Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.34/2013/8. határozata

közokirat-hamisításról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... ügyvéd (KASZ: ...) kamarai tagságát törölt ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év január hó 19. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ... születési hely és idő: ...
anyja neve: ...
lakcíme: ...

eljárás alá vont ügyvéd 31 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 év

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet
80.000 Ft (nyolcvanezer Forint) átalányköltség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 számú bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy a fellebbezést két eredeti példányban postai úton is megkűldheti.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd 2009. szeptember 1. napjától, a 2021. május 21-i hivatalból történt törléséig egyéni ügyvédként végezte tevékenységét. Fegyelmi felelősségét ez idáig 2 alkalommal (F.11/2017 és RFK 1/2021.) állapították meg. Eljárás alá vont ügyvéd házas, két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Kb. 80.000 Ft havi jövedelemmel rendelkezik, jelenleg édesapja irodájában 6 órás munkaviszony keretében adminisztrációs munkakörben dolgozik.

II.

A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati Osztály I. ... Bü számú, valamint a Kecskeméti Járási Ügyészség ... számú leveleivel 2013. március 8. napján értesítette a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, hogy ezen ügyszámon folyó büntetőeljárás keretében Dr. ... ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki és házi őrizete került elrendelésre. A nyomozó hatóság tájékoztatása szerint Dr. ... Sándor és társai ellen adócsalás bűntett, és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folytattak nyomozást.

Eljárás alá vont ügyvéd, ugyancsak 2013. március 8. napján személyesen is bejelentette a vele szemben folyamatban levő büntető eljárást.

A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi kamara elnöke 2013. március 19. napján rendelt el előzetes vizsgálatot a fegyelmi Eljárási Szabályzat 14. § (3) bek. alapján. A fegyelmi megbízott 2013. május 18 napján kelt kérelmére a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2013. szeptember 19. napjáig az előzetes vizsgálat lefolytatásának határidejét meghosszabbította.

A Kecskeméti Járási Ügyészség 2013. augusztus 28. napján kelt levelében arról tájékoztatatta a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy az akkor rendelkezésre állt adatok alapján a nyomozó hatóság dr. ... gyanúsítottal 23 rb., a Btk. 274. § (1) bek. c. pontjába ütköző, aszerint minősülő és büntetendő – társtettesként elkövetett – közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúját közölte.

A fegyelmi megbízott a 2013. szeptember 5. napján kelt összefoglaló jelentésében rögzítette, hogy dr. ...mal szemben büntető eljárás volt folyamatban, így eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Etikai szabályzat 3/2 pontját, és ezzel 1. rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fentiekre tekintettel indítványozta a fegyelmi szabályzat 18. § (1) c. pontja alapján dr. ... ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás elrendelését.

A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke F.34/2013 számon, 2013. szeptember 5. napján rendelt el fegyelmi eljárást dr. ... ügyvéddel szemben.

Eljárás alá vont ügyvéd 2014. március 6. napján bejelentést és kérelmet terjesztett elő, melyben a büntető ügy gyanúsításában szereplő bűncselekmények elkövetését tagadta, egyben kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntető eljárás jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács 2017. március 7. napján tartott fegyelmi tárgyalást, melyen a fegyelmi megbízott is indítványozta az eljárás felfüggesztését.

A Fegyelmi Tanács 2017. március 7. napján hozott határozatával a .... bü. sz. alatt folyamatban volt büntető eljárásának jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást felfüggesztette.

A Kecskeméti Járási Ügyészség 2015. június 11-én tájékoztatást adott, hogy 2015. május 28. napján vádiratot nyújtottak be a Kecskeméti Járásbíróságon, továbbá arról, hogy dr. ... ügyvéd ellen 31. rb. a Btk. 342. § (1) bek. c. pontjába ütköző és aszerint minősülő társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás büntetés és 1 rb., a Btk. 396. § (1) bek. c. pontjába ütköző és (3) bek. a. pontja szerint minősülő és büntetendő bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt került sor vádemelésre.

Eljárás alá vont ügyvéd 2015. november 3-án tájékoztatást küldött, miszerint az ügy a Szolnoki Járásbíróságra került áttételre.

A Fegyelmi Tanács megkeresésére a Szolnoki Járásbíróság 2017. március 3-án arról küldött tájékoztatást, hogy a büntetőeljárás még nem fejeződött be.

Eljárás alá vont ügyvéd 2021. március 8-án arról küldött tájékoztatást, hogy a büntetőeljárás akkor még másodfokon folyamatban volt.

