez a bejelentő szavahihetőségét az eljárás alá vont ügyvéd cselekvőségét tekintve tovább gyengítette, és az irányba mutat, hogy a bejelentő a szerződés aláírásának következményétől akként kíván menekülni, hogy az iratot szerkesztő ügyvédet bűnrészesként tüntette fel, ezért valótlanságokat állított.
Az eljárás alá vont ügyvédet a másodfokú bíróság az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette (1978. évi IV. törvény 318. § (1) és (5) bekezdés a) pont) miatt emelt vád alól a Be. 566. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel a másodfokú bíróság bizonyítottság hiányában mentette fel.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi vezető biztos indítványában az eljárás megszüntetését kérte, mivel az eljárás alá vont ügyvédet a bíróság jogerős ítéletével felmentette az ellene emelt vád alól - az ügyészi váddal ellentétben, ezért felelőssége nem állapítható meg, maradványcselekményre pedig nincs adat.
Az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét soha nem ismerte el, álláspontja szerint eleget tett a jogszabályokban foglalt kötelezettségének, az adásvételi szerződés szabályos körülmények között jött létre, a panaszos állításai nem felelnek meg a valóságnak.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi vezető biztos indítványa és az eljárás alá vont ügyvéd védekezése teljesen megalapozott.
Az első vizsgálandó kérdés az volt, melyik jogszabály, azaz az 1998. évi XI. tv. (Üt.), vagy a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) alapján kell megítélni jelen esetet.
Az Üttv. 208. § határozza meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) rendelkezései szerint kell lefolytatni.
A regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának záró időpontja 2019. február 4-e, melyből következően az eljárási szabályokra ez időponttól kezdődően alkalmazható az Üttv., az azt megelőzően indult ügyekben is, míg az anyagi jogi kérdésekre az elkövetéskor hatályos szabályok az irányadóak.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.2. pontja értelmében a szabályzat rendelkezéseit ezen időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Ebből következően az Üttv. határozathozatalra irányadó szabályait értelemszerűen visszamenőlegesen nem, csak a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követő időponttól lehet és kell alkalmazni, így az Üttv. 126. § (4)-(5) bekezdéseiben előírt határidő is csak ezen időponttól, tehát 2019. február 5-étől kezdődhetett.
A jelen eljárásra 2018. december 22-től a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FESZ) szabályai irányadóak.
A FESZ 1.4. és 1.5. pontjai szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé. A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény az elkövetéskor is, és az elbírálásakor is szabályszegésnek, fegyelmi vétségnek minősült.
Az Üt. 37. § a) pont szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Ugyanígy rendelkezik az Üttv. 107. § a) pontja, amely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. június 2. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2010. F. 205.)