A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont személy 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 (három) év.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben 2010. évben érkezett az eljárás alá vont ügyvéd bejelentése arról, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a Btk. 274. § (1) bekezdésébe ütköző és c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottjának felhívására az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeket tett, csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet és kérte az ellene indult fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az összefoglaló jelentés alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Fegyelmi Tanács határozatával – figyelemmel az ügy alapjául szolgáló vádiratában foglaltakra – eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását, valamint a fegyelmi eljárást a fenti szám alatt folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve az elsőfokú felmentő ítélet meghozataláig felfüggesztette.
(Bejelentés1)
–***–
2010. évben érkezett S.Gy. bejelentő beadványa, amelyben sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd okirat-szerkesztési és ellenjegyzési tevékenységét. (Bejelentés2)
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottjának felhívására az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentés1 alatti azonos tárgyú ügyben már elrendelte a fegyelmi eljárást, továbbá jelezte, hogy büntetőeljárás is indult, amelyről korábban már tájékoztatta a kamarát.
A Budapest Ügyvédi Kamara elnöke a vizsgálati eljárást 3 hónappal meghosszabbította, majd elrendelte a fegyelmi eljárást.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Fegyelmi Tanács határozatával a két ügyet egyesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban volt büntetőeljárás az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság jogerős ítéletével zárult, mellyel a másodfokú bíróság megváltoztatta a törvényszék elsőfokú ítéletét, és az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 373. § (1) bekezdésében meghatározott, az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás bűntettének kísérletében, mint bűnsegéd, valamint 3 rb. a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért 1 év szabadságvesztésre ítélte; a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette.
A büntetőeljárás jogerős befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács az eljárás továbbfolytatását rendelte el és tárgyalást tűzött.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a felülvizsgálati eljárás befejezéséig felfüggesztette.
A Kúria végzésével eljárás alá vont ügyvéd védőjének felülvizsgálati indítványát elutasította.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el.
A tényállás:
Az I. r. vádlott 2005. év közepén elhatározta, hogy oly módon fog rendszeresen pénzt szerezni, hogy különböző pénzintézetektől nagy értékű gépjárművekre vagy ingatlanra vesz fel kölcsönt, a törlesztés azonban sem szándékában nem állt, de lehetősége sem volt rá. Mindezt úgy tervezte realizálni, hogy nem, mint magánszemély, hanem gazdasági társaságok nevében folyamodik a kölcsönökért. Ezért olyan gazdasági társaságok feletti befolyást, tulajdont igyekezett megszerezni, amelyekhez rendkívül jutányosan, olcsón hozzájuthatott. Ezek egyike sem működött nyereségesen, esetleg veszteséget felhalmozva már a csődeljárás fenyegette azokat, vagy már az alatt álltak. Esetenként jogosultságát hamis, vagy hamisított okiratok felhasználásával igazolta. Kezdetben a tulajdonát képező, később pedig a befolyása alá került gazdasági társaságok, jogi személyek nevében eljárva nyújtott be különböző pénzintézetekhez hiteligényléseket. E gazdasági társaságok pénzügyi, vagyoni helyzetével kapcsolatosan esetenként maga vagy más által meghamisított olyan okiratokat nyújtott be, amelyekre hamis közjegyzői hitelesítői záradékot vezetett, illetve valótlan tartalmú közjegyzői ellenjegyzést tüntetett fel. Tervébe bevonta II. r. vádlottat, valamint annak testvérét, a III. r. vádlottat, de megállapodott VI. r. vádlottal is, és felhasználta V. r. vádlottat, illetve saját fiát, a IV. r. vádlottat a csalási cselekményekhez. Szert tett ügyintézőként egy ügyvéd ismeretségére is az eljárás alá vont volt ügyvéd személyében.
I. r. vádlott szándéka az ingatlan fedezettel biztosított hitel esetében a hitel összegének, míg a gépjárművekkel kapcsolatos hitel kérelmek esetében a gépjárművek megszerzése volt. A törlesztő-részletek fizetésére sem lehetősége, sem szándéka egyik esetben sem volt.
