A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó csalás bűntettének bűnsegédként történő elkövetése miatt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálati eljárást, majd annak alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás mellőzésével hozott határozatával a fegyelmi eljárást az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 62. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.
A fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka a jogerős ítélet megérkezésével megszűnt.
A Fegyelmi Tanács a II. fokú felmentő ítéletre és a vezető fegyelmi biztos eljárás megszüntetésére tett indítványára figyelemmel az Üttv-ben biztosított lehetőséggel élve tárgyalás mellőzésével folytatta a fegyelmi eljárást.
A tényállás:
A sértett bérleményét képezte a [1.] sz. alatti, az önkormányzat tulajdonát képező lakásingatlan. A sértett - a tanúk és saját maga előadása szerint - 2005-2006-ban rossz idegállapotban volt, időnként italozó életmódot folytatott, anyagilag eladósodott.
M.P. tulajdonát képezte a [2.] sz. alatti lakásingatlan.
Az I. és II. rendű vádlott fenyegetéssel rávették a sértettet, hogy a bérleményt cserélje el M.P. tulajdonában álló lakással. A csereszerződés aláírására 2005. november 9-én került sor az eljárás alá vont ügyvéd irodájában. A tanúk szerint valószínűleg, de nem biztosan ugyanezen a napon egy adásvételi szerződés is készült, dátum szerint 2006. január 11-én, amelyben a sértett eladta az ingatlant a [...] Kft. részére, amelyet F.P. ügyvezető képviselt.
A sértett a [2.] ingatlanban soha nem lakott, őt az I. és II. r. vádlott vidékre költöztette, ahol nem biztosítottak számára emberi körülményeket.
A sértett részére az ügyvédi irodában 4.000.000 Ft-ot adott át F.P., amelyet az iroda elhagyása után az I. és II. r. vádlott elvettek tőle.
A bíróság a bizonyítási eljárás eredményeképp arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem járt el szabályosan, ezt a szerződések tartalma, a szerződéskötés körülményei támasztják alá. Az I. fokú bíróság álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek észlelnie kellett, vagy kellett volna a sértett zavart, fenyegetett állapotát. Ezért az I. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek találta a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, ezért végrehajtásában 2 évre felfüggesztett 1 év szabadságvesztésre és 1 év ügyvédi foglalkoztatástól eltiltásra ítélte.
A II. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában megállapította, hogy a tényállás alapján nem vonható le az a következtetés, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tudott volna az I. és II. r. vádlott sértettel szemben tanúsított fenyegetésről, nem állapítható meg, hogy tudott volna bármilyen háttéralkuról. Az eljárás alá vont ügyvéd előtt a sértett magatartásából nem lehetett olyan következtetést levonni, hogy zavart, vagy fenyegetett lett volna, illetve szerződéses akarata hiányzott volna. A tanúvallomások alapján az sem volt teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a szerződések egy napon keletkeztek volna. Fentieknek megfelelően a II. fokú bíróság az eljárás alá vont ügyvédet az ellene emelt vád alól felmentette.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. A jelen ügyben az elkövetési idő 2005-2006., ennek megfelelően az ügyre az 1998. évi XI. tv. rendelkezései az irányadók, mint anyagi jogszabály. Az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha jogszabályban, vagy ügyvédi normában meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
A jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a bíróságok vizsgálták és minősítették, amelyhez a Fegyelmi Tanács kötve van. A fegyelmi eljárást a büntető eljárás folyamatba tétele alapozta meg azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a bíróság ítélete alapján, a bűnösség megállapítása esetén lehetne csak megállapítani. Mivel a bíróság a büntető eljárásban felmentette az eljárás alá vont ügyvédet, a Fegyelmi Tanács osztva a fegyelmi biztos indítványát, fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást megszüntette, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem merítette ki az Üt. 37. § a) pontjában megfogalmazott tényállást.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint az eljárási jogra a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény az irányadó.
A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 123. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben. A jelen eljárásban a tényállás bíróság által megállapított volt, a büntetőeljárásban felmentő ítélet született, így a fenti jogszabályhely alkalmazása indokolt.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 8. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2010. F. 283.)