A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. ..... ügyvéd és Dr. ............ volt ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020.06.25. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács Dr. ..... ügyvéd fegyelmi előzménye: nincs (F.82/2018. szám alatti eljárás felfüggesztve)
eljárás alá vont személy felelősségét 1 (egy) rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért a Fegyelmi Tanács
200.000 Ft (kettőszázezer forint) összegű pénzbírság
fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy mind a 200.000 Ft összegű pénzbírságot, mind a 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) eljárási költséget a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizesse meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005-20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács Dr...... - fegyelmi előzménye: nincs - eljárás alá vont személy felelősségét 1 (egy) rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért a Fegyelmi Tanács
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) eljárási költséget a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005-20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Fia a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
Dr. ..... ügyvéd eljárás alá vont személy 1991. március 13. napja óta ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában, fegyelmi előzménye nincs. Dr. ............... ügyvédjelölt volt a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában, szakvizsgái letételével az ügyvédjelölti jogviszonya megszűnt.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya 2012. május 8. napján kelt átiratában tájékoztatta a Kamara elnökét arról, hogy Dr. ..... ügyvédet 2012. április 19. napján gyanúsítottként hallgatta ki a hatóság, bűnsegédként elkövetett 1 rb, a Btk. 298/D. § a.) pontjába ütköző és aszerint minősülő, folytatólagosan elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt. Ugyanezen átiratban tájékoztatta a Kamara elnökét arról a hatóság, hogy Dr. ................ügyvédjelöltet szintén 2012. április 19. napján hallgatták ki gyanúsítottként 1 rb., a Btk. 298/D. § a.) pontjába ütköző és aszerint minősülő, folytatólagosan elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette, és 3 rb., a Btk. 318. § (1) bek.-be ütköző és az (5) bek. a) pontja szerint minősülő csalás bűntette miatt, melyet bűnsegédi minőségben követett el.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke ezen átirat alapján 2012. június 4. napján elrendelte a fegyelmi eljárást. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 2012. 12. 06. napján - tárgyalás tartása nélkül - a panaszolt személyekkel szembeni fegyelmi eljárást a hivatkozott büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Dr. ..... ügyvéd a büntetőeljárás jogerős befejezését követően csatolta a Budakörnyéki Járásbíróság ................. sorszám alatti valamint a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság ............... sorszám alatti - 2019.09.06. napján - jogerős ítéletét.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló iratok - az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvédjelölt 2012. április 19. napján lefolytatott gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyv (Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztálya ..............szám alatti irat), továbbá az eljárás alá vont ügyvéd valamint eljárás alá vont ügyvédjelölt ezen eljárásban benyújtott panasza, büntetőeljárásban hozott határozatok, eljárás alá vont személyek tárgyaláson tett illetve írásban benyújtott nyilatkozata - alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Dr. ............... ügyvédjelöltként édesapja, Dr. ..... ügyvéd okiratszerkesztő ügyvéd nevében és ellenjegyzése mellett kölcsönszerződéseket illetve opciós és jelzálogjog szerződéseket szerkesztett, mely tevékenységükkel az eljárás alá vont személyek szándékosan, anyagi ellenszolgáltatás - ügyvédi megbízási díj - ellenében segítséget nyújtottak ................. és ................. - büntetőeljárásában I. és II. r. vádlottak - abban, hogy 2007. és 2010. közötti időszakban nagyszámú, közel 50 esetben az I. és II. r. vádlottak magánszemélyeknek kamat ellenében olyan magánhitelt nyújtsanak, melynek folyósítását az 1991. évi LXIX. törvényben előírt engedély nélkül végezték.
Több esetben adásvételi szerződések megkötésére is sor került jelzáloghitel felvételével, mely hitelügyletek rendeltetése nem vételár kiegyenlítése volt, hanem az ingatlan adásvételi szerződések eladója, ....................... I. r. vádlott felé fennálló tartozások rendezése.
Dr. .................. előadta, hogy soha, semmilyen pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet nem végzett. A ................ és .................. I. és II. r. vádlottakhoz, kölcsönadókhoz köthető ügyletekben kizárólag ügyvédjelölti tevékenységet végzett. Az eljárás alá vont Dr. ............... valamennyi ügylet vonatkozásában a szerződések aláírását megelőzően a felek szerződéses akaratára vonatkozóan az ügyletkötő feleket meghallgatta, az eljárás alá vont előadása szerint soha nem merült fel olyan körülmény, amiből az tűnhetett volna ki a számára, hogy a felek valós akarata eltér attól, amit vele közöltek és a szerződésbe foglaltattak. Nyilatkozata szerint a felek által aláírt szerződéseket a „principálisával” - aki az édesapja - ellenjegyeztette. Előadta, hogy minden esetben a legnagyobb gondossággal járt el.
Dr. ..... ügyvéd előadta, hogy ügyvédi tevékenysége csupán a kölcsönszerződések, esetenként jelzálogszerződések vagy vételi jogot alapító szerződések ellenjegyzésére korlátozódott. A büntetőeljárás alapját képező szerződéseket Dr. ............... szövegezte meg, készítette elő, előtte történt meg azok aláírása, ő győződött meg arról, hogy a szerződések során mi a felek ügyleti akarata.
Az eljárás alá vont személyek tagadásával szemben a jogerős ítéletek rendelkező része szerint Dr. ..... ügyvéd bűnös bűnsegédként elkövetett és a 2012. évi C. tv. 408. § (1) bekezdés a) pontja minősülő jogosulatlan pénzintézeti tevékenységben való közreműködésben, büntetése 300.000 Ft pénzbüntetés volt, a másodfokú jogerős ítélet kelte: 2019.09.06. napja.
Dr. ............. tekintetében az ítélet első fokon jogerős lett 2018.09.21. napján; Dr. .............a jogerős ítélet szerint, még a régi Btk., az 1978. évi IV. tv. 298/D. § a) pontja alapján bűnös bűnsegédként elkövetett jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében, büntetése 325.000 Ft pénzbüntetés volt.
A 2012. évben megindult fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személyek elsődlegesen hivatkoztak arra, hogy a fegyelmi eljárás megindulásakor hatályos régi Fesz. 14. § (4) bek. szerinti 3 év már eltelt, hivatkoztak továbbá az Ütv. 41. § (1) bek.-ben foglaltakra, azaz arra, hogy az elévülés bekövetkezett, így fegyelmi eljárás velük szemben nem indítható. Másodlagosan pedig mindkét eljárás alá vont álláspontja szerint semmilyen fegyelmi vétséget nem követtek el, az ügyvédi működésre vonatkozó szabályokat megtartották. Arra vonatkozóan, hogy a többször módosított, a fegyelmi eljárás megindításakor hatályos 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontja szerinti bejelentést miért nem tették meg, nyilatkozatot nem tettek.
A fegyelmi biztos a 2020.01.23. napján kelt indítványában a büntetőeljárás jogerős befejezésére figyelemmel kérte a fegyelmi eljárás folytatását, és indítványozta az eljárás alá vont személyekkel szemben a fegyelmi felelősség megállapítását, pénzbírság büntetés kiszabását valamint az eljárással okozott költségek megtérítését. Az indítványát azzal indokolta, hogy a büntetőeljárás több mint hét éven keresztül folyt, e miatt is indokolt az enyhébb büntetés, valamint azon körülménynél fogva is, hogy az eljárás alá vont ügyvédek bűnsegédi magatartás keretében járultak hozzá a bűncselekmény elkövetéséhez.
Az ügyben eljáró Fegyelmi Tanács a 2020.06.25. napon tartott tárgyaláson meghallgatta Dr. ..... ügyvéd eljárás alá vont személyt, aki nem ismerte el a fegyelmi vétség elkövetését annak ellenére sem, hogy jogerős ítélet született vele szemben. Korábban előterjesztett igazoló jelentését fenntartotta. Hangsúlyozta azt, hogy ő csak ellenjegyzett, okiratot ebben a tárgykörben soha nem szerkesztett. Jelentős számú okiratot ellenjegyzett, de azokat a fia, Dr. ........... akkori ügyvédjelölt szerkesztette minden esetben. Dr. ........... minden esetben azt mondta az eljárás alá vont személynek, hogy a szerződések a felek valóságos akaratán alapulnak. Az ügyvédjelölt a fia volt, ezért megbízott benne és minden szerződést ellenjegyzett, amit a fia szerkesztett. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács ezért ne állapítson meg vele szemben fegyelmi vétséget és mellőzze a büntetést. Jelenleg nyugdíjasként folytat ügyvédi tevékenységet, szeretné befejezni az ügyvédi irodában elkezdett munkákat. Kérte, hogy az időelhúzódást is enyhítő körülményként vegye figyelembe a Fegyelmi Tanács. Előadta, hogy nagyon rég óta dolgozik ügyvédként és még nem volt vele szemben fegyelmi eljárás, ill. fegyelmi büntetéssel soha nem sújtották.
Dr. ............... volt ügyvédjelölt írásban tett nyilatkozatot, mivel életvitelszerűen Kanadában él. Előadta, hogy az indokolatlanul és rendkívüli mértékben elhúzódó büntetőeljárás folytán a jogászi hivatása gyakorlása és megélhetése teljes mértékben ellehetetlenült, ügyvédi hivatást nem tudott folytatni. E helyzet járulékos következményeként, mivel családja eltartásáról sem tudott az elvárható módon gondoskodni, a házassága felbomlott, családját elvesztette. Ez önmagában már kellő súlyú és mértékű büntetés volt a számára, a lezárult büntetőeljárás eredményeként pedig pénzfőbüntetés, illetve bűnügyi költségek megfizetésére is kötelezte a büntetőbíróság. A büntetőbíróság ítéletével valójában nem ért egyet. Azt viszont tényszerűen elismerte, hogy a több mint tíz évvel ezelőtt lezajlott cselekmények során nem járt el kellő alapossággal, tehát valóban hibázott, de azt továbbra is fenntartotta, hogy soha nem állt szándékában semmilyen bűncselekmény elkövetése. Sajnálatos módon, mivel a szerződések keletkezésekor csak ügyvédjelölt volt, így a szerződéseket édesapja, Dr. ..... ügyvéd ellenjegyezte, aki valójában a szerződések megszövegezésekor és aláírásakor nem volt jelen, az ügyfelekkel csak alkalmanként, az ügyvédi iroda közös váróhelyiségében találkozott.
A tárgyaláson a fegyelmi biztos végindítványában az írásban előterjesztett indítványát fenntartotta és mindként eljárás alá vont személlyel szemben 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetését látta megállapíthatónak és kérte mindkettőjük tekintetében a középmértéket meghaladó pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását, figyelemmel arra, hogy jelen eljárásban a pénzbírság már önmagában enyhe büntetés az elkövetett cselekményhez mérten.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak elsődlegesen az irányadó jog tekintetében kellett állást foglalnia.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben. Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 208. § (22) pontja szerint:
2019. január 1-jéig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
Figyelemmel arra, hogy az Üttv.-ben írt feltétel bekövetkezett, a fegyelmi eljárás során az Üttv. és újFESZ valamint ÜESZ rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elévülési kifogás a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az alábbiak okán nem alapos:
Az Üttv. 112. § (1) bek. szerint: Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.
(2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt.
(3) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.
A jogerős ítélet rögzíti, hogy az eljárás alá vont személyek utolsó elkövetési magatartása 2010. évben valósult meg, az elévülési határidőt ettől az időtől kell számítani, így a Kamara Elnöke által 2012. június 4. napján elrendelt fegyelmi eljárás elévülési időn belüli volt. A fegyelmi biztos a büntetőeljárás jogerős befejezéséről Dr. ..... ügyvéd bejelentéséből értesült, mely tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül kezdeményezte a fegyelmi eljárás folytatását, így az Üttv. 112. § (3) bek.-re is figyelemmel a fegyelmi eljárás megszüntetésére nincs mód az elévülési kifogás okán.’
