A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 15 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
kamarai nyilvántartásból való törlés
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 10 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A főügyészség átiratával tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben vádiratot nyújtott be a törvényszékhez
- 4 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő, jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt, melyet mint bűnsegéd követett el,
- 2 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt, melyet mint bűnsegéd követett el,
- 8 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt, melyet mint bűnsegéd követett el,
- 5 rendbeli, a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétsége miatt, melyet mint bűnsegéd követett el,
- 9 rendbeli, a Btk. 276. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétsége miatt, melyet mint bűnsegéd követett el.
Az átirat alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója az előzetes vizsgálatot elrendelte.
A fegyelmi jogkör gyakorlója az előzetes vizsgálat elrendeléséről az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet értesítette.
Az eljárás alá vont bejelentette, hogy a főügyészség vele szemben a nyomozást megszüntette. Bejelentéséhez csatolta a határozatot, mellyel a főügyészség vele szemben - elévülés miatt - a nyomozást
- 1 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt, melyet mint bűnsegéd követett el, valamint
- 1 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésében meghatározott és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, nagyobb kárt okozó csalás bűntette miatt, melyet mint bűnsegéd követett el,
megszüntette.
A kamara megkeresésére a főügyészség tájékoztatást adott arról, hogy az átirat szerinti vádemeléssel egy időben a nyomozást megszüntette, mindez azonban csupán két, megalapozott gyanú tárgyát képező bűncselekményt érintett, míg a bűncselekmények nagyobb részében vádemelésre került sor.
A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében hivatkozott arra is, hogy a főügyészség az adott büntetőeljárásban az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet 4 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és az (5) bekezdés a) pontja szerint minősülő, jelentős kárt okozó csalás, 2 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás, 8 rendbeli, a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő csalás bűntettével, valamint 5 rendbeli, a Btk. 276. §-ába ütköző társtettesként elkövetett vétséggel, és 9 rendbeli, a Btk. 276. §-ába ütköző, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolja.
Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények - bizonyítottságuk esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak, indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács a Fegyelmi Eljárási Szabályzat (FESZ) 25. § (4) bekezdése alkalmazásával függessze fel a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig.
Az összefoglaló jelentés alapján a Kamara Elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást az annak alapjául szolgáló büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A törvényszék megküldte a kamara részére a törvényszék elsőfokú, és az ítélőtábla másodfokú ítéletét, mellyel a másodfokú határozatban írt változtatásokkal az elsőfokú ítélet az eljárás alá vont vonatkozásában véglegessé vált. A büntető ítélet megállapította az eljárás alá vont bűnösségét 15 rb. bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében (Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat) és 15 rb. bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont), és ezért őt halmazati büntetésül 450.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
A vezető fegyelmi biztos az Üttv. 127. § (2) bekezdése alapján kérte tárgyalás kitűzését arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel a fegyelmi biztos végindítványa kizárás indítványozására is irányulhat.
A Fegyelmi Tanács szabályszerű tárgyalást tartott az ügyben.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában az összefoglaló jelentését és annak kiegészítését fenntartotta, indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a határozat tényállásának megállapításánál az adott büntető ítéletek tényállását vegye alapul, az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt elmarasztalását az Üt. 37. § a) pontja alapján kérte, fegyelmi büntetésként az ügyvédjelöltek névjegyzékéből való törlés büntetés kiszabását indítványozta, valamint kérte eljárás alá vont ügyvédjelölt költségekben történő marasztalását is.
2008. évben vevők, valamint eladó között olyan valótlan tartalmú ingatlan adásvételi szerződés jött létre a [...] szám alatti ingatlan vonatkozásában, amely szerződés szerint a vevők 3.500.000 Ft-ért vásárolják meg ezen ingatlant eladótól oly módon, hogy az eladó részére a vevők a szerződés megkötése előtt 1.100.000 Ft előleget megfizettek, míg a fennmaradó 2.400.000 Ft összeget a vevők 5 kiskorú gyermekükre tekintettel igénylendő fiatalok otthonteremtési támogatásból fizetik meg.
Az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a vevőt és az eladót N.A.S. és T.T. kereste fel azzal, hogy a leendő vevőnek a gyermekei után járó fiatalok otthonteremtési támogatását „megvásárolja”, amiből 400.000 Ft-ot ígértek az eladónak, míg 700.000 Ft-ot a vevőnek.