– *** –
1. Az I. r. vádlott a II. r. vádlottat bevonta a pénzintézetekkel kapcsolatosan tervezett kölcsönügyletekbe.
Az I. r. vádlott tudomást szerzett az M. Kft adatairól, a cégiratokhoz is ismeretlen módon hozzájutott, és elhatározta, hogy e gazdasági társaság nevében is kölcsönügyleteket fog kötni különböző bankokkal. A II. r. vádlottal megegyezett, hogy a cég ügyvezetőjeként kerül majd feltüntetésre. Felkeresték az eljárás alá vont ügyvédet és felkérték a társasági szerződés elkészítésére. Ennek tartalma szerint a II. r. vádlott határozott időre a saját tulajdonú ingatlan adás-vételével foglalkozó M. Kft. önálló eljárásra jogosult ügyvezetője lett. Az eljárás alá vont ügyvéd K.F.T., R.Cs. és a II. r. vádlott hamisított aláírásával 2008. május 1. napján kelt valótlan tartalmú társasági szerződést és változás-bejegyzési kérelmet készített, és ennek nyomán a változásbejegyzési kérelmet benyújtotta a cégbírósághoz. A bíróság végzésével a kezdeményezett változásokat a cégnyilvántartásba 2008. június 1. napján bejegyezte.
2. 2005. augusztus 3. napján vásárolta meg az O. Kft. üzletrészeit két ukrán állampolgár, B.T. és M.I.
Az I. r. vádlott különböző pénzintézetekkel kapcsolatos kölcsönügyletekhez kívánta felhasználni az O. Kft. nevét. A gazdasági társaság több iratához hozzájutott, és a II. r. vádlottal megbeszélték, hogy az O. Kft. ügyvezetőjeként történő cégbírósági bejegyzést fogják elérni, ezért 2008. április 30-án az I. r. vádlott adásvételi szerződést készített.
Ennek tartalma alapján B.T., mint a Kft. tulajdonosa az üzletrészét 1.500.000 forintért a II. r. vádlottnak értékesítette volna.
Az adásvételi szerződés hamis tartalmú volt, B.T. arról tudomást nem szerzett. Az I. r. vádlott a már korábban is eljárt eljárás alá vont ügyvédet bízta meg azzal, hogy a taggyűlési jegyzőkönyv és határozat elnevezésű okiratokat, a társasági szerződést, valamint olyan, tanúként feltüntetett, de nem létező személyek aláírásával tagjegyzéket készítsen, amelyek szerint az eredeti tulajdonos B.T. helyébe a II. r. vádlott lép ügyvezetőként. 2008. július 3-án a valótlan tartalmú, B.T. és a II. r. vádlott aláírását hamisan tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv és határozat elnevezésű okiratot, valamint a társasági szerződés egységes szerkezetbe foglalt példányát a tagjegyzékkel együtt az eljárás alá vont személy benyújtotta a cégbírósághoz. A valótlan tartalmú iratok alapján a cégbíróság a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba 2008. július 8. napján a változásokat bejegyezte.
3. A G. Kft-t a korábbi tulajdonosoktól S.Gy. és P.G. 2007. február 26. napján vásárolta meg.
Az I. r. vádlott tudomást szerzett a gazdasági társaság adatairól és birtokába került néhány irat is. E gazdasági társaságnak is azt a szerepet szánta, hogy pénzintézetektől hitelhez jusson a Kft. nevében, ezért felkereste az eljárás alá vont ügyvédet és egy 2008. május 15. napján kelt olyan valótlan tartalmú egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést készíttetett, ami a III. r. vádlott, S.Gy. és P.G. hamis aláírását tartalmazta. Ennek tartalma szerint a III. r. vádlott határozatlan időre a G. Kft. önálló eljárásra és aláírásra jogosult ügyvezetője lett.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2008. július 17. napján nyújtotta be a cégbíróságnak az iratokat. A bíróság a változásokat bejegyezte a cégnyilvántartásba. 2008. július 21-én a III. r. vádlott nem pusztán ügyvezető, hanem a Kft. tulajdonosává is vált egy valótlan tartalmú okirat nyomán. Az okiratot az eljárás alá vont ügyvéd készítette, és a III. r. vádlotton kívül S.Gy. és P.G. hamis névaláírását tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, taggyűlési jegyzőkönyvet és határozatot, valamint tagjegyzéket készített és ezt a cégbíróságnak szintén benyújtotta. A valótlan adatokkal a bíróság a közhiteles nyilvántartásba a változást bejegyezte.
– *** –
Az I. r. vádlott, amikor tudomást szerzett arról, hogy a M. Kft. felszámolás alatt áll, a Kft tulajdonát képező ingatlant megvásárolta 2008. június 10. napján a G. Kft. nevében. A vételár 15.500.000 forint volt. Szándéka az ingatlan fedezetként történő feltüntetése volt különböző pénzügyi tranzakcióihoz.
A G. Kft. képviseletét valótlan tartalmú hamis okiratokkal igazolta. Az ingatlanra kötött adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyezte és azt 2008. június 10. napján a földhivatalhoz be is nyújtotta. A földhivatal a G. Kft. tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte.
2008. június 11. napján faxon elküldte az I. r. vádlott a pénzügyi közvetítőnek az O. Kft. főkönyvi kivonatát. Ez hamis, valótlan könyvvizsgálói hitelesítéssel került ellátásra.
A pénzügyi közvetítő a valótlan tartalmú okiratokat a bankhoz hitelügyintézés céljából jóhiszeműen benyújtotta. Ennek alapján a bank hitelképesnek találta a vállalkozásokat és megindította a hitelezési folyamatot.
Az I. r. vádlott az ügyletbe bevonta a II. r., a III. r. vádlottakat is, akikkel együtt az eljárás alá vont ügyvéd társaságában megjelentek 2008. július 23-án a bankfiókban a szerződések aláírása céljából. Itt a II. r. vádlottat, mint az O. Kft. ügyvezetőjét, a III. vádlottat pedig a G. Kft. képviselőjeként tüntették fel. Az aláírt hitelszerződés szerint a bank azt vállalta, hogy hitelt nyújt az O. Kft-nek. A hitel fedezeteként a G. Kft. tulajdonát képező ingatlan került felajánlásra 84.000.000 forint keretbiztosítéki jelzálogjog alapításával.
A vádlottak a bankot tévedésbe ejtették, a valótlan tartalmú okiratokkal a hitelösszeghez kívántak jutni. A pénzintézet azonban rutinellenőrzés során a [...] Könyvvizsgáló Kft-t megkereste, amely után kiderült, hogy a könyvvizsgáló cég nevével visszaélve az O. Kft. és a G. Kft. éves beszámolóival a könyvvizsgáló vállalkozás nem is találkozott, az aláírásukat pedig meghamisították. A pénzintézet ezért 2008. július 30-án felbontotta az O. Kft-vel és G. Kft-kel kötött hitelszerződést és feljelentést tett. Miután hitelt nem folyósított, így a bankot nem érte kár.
A másodfokú bíróság az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye tekintetében kifejtette, hogy kétséget kizáróan megállapítható volt az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédként jelen volt a tárgyalásokon akkor is, amikor a feltételek kerültek megbeszélésre, sőt, az ügylethez tartozó költségeket is előlegezte. Rögzíti továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek nyilvánvalóan tisztában kellett lennie azzal, hogy az ügyletkötésben részt vevő személyek tényleges akarata pusztán arra irányult, hogy a pénzösszeghez hozzájussanak. E körben szükségesnek tartotta hangsúlyozni a másodfokú bíróság azt is, hogy az eljárás alá vont személynek, mint ügyvédnek látnia kellett a II. r. és a III. r. vádlottak teljes tájékozatlanságát. Ezen túlmenően az eljárás alá vont ügyvéd az általa elkövetett közokirat-hamisítás bűncselekmények kapcsán tisztában volt azzal, hogy a G. Kft-t és az O. Kft-t ténylegesen nem a cégnyilvántartásban feltüntetett S.Á. II. r. vádlott, hanem az I. r. vádlott irányítja. Továbbá ítéleti megállapítást nyert, hogy éppen eljárás alá vont ügyvéd volt az, akinek közreműködésével a cégnyilvántartásba valótlan adatok kerültek, az okiratokat részben az eljárás alá vont ügyvéd hamisította. Mindezek alapján megalapozott az a bírói következtetés, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tudott, tudnia kellett az I. r. vádlott csalárd szándékáról.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során a gyanúsítotti kihallgatásáról a Kamarát tájékoztatta, büntető ügye iratait becsatolta, a kitűzött fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent, a fegyelmi eljárásban fegyelmi felelősségét elismerte, megbánta a történteket. Előadta, hogy semmilyen tudatosság és semmilyen érdek nem vezette akkor, amikor a bűncselekményeket elkövette. Kitért rá, hogy 2006-ban lett ügyvéd, ez az ügy pedig 2008-as, véleménye szerint ő is a csalás áldozata lett, mert tapasztalatlan volt és jóhiszemű, ez vezetett idáig. Kiemelte, hogy a nyomozó hatóság nem is tett javaslatot esetében a vádemelésre, az ügyész volt az, aki úgy gondolta, hogy a csalásban is érintett. Saját meglátása szerint is nagy hibát vétette, de megfizetett már érte. Kérte a kizárás felfüggesztését, vagy a legsúlyosabb büntetésnek valamilyen módon történő elkerülését.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában kifejtette, hogy az I. fokú ítélet tényállása, valamint a II. fokú ítélet minősítése és a büntetés kiszabása az irányadó jelen ügyben. Álláspontja szerint tényként kell kezelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét a bíróság megállapította.