Az eljárás alá vont ügyvéd levelével és a Szolnoki Törvényszék a másodfokú ítélet egyidejű megküldésével 2021. május 21. napján tájékoztatták a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarát a büntetőeljárás jogerős befejeződéséről.

III.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága Vizsgálati Osztály I. ...Bü szám alatt Dr. ... Sándor és társai ellen adócsalás bűntett, és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt folytatott nyomozást.

A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 18-i elsőfokú ítélete dr. ... Sándor I.r vádlottat bűnösnek mondta ki 31 rb. társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás büntettében (Btk. 342. § (1) c. pont) és bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény büntettében (Btk. 404. § (2) a) pont, (1) bek. a) pont), ezért őt a bíróság halmazati büntetésként 1 év 10 hónap szabadságvesztésre és 400 napi tétel – egynapi tételének összege 9.000 Ft – pénzbüntetésre és 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette.

A Szolnoki Törvényszék az ... számú ítéletével a Szolnoki Járásbíróság ... számú ítéletét megváltoztatta. Dr. ... Sándor I.r vádlott vonatkozásában a 31 rb. közokirat-hamisítás büntette (Btk. 342. § (1) c) pont) tekintetében a társtettesként elkövetésre utalást mellőzte. Az 1 rb. bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény tekintetésben a bűnösség megállapítását mellőzte. A 2 rb. társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének vádja alóli felmentés – helyesen – 2 rb. bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének vádjára vonatkozik.

Az I.r. vádlottat további 1 rb. bűnsegédként elkövetett csődbűncselekmény bűntettének (Btk. 404. § (2) a) pont, (1) bek. a) pont I. fordulat) vádja alól felmentette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét dr. ... Sándor vonatkozásában helybenhagyta.

Az elsőfokú ítélet indoklásának tanúsága szerint a II., III. és IV. r vádlottak 2010. március 24. és 2012. november 22. napjai közti időszakban 31 gazdasági társaságba léptek be tagként, illetve váltak azok törvényes képviselőivé. A társaságok eladói dr. ... Sándor I.r vádlotton, mint ügyvéden keresztül, illetve újsághírdetések, vagy személyes ismerettség alapján közvetlenül, vagy közvetett módon kerültek kapcsolatba a cégeket névleg működtető V–XXXV. r vádlottakkal. A gazdasági társaságok többsége adótartozással rendelkezett. A cégek átvételekor a társaságok székhelyét egy tiszanánai vagy egy kiskunfélegyházi ingatlanra módosították a felek. A II–IV. r. vádlottaknak nem állt szándékukban az átvett gazdasági társaságok működtetése, az új székhelyen gazdasági tevékenység folytatása. A gazdasági társaságok társasági szerződéseinek módosítása mögött valós ügyleti szándék nem volt. A társaságok átvételét a II.IV. r. vádlottak 30–150.000 Ft összegű anyagi ellenszolgáltatás fejében vállalták.

Dr. ... Sándor végezte a gazdasági társaságok társasági szerződéseinek módosítását a cégbejegyzéshez szükséges valótlan tartalmú okiratok ellenjegyzését, valamint a cégbíróságok előtti eljárást, a cégek átruházásában úgy működött közre, hogy tudatában volt annak, hogy a társaságokat átvevő II., III, és IV. r. vádlottaknak nem állt szándékukban a cégek működtetése, a cégátruházások mögött valós ügyleti szándék nem volt, azt a vádlottak csak anyagi haszonszerzés céljából vállalták.

A fentiek szerint Dr. ... Sándor és vádlott társai huzamosabb időn keresztül szervezetten végezték az adótartozással rendelkező gazdasági társaságok fiktív átvételével, és ehhez szükséges cégbírósági eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet.

Dr. ... Sándor terhére értékelte a Szolnoki Járásbíróság a büntetés kiszabása során a többszörös halmazatot, a társas elkövetést és az általa ennek során képviselt vezető, irányító szerepét. Súlyosító körülményként értékelte a bíróság, hogy a bűncselekményeket az ügyvédi hivatás szakmai és etikai szabályai szerint éppen neki kellett volna megakadályoznia, ő pedig ezeket megszegve, jogi képzettségének és ügyvédi hivatásának felhasználásával követte el a bűncselekményeket.

IV.

A büntetőügy jogerős befejezésére tekintettel a Fegyelmi Tanács 2021. december 7. napjára tárgyalást tűzött ki. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd és meghatalmazott jogi képviselője Dr. ... ügyvéd is megjelentek. Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el, vitatta az ítélet jogszerűségét, anyagi jogi megalapozottságát, mivel véleménye szerint közokirat hamisítás törvényi feltételei nem álltak fent. Tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy az ítélet megalapozatlansága miatt dr. ... meghatalmazott jogi képviselője útján 2021. december 06-i keltezéssel a Szolnoki Járásbíróság ... és a Szolnoki Törvényszék ... sz. ítéleteivel szemben felülvizsgálati indítványt terjesztettek elő. Előadta, hogy jogi képviselője tájékoztatása szerint a felülvizsgálati indítvány 2021. december 06. napján elektronikus úton beküldésre került. Kérte a tárgyalás rövid időre történő elhalasztását a felülvizsgálati indítvány és az elektronikus igazolás elektronikus úton történő beküldésére. A fegyelmi tanács a tárgyalást elhalasztotta.

A 2022 január 19. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont fenntartotta az eljárás során tett nyilatkozatait, külön kiemelte azt, hogy nem kéri a fegyelmi eljárás felfüggesztését, hanem határozat meghozatalát kérte, fenntartva azt a jogát, hogy amennyiben a Kúria helyt ad a felülvizsgálati kérelmének, és megváltoztatva a jogerős ítéletet őt felmenti, abban az esetben új eljárást kezdeményezhessen a fegyelmi felelőssége kérdésében.

Eljárás alá vont jogi képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy a büntető eljárásban eddig nem lett vizsgálva az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának polgári jogi vonzata, azaz, hogy az általa készített okirat nem került megvizsgálásra, elemzésre, összevetésre. Álláspontja szerint Alkotmány sértő a büntető eljárás ezzel kapcsolatos polgári fejtegetése.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az összefoglaló jelentésben leírtakat fenntartotta, kérte ezek összevetését a Szolnoki Járásbíróság és Szolnoki Törvényszék ítéleteiben foglaltakkal. Az Üttv. 108. § e. pontja alapján 31 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt, kizárás fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, és a költségekben történő marasztalásra. A kizárás mértéke vonatkozásában kérte, hogy a törvényi minimum alsó határához közelítő büntetés kerüljön kiszabásra.

Eljárás alá vont ügyvéd felfüggesztett kizárás büntetés kiszabását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a bíróság őt az ügyvédi hivatástól 2 év időtartamra már eltiltotta, továbbá, közigazgatási úton is kizárásra került a kamarából, és amennyiben végrehajtandó kizárás büntetést kapna jelen ügyben, úgy ez azt jelenti, hogy egy cselekménysorozatért három büntetést is kap, mely véleménye szerint ellentétes a többszöri büntetés tilalmával. Kiemelte továbbá, az írásban előterjesztett indítványában is előadottakból, a nagyszámú enyhítő körülmény fennálltát. Hangsúlyozta, hogy a büntetés célja nem lehet a megtorlás, ezért álláspontja szerint jelen esetben egy végrehajtásában felfüggesztett kizárás büntetés alkalmazása arányos az ítélet szerint megvalósított magatartásával, és a már elszenvedni kényszerült szankciókkal. Előadta továbbá, hogy az ítélet 2021. május 20-án emelkedett jogerőre, ekkor került kihirdetésre, a fegyelmi határozat pedig 2022. január 19. született meg, ez újabb hátrány számára, hogy a fegyelmi tanács csak akkor hozta meg a döntését. Az nem írható a terhére, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően csak ilyen időmúlással született döntés, viszont az eltelt idővel mégis meghosszabbodna a végrehajtandó kizárás időtartama, ami ugyancsak méltánytalan vele szemben. Felhívta a fegyelmi tanács figyelmét, hogy az első elkövetés 2010. évben történt az ítélet szerint, és csak most, 12 év múlva fejeződött be a vele szembeni fegyelmi eljárás. Ez tetemes időmúlás.

Eljárás alá vont jogi képviselője előadta, hogy a büntető ítéletben az alkotmányos tisztességes eljárás szabályai és egyéb garanciális szabályok nem kerültek betartásra, jelentős döntő ellentmondások maradtak tisztázatlanul, kimaradt a mögöttes felelősség törvényi jogintézménye, ezzel a védekezés jogától eleve megfosztották Dr. ...ot, ügyvédi okirat nélkül járt el a bíróság, kirendelt védő hiányzása mellett fogalmazott meg elmarasztalást az eljárás alá vont terhére.

V.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvédet a Szolnoki Járásbíróság a Szolnoki Törvényszék által részