Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2010.F.251/26. határozata

büntetőeljárásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 (három) év.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd

tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

A bejelentés:

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki. A bejelentés alapján a kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának, amelyből megállapítható, hogy a gyanúsításban közölt tényállás alapján a Btk. 319. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (3) bekezdés c) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette alapos gyanúját közölte vele a nyomozó hatóság, melyet a Btk. 13. § 8. pontja szerinti bűnszervezetben követett el.

A vizsgálati eljárás eredményeként a kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.

Az összefoglaló jelentésben a fegyelmi főmegbízott az akkor hatályos Fegyelmi Eljárási Szabályzat 25. § (4) bekezdése alapján indítványozta az eljárás felfüggesztését, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

Az indítványnak helyt adva a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást az annak alapjául szolgáló büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az ügyben a törvényszék ítéletet hozott, amely az ítélőtábla ítéletével jogerőre emelkedett.

A Fegyelmi Tanács az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnésére tekintettel a tárgyalás kitűzésével elrendelte az eljárás folytatását és fegyelmi tárgyalást tartott.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Ügyvédi Iroda ügyvédjeként 2007. januárjától rendszeres kapcsolatban állt A.A-val, a [...] Zrt. vezérigazgatójával, és rávette őt, hogy kössön szerződést az [...] Kft-vel, amelynek szükségességét azzal indokolta, hogy [...] Zrt. volt vezérigazgatója nem hivatalos végkielégítését ezen a cégen keresztül fogja megkapni. Mind A.A., mind az eljárás alá vont ügyvéd tisztában voltak azzal, hogy a szerződés a [...] Zrt. számára szükségtelen, annak megkötése más célt szolgál. A.A. az iratoknak a [...] Ügyvédi irodában való előkészítése után a [...] Zrt-n belül intézkedett a szerződéskötés ügyében.

A vállalkozási szerződést, amelyben az [...] Kft. a [...] Zrt. tulajdonában álló fénymásoló állomány teljes körű felmérését, illetve a felmérés eredményeit összegző, a fejlesztési lehetőségekre irányuló javaslatok megtételét is magában foglaló jelentés elkészítését vállalta 16 millió forint + ÁFA összegért, a [...] Zrt. nevében A.A., míg az [...] Kft. képviselőjeként Gy.T., jelenlegi nevén B.T. írta alá.

A szerződésen 2007. február 1-jei dátum szerepelt, de a szerződés aláírására mindkét fél részéről 2007. március 6. napja után került sor, ugyanúgy a dátumot nem tartalmazó jelentés aláírására is B.T. részéről, valamint a 2007. február 28-ai keltezéssel ellátott teljesítési igazolás aláírására is A.A. részéről.

Az [...] Kft. a szerződés megkötésének idején lényegében nem működött, alkalmazottakkal nem rendelkezett, B.T. annak tudatában írta alá a szerződést, hogy azt az [...] Kft. nem tudja és nem is fogja teljesíteni, illetve a meg nem történt munkavégzésről a jelentést aláírta, és ismeretlen személynek átadta a [...] Zrt-hez való benyújtás érdekében.

A valótlan tartalmú teljesítési igazolást A.A. írta alá, és engedélyezte a B.T. által 2007. március 9-i keltezéssel kiállított, a [...] Zrt-hez 2007. március 13-án benyújtott fiktív számla kifizetését. Az engedély alapján a [...] Zrt. a számla ellenértékét, összesen 19 millió 200 ezer forintot átutalta, amely összeg 2007. március 19-én került jóváírásra az [...] Kft. számláján, ahonnan a számla felett kizárólagos rendelkezési jogosultsággal rendelkező B.T. az átutalt összegből még ezen a napon 18 millió 100 ezer forintot készpénzben felvett, és azt az eljárás során ismeretlenül maradt személynek átadta, az összeg további sorsa ismeretlen.

A cselekmény folytán a [...] Zrt-t 19.200.000 forint vagyoni hátrány érte.

A törvényszék ítéletével bűnösnek mondta ki az eljárás alá vont ügyvédet hűtlen kezelés bűntettében (Btk. 376. § (1) és (4) bekezdés a) pontja szerint), mint felbujtót, ezért 1 (egy) év szabadságvesztésre ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 2 (kettő) év próbaidőre felfüggesztette, és kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet más vádlottakkal együtt 16.000.000 Ft kártérítés egyetemlegesen történő megfizetésére, továbbá 3.360 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélőtábla ítéletével az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által más vádlottakkal egyetemlegesen megfizetendő kártérítés összegét 19.200.000 Ft-ra felemelte, kötelezte továbbá az eljárás alá vont ügyvédet más vádlottakkal egyetemlegesen 900.000 Ft le nem rótt illeték megfizetésére, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkezéseit helybenhagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem terjesztett elő azon túl, hogy a gyanúsítás tényét a kamara részére bejelentette, és a gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet becsatolta. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során a későbbiekben írásban nem nyilatkozott, az ügyben tartott tárgyalásokon nem jelent meg.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a végindítványában az összefoglaló jelentést kiegészítette, indítványozta, hogy a fegyelmi tanács a tényállást a büntetőbíróság által meghozott jogerős ítélettel egyezően állapítsa meg, és ennek megfelelően rögzítse határozatában, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felbujtóként elkövette a hűtlen kezelés bűntettét. A fegyelmi biztos előadta, hogy az ítéletben rögzítetteknek megfelelően az ott rögzített bűncselekmény miatt szükséges a fegyelmi eljárásban is megállapítani az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az elkövetéskor hatályos régi Üt. 3. § (3) bekezdésében foglaltakat és az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/2. pontját, melyek kimondják, hogy ügyvéd nem működhet közre jogszabályba ütköző, vagy annak megkerülésére szolgáló ügylet megkötésénél.