Az ügyvédi, földhivatali, és az OTP-ügyintézés költségeit N.A.S. fizette a vevő helyett, valamint gondoskodott a vevőnek az ügyintézések helyszínére való szállításáról is, valamint ő tárgyalt az okiratot szerkesztő ügyvéddel is úgy, hogy az eladó nem volt jelen.
Id. F.B. tudva arról, hogy az ingatlanok tényleges fogalmi értéke nem éri el a támogatás megszerzéséhez szükséges összeget, felkérte az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy nyújtson segítséget hozzátartozóinak abban, hogy jogtalanul hozzájussanak otthonteremtési támogatásokhoz. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a valótlan tartalmú adásvételi szerződést N.A.S. kérésére készítette el.
A szerződést az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt édesapja, mint ügyvéd ellenjegyezte úgy, hogy az eljárás alá vont végezte a szerződés előkészítését, ő szerkesztette a szerződést és íratta alá a szerződő felekkel, és tudott arról, ellentétben édesapjával, hogy a fiatalok otthonteremtési támogatásának jogosulatlan megszerzéséhez szükséges a valótlan tartalmú adásvételi szerződés megkötése és arról is, hogy a vevők ténylegesen önerővel nem rendelkeztek, az önerő átadásáról szóló nyilatkozatuk is valótlan. Továbbá azzal is tisztában volt, hogy az ingatlan valós forgalmi értéke az adásvételi szerződésben megjelöltnél jóval alacsonyabb.
A valótlan tartalmú adásvételi szerződés az eljárás alá vont által szerkesztett ingatlan-nyilvántartási kérelemmel a vevők megbízásából benyújtásra került a földhivatalhoz, amely alapján a vevők tulajdonjogának széljegykénti feljegyzése megtörtént a közhiteles nyilvántartásban.
A vevők, az eladó, U.L., id. F.B., M.Á.M., és az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt segítségével, N.A.S. és T.T. rábírására a támogatás folyósításáért felelős OTP Bank Nyrt.-t tévedésbe ejtették és a Magyar Államnak 2.400.000 Ft kárt okoztak, amely nem térült meg. Ezen összegből 400.000 Ft-ban részesültek a vevők, míg az eladó 700.000 Ft-ot kapott, a többi pedig N.A.S-hez került.
A eljárás alá vont fentieknek megfelelő magatartásával jött létre valótlan tartalmú ingatlan adásvételi szerződés
1. L.P. vevő és F.B. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 2.300.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
2. C.Gy. és C.Gy-né. vevők és M.I. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 2.500.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
3. H.E. és L.Zs. vevők és N.J. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 2.300.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
4. Gy.A.Gy. vevő és S.I. és S.I-né eladók között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
5. K.J. vevő és M.E. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
6. G.B.M. és G.A. vevők és S.J. és S.J-né eladók között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft kárt okozott, melyből 11.000 Ft megtérült,
7. M.A. vevő és R.É. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft kárt okozott, melyből 31.239 Ft megtérült,
8. K.M. vevő és T.Cs. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
9. V.L. vevő és F.M. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
10. D.G. vevő és R.L. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft kárt okozott, melyből 175.831 Ft megtérült,
11. H.D.K. és H.Gy. vevők és F.T. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft kárt okozott, melyből 20.000 Ft megtérült,
12. G.S. vevő, másrészről R.J. és I. J. eladók között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft kárt okozott, melyből 990.000 Ft megtérült,
13. K.J. és F.D. vevők, másrészről H.T.A. eladó között a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft meg nem térült kárt okozott,
14. M.L. vevő és V.A. eladó között - M.Gy. közreműködésével - a [...] ingatlan vonatkozásában, mely ügylet a Magyar Államnak 1.900.000 Ft kárt okozott, melyből 64.950 Ft megtérült.
A vezető fegyelmi biztos indítványa nagyrészt alapos.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tényállásban rögzítettek a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló bizonyítékok, így elsődlegesen a törvényszék elsőfokú, és az ítélőtábla másodfokú ítélete alapján kétséget kizáróan megállapíthatóak voltak.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2008-2009. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
Az irányadó anyagi jogi szabály, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4., 1.5. pontjai alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üttv. 107. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üt. 37. § a) pontja szerinti fegyelmi vétség fogalmat kell alkalmazni.
A FESZ 42.6. pontja rögzíti, hogy a Regionális Fegyelmi Bizottság megalakulásának időpontjában felfüggesztett fegyelmi eljárásokat a felfüggesztés okának megszűnését követően az Üttv. szerinti eljárási szabályok szerint kell folytatni.
A felfüggesztés oka a törvényszék 2019 júniusi tájékoztatásával szűnt meg.
A FESZ 1.2. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ezt a szabályzatot ügyvédasszisztens kivételével a fegyelmi vétség elkövetésekor az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett természetes személyre kell alkalmazni, míg a fegyelmi vétség elbírálására irányadó Üt. 66. § (1) bekezdése értelmében az Üt. fegyelmi felelősségről szóló VI. fejezetének rendelkezéseit az ügyvédjelöltre is alkalmazni kell.
Az Üttv. 113. § (2) értelmében az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés a fegyelmi eljárás lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt büntetőjogi felelősségét tárgyi ügyben jogerős bírósági ítélet állapította meg, így a Pp. 264. § (1) bekezdése alapján azt megállapítani nem lehet, hogy a terhére rótt bűncselekményt nem követte el. Mindezek alapján is a Fegyelmi Tanács kénytelen volt megállapítani, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 15 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont megsértette az Üt. 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az Üt. 3. § (3) bekezdése értelmében az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartásával hivatását nem lelkiismeretesen, és nem is a jogszabályok megtartásával gyakorolta, tevékenysége jogszabályba ütköző is volt olyannyira, hogy a jogerős büntető ítélet szerint szándékos bűncselekmény törvényi tényállását is kimerítette.
Az Üt. 37. § a) pontja tehát kimondja, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartásával kimerítette az Üt. 37. § a) pontjában foglaltakat, terhére az előzőek szerint az Üt. 3. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző, vétkes szabályszegés volt megállapítható, amely - tekintettel arra is, hogy mindazt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tudata is átfogta, és mindazt 15 ügylet során követte el, minden adott ügylet során több szabályszegést is megvalósítva - 15 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontja és az Üttv. 22. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásával kamarai nyilvántartásból való törlés fegyelmi büntetést alkalmazott, melynek időtartamát 10 évben állapította meg, figyelemmel az Üttv. 109. § (6) bekezdésének és a FESZ 26.2. pontjának rendelkezéseire is.
A büntetési nem meghatározásánál a Fegyelmi Tanács értékelte az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyát, ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács rámutat arra is, hogy az eljárás alá vont magatartása kiemelkedő tárgyi súlyú fegyelmi vétségeknek minősül.
A Fegyelmi Tanács ismételten rámutat arra, hogy az eljárás alá vont az adott cselekményével a jogerős büntető ítélet szerint szándékos bűncselekményeket, így bűnsegédként 15 rendbeli költségvetési csalás bűntettét (Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat) és bűnsegédként 15 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettét (Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont) is elkövetett. A Fegyelmi Tanács értékelte azt is, hogy a tárgyi cselekménnyel összefüggésben a Magyar Államot jelentős összegű kár érte, mely döntő részében nem térült meg.
A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a kiemelkedő számú halmazatot, valamint a folytatólagos elkövetést is.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte a tárgyi cselekmény elkövetése óta eltelt jelentős időmúlást, azt, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt hosszú ideig állt fegyelmi eljárás hatálya alatt és azt is, hogy figyelemmel a tárgyi jogerős, eljárás alá vont bűnösségét megállapító büntető ítéletre is, az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt más jogkövetkezményt is alkalmaztak.
A Fegyelmi Tanács ugyanakkor a fegyelmi vétségek kiemelkedő tárgyi súlyára, a súlyosító körülmények hatására is figyelemmel az előzőekben megjelölt enyhítő körülmények ellenére is úgy ítélte meg, hogy jelen esetben csak a 10 évi időtartamú, legsúlyosabb fegyelmi büntetés - kamarai nyilvántartásból való törlés - rendelkezik kellő visszatartó erővel.
A Fegyelmi Tanács a fentiekkel összefüggésben rámutat arra is, hogy a FESZ 1.4., 1.5. pontjának megfelelően értékelte azt is, hogy az elkövetéskor hatályban volt Üt., vagy az elbíráláskor hatályos Üttv. által meghatározott jogkövetkezmények közül az eljárás alá vontra melyik a kedvezőbb, vagyis melyik szabályozás tesz lehetővé enyhébb elbírálást. Figyelemmel az Üttv. 109. §-ának rendelkezéseire, mely a büntetések differenciáltabb kiszabását teszi lehetővé, ideértve a büntetés időtartamával kapcsolatos mérlegelési lehetőséget is, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jogkövetkezmények tekintetében az Üttv. rendelkezései az irányadóak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 27. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2012. F. 292.)