Alkalmazott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 108. § szerint:
A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:
a) írásbeli megrovás
b) pénzbírság
Fentiek alapján a Fegyelmi Tanácsnak vizsgálnia kellett, hogy az eljárás alá vont személyek cselekménye valamely szabályzatot sértett-e vagy sem, így megvalósult-e fegyelmi vétség.
Az Üttv. 1. § (3) és (5) bek. szerint:
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
Az Üttv. 39. § (4) bek. szerint:
A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az Üttv. 42. § (3) bek. szerint:
Az ügyvéd ............... köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az Üttv. 44. § (1) bek. szerint:
Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a telek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Az Üttv. 62. § (1) bek. szerint:
Az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel ....... vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik - munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd...... vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) Preambulum g) pontja szerint az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé tartozik többek között az ügyvéd szakmai hozzáértése.
Az ÜESZ további rendelkezései szerint:
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
5.8. Az ügyvédi tevékenyég gyakorlója nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározottakon túl közerkölcsbe ütközik,
12.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg,
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény rendelkezései szerint:
3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában: b) hitel és pénzkölcsön nyújtása;
Az (1) bekezdésben foglalt tevékenységek - az e törvényben foglalt eltéréssel - üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával, miszerint panaszolt ügyvéd és volt ügyvédjelölt magatartásával 1 - 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget valósított meg:
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács tényként állapítja meg, hogy Dr. ...........eljárás alá vont személy azzal magatartással, hogy közel 50 kölcsönügyletben illetve opciós és jelzálogjog szerződések megkötése során általa sem vitatottan, nem kellő körültekintéssel, ügyvédjelöltként, az édesapja, mint ügyvéd utasításait ki nem kérve, az elkövetéskor hatályos hitelintézeti törvény szabályait megszegve közreműködött az ügyletek lebonyolításában, mely elkövetési magatartások tekintetében jogerős büntető ítélet született, megszegte a fentebb hivatkozott, Üttv. 1. § (3) és (5) bek.-ben, az Üttv. 39. § (4) bek.-ben, az Üttv. 42. § (3) bek.-ben és az Etikai Kódex 2.1, 2.2, 5.8. pontjaiban rögzített, az ügyvédi hivatás gyakorlásával összefüggő magatartási szabályokat és gondossági eljárás követelményét, így magatartása alapot adhatott arra, hogy az ügyvédben és az ügyvédségben az általános bizalom megrendüljön.
Az Etikai Kódex 12.4. pontjában írt bejelentési kötelezettség megszegése is fegyelmi vétséget valósít meg. Az eljárás alá vont személy az ügyvédjelölti tevékenység kereteit messze túllépve járt el az ügyletkötések során, ezzel megszegve az Üttv. 62. § (1) bek.-ben foglaltakat, mely cselekmény is fegyelmi vétséget alapoz meg. A cselekmények elkövetésekor az eljárás alá vont személy tudata ki kellett, hogy terjedjen a jogkövetkezményekre, az eredményre, így a cselekmények csak szándékosan követhetőek el. A cselekményeket az eljárás alá vont személy rövid időközönként többször elkövette, így a folytatólagosság is megállapítható. Ezen cselekmények alapján a Fegyelmi Tanács megállapította Dr. ........... felelősségét 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetésében.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont személy igen hosszú idő alatt volt büntetőeljárás hatálya alatt illetve azt, hogy írásbeli nyilatkozatában elismerte, hogy nem kellő körültekintéssel járt el.
Súlyosító körülményként értékelte, hogy a panaszlott ügyvéd nagy számú ügyletben közreműködött és az elkövetést jogerős büntető ítélet megállapította.
Ügyvéd által elkövetett bűncselekmény megállapítása esetén a fegyelmi gyakorlat szerint a legsúlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, ugyanakkor a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az igen jelentős időmúlás és a büntetőeljárás eljárás alá vont személy életkörülményeire kiható egyéb következményei olyan enyhítő körülmények, mely - a fegyelmi biztos indítványával ellentétben - a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabására adnak lehetőséget. Mindezeket együttesen értékelve jutott arra a következtetésre az eljáró Fegyelmi Tanács, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont személlyel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács tényként állapítja meg, hogy Dr. ..... ügyvéd eljárás alá vont személy azzal magatartással, hogy igen nagy számú kölcsönügyletben illetve opciós és jelzálogjog szerződések megkötése során általa sem vitatottan, nem kellő körültekintéssel, ügyvédjelöltjét nem ellenőrizve, részére utasítást nem adva, az elkövetéskor hatályos hitelintézeti törvény szabályait megszegve közreműködött az ügyletek lebonyolításában, mely elkövetési magatartások tekintetében jogerős büntető ítélet született, megszegte a fentebb hivatkozott, Üttv. 1. § (3) és (5) bek.-ben, az Üttv. 39. § (4) bek.-ben, az Üttv. 42. § (3) bek.-ben és az Etikai Kódex 2.1, 2.2, 5.8. pontjaiban rögzített, az ügyvédi hivatás gyakorlásával összefüggő magatartási szabályokat és gondossági eljárás követelményét, így magatartása alapot adhatott arra, hogy az ügyvédben és az ügyvédségben az általános bizalom megrendüljön. Az Etikai Kódex 12.4. pontjában írt bejelentési kötelezettség megszegése is fegyelmi vétséget valósít meg. Az eljárás alá vont személy továbbá az ügyletkötések során nem tartotta be az ellenjegyzés szabályait, ezzel megszegte az Üttv. 44. § (1) bek.-ben foglalt valamennyi előírást, mely cselekmény is fegyelmi vétséget alapoz meg. A cselekmények elkövetésekor az eljárás alá vont személy tudata ki kellett, hogy terjedjen a jogkövetkezményekre, az eredményre, így a cselekmények csak szándékosan követhetőek el. A cselekményeket az eljárás alá vont személy rövid időközönként többször elkövette, így a folytatólagosság is megállapítható. Ezen cselekmények alapján a Fegyelmi Tanács megállapította Dr. ..... ügyvéd felelősségét 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetésében.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont személy igen hosszú idő alatt volt büntetőeljárás hatálya alatt, közel 30 éve folytat ügyvédi tevékenységet, fegyelmi előzménye jelenleg nincs.
Súlyosító körülményként értékelte, hogy a panaszlott ügyvéd nagy számú ügyletben közreműködött és az elkövetést jogerős büntető ítélet megállapította, továbbá azt, hogy minden ügylet vonatkozásában az okirati ellenjegyzés szabályait megszegte, tehát aktív tevőleges magatartásával közreműködött bűncselekmény elkövetésében.
Ügyvéd által elkövetett bűncselekmény megállapítása esetén a fegyelmi gyakorlat szerint a legsúlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, ugyanakkor a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az igen jelentős időmúlás - a fegyelmi biztos indítványával egyetértve - továbbá a bűnsegédi elkövetési magatartás enyhébb fegyelmi büntetés kiszabására adnak lehetőséget. Mindezeket együttesen értékelve jutott arra a következtetésre az eljáró Fegyelmi Tanács, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont személlyel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki, figyelembe véve és igazodva a büntető ítéletben megállapított pénzbüntetés összegére, annak méltányos mértékét 200.000 Ft-ban látta megállapíthatónak. .
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése tesz lehetővé, míg a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezés az Üttv. 142. § (2)-(3) bek.-en és az újFESZ 40.2. a) pontján alapul
Záradék:
A határozat 2020. 09. 10. napján jogerős és végrehajtható.