Kifejtette, hogy az ügyvédeket, az ügyvédi kart nem feltétlen a munkájuk alapján, sokkal inkább az ilyen büntetőeljárások és az ilyen ügyek miatt ítélik meg negatívan. Utalt rá, hogy a büntetlenség, a feddhetetlenség alapvető elvárás, ezért a legapróbb kihágás is azt eredményezi, hogy fegyelmi eljárás alanyává kell tenni ezeket a kollégákat és velük szemben büntetést kell kiszabni. Emlékeztetett arra, hogy ebben az ügyben szándékos bűncselekményről van szó és az ítéleti tényállás tartalmaz egy még súlyosabb elemet is, nevezetesen azt, hogy az aláírásokat több esetben is az eljárás alá vont ügyvéd hamisította alá és ez egy ügyvédtől elfogadhatatlan és olyan mértékű megszegése a szabályoknak, amire nem lehet és nincs is magyarázat. Ügyfél helyett nem ír alá ügyvéd okiratot, ezért nem lehet azt mondani, hogy megvezették az ügyvédet, vagy azt, hogy jóhiszemű volt. Hivatkozott arra, hogy ez egy nagyon régi ügy, 2008 óta folyik, nyomatékos enyhítő körülményként kérte ezt értékelni, továbbá azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismeri a felelősségét ebben az eljárásban. Utalt rá, hogy jelen esetben az Üttv. enyhébb elbírálásra ad lehetőséget. Hivatkozott arra is, hogy úgy kell tekinteni, mintha az eljárás alá vont ügyvéd az elkövetéskor – fegyelmi szempontból – büntetlen lett volna, mert fegyelmi marasztalása az elkövetéskor nem volt.
Indítványa kizárás fegyelmi büntetésre irányult, annak időtartamát azonban az enyhítő körülmények figyelembevételével kérte a minimumhoz közeli időtartamban megállapítani. Indítványozta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítása esetére, hogy a fegyelmi eljárás során felmerült költségek viselésére is kötelezze a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Egy ügyvédnek, mint az igazságszolgáltatási hivatásrend tagjának, gyakorlójának fokozottan kell ügyelnie arra, hogy az őt terhelő kötelezettségeknek eleget tegyen, hivatását a jogszabályok megtartásával gyakorolja és kizárólag olyan magatartást tanúsítson, amely nem csorbítja az ügyvédi kar tekintélyét. Nyilvánvaló, hogy eljárás alá vont ügyvédnek az a magtartása, amely két szándékos – egy esetben többrendbeli – bűncselekményt valósít meg, az ügyvédekre vonatkozó szabályok szándékos megszegését is jelenti, továbbá az ügyvédi kar tekintélyét is nagymértékben csorbítja, egyben hátrányosan érinti az ügyvédi kar egészét.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács a büntetőbírósági megállapításokra figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 4 (négy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg.
A fentiek alapján a büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az eljárás alá vont ügyvédre kedvezőbb Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, mert a fegyelmi tanács álláspontja szerint szándékos bűncselekmények elkövetése eleve elfogadhatatlan az ügyvédi tevékenység gyakorlója részéről, de kiváltképp megengedhetetlen az ügyvédi tevékenység végzése során elkövetett szándékos bűncselekmények esetén.
A figyelembe vett összes körülmény alapján a jelen ügyben csak és kizárólag a legsúlyosabb fegyelmi büntetés volt kiszabható, mert ez tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak. A kizárás időtartamát a 10 éves felső határhoz képest azonban az enyhítő körülményekre tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (6) bekezdés alapján 3 év tartamban határozta meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a jelentős, tíz évet is meghaladó időmúlást, továbbá enyhítő körülményként értékelte a kiskorú gyermek eltartását, továbbá kisebb súllyal a fegyelmi eljárás során tanúsított beismerést, megbánást.
Miután az eljárás alá vont volt ügyvéd felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik. Az Üttv. 130. § (2) bekezdése szerinti, a kizárás fegyelmi büntetés esetén kötelezően alkalmazandó tevékenység felfüggesztéséről szóló döntést a Fegyelmi Tanács mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelenleg már nem tagja a Kamarának, így ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2010. F. 315.)