Fegyelmi büntetésként kizárás kiszabását indítványozta, amelynek időtartamát a középmértékhez igazodóan kérte megállapítani és kérte, hogy a fegyelmi tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet a felmerült költségek viselésére is. Enyhítő körülményként kérte értékelni az időmúlást és az eljárás alá vont ügyvéd büntetlen kamarai előéletét.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.

A több időpontban hatályosuló, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt, 2018. december 22-én hatályba lépett, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jelenleg hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 14.1. és 14.5. pontja szerint a Szabályzat a MÜK honlapján történő közzétételt követő második hónap első napján lép hatályba (vagyis 2018. május 1-jén), amellyel egyidejűleg hatályát veszti az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat.

A jelen ügyben kifogásolt magtartás megvalósítására 2007-ben került sor, így az anyagi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

A jelen ügyben rendelkezésre álló jogerős bírósági ítéletben rögzített tényállás alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntető törvénykönyvbe ütköző módon közreműködött abban, hogy a [...] Zrt. és az [...] Kft. között fiktív szerződés jöjjön létre oly módon, hogy a szerződés megkötésére a [...] Zrt. vezérigazgatóját rávette annak ellenére, hogy tudomással bírt arról, hogy a szerződés mögött valós teljesítés nem lesz, a szerződés megkötésének célja, hogy a [...] Zrt. korábbi vezérigazgatóját jogtalan vagyoni előnyhöz juttassa.

Az Üt. 3. § (3) bekezdése és a régi etikai szabályzat 3/2. pontja alapján az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

A fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény kapcsán elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy köti-e egy jogerős büntetőbírósági ítélet a fegyelmi tanácsot, és ha igen, akkor mennyiben.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 6. §-a általános szabályként rögzíti, hogy a bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. Ezen általános szabályhoz képest sem az Üt., sem az Üttv. rendelkezése nem enged kivételt, melyből következően a fegyelmi eljárásban eljáró tanácsnak nincs lehetősége a bíróság jogerős ítéletét felülbírálni, és az abban rögzítettektől eltérően olyan megállapítást tenni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg sem bűncselekményt, sem pedig fegyelmi vétséget. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés értelmében a fegyelmi tanács a jogerős büntetőbírósági ítéletben megállapított tényálláshoz kötve van, és nem állapíthatja meg azt, hogy az abban rögzített bűncselekményt az eljárás alá vont ügyvéd nem követte el. Abban az esetben pedig, ha a bűncselekményt az eljárás alá vont ügyvéd elkövette, magatartása egyben fegyelmi vétségnek is minősül.

A cselekmény elkövetésekor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi. Az eljárás megindulásakor már hatályba lépett, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja lényegében azonos módon határozza meg a fegyelmi vétség fogalmát.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a büntető törvénykönyvbe ütköző módon közreműködött abban, hogy a [...] Zrt. és az [...] Kft. között fiktív szerződés jöjjön létre, oly módon, hogy a szerződés megkötésére a [...] Zrt. vezérigazgatóját rávette, miközben tudomással bírt arról, hogy a szerződés mögött valós teljesítés nem lesz és a szerződés megkötésének célja, hogy a [...] Zrt. korábbi vezérigazgatóját jogtalan vagyoni előnyhöz juttassa, megszegte az Üt., és a régi Etikai Szabályzat idézett rendelkezéseit, amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel a tevékenységi szabályokkal tisztában volt, de a cselekménye, illetve a magatartása következményeibe belenyugodott.

A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte a FESZ 26.4. c)-e) pontjaiban is felsorolt körülményeket, a cselekmény elkövetése óta bekövetkezett rendkívül jelentős időmúlást, illetve, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak, különös tekintettel arra, hogy az egyben az Üttv. 22. § (1) bekezdés cc) pontja szerinti jogkövetkezménnyel is jár. Enyhítő körülményként vette figyelembe a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1997. óta, kamarai tagsága szüneteltetéséig kifogástalanul folytatta ügyvédi tevékenységét, vele szemben más fegyelmi eljárás nem indult.

A fegyelmi tanács a büntetés nemének és időtartamának meghatározásánál az Üttv. 109. § (1) bekezdésében felsorolt szempontok mérlegelésével maga is a vezető fegyelmi biztos által indítványozott kizárás fegyelmi büntetést alkalmazását tartotta szükségesnek. Figyelemmel a bűncselekmény elkövetési értékére, az elkövetés szándékos módjára, az okozott joghátrány mértékére, és mindezen körülményekre tekintettel a cselekmény súlyára, indokolt volt a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazása, annak mértékét azonban a fegyelmi tanács a középmértéknél alacsonyabb mértékben, 3 év időtartamban állapította meg, figyelemmel a felsorolt enyhítő körülményekre is. A fegyelmi tanácsnak értékelnie kellett a büntetés kiszabásánál azt a körülményt is, hogy az ügyvédség társadalmi megítélésére különösen rossz fényt vet minden olyan eset, amelyben az ügyvédi tevékenység felhasználásával elkövetett bűncselekmények miatt kerül sor a büntetőjogi felelősségre vonásra, hiszen az ilyen cselekmények különösen alkalmasak az ügyvédi kar tekintélyének csorbítására.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére.

A fegyelmi tanács a végrehajtásában fel nem függesztett kizárás fegyelmi büntetésre figyelemmel, az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezése alapján az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét szünetelteti, azért a Fegyelmi Tanácsnak a FESZ 25.7. pontja alapján nem kellett köteleznie az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az ügyvédi igazolványát és a szárazbélyegzőjét haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja le a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 13. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2010. F. 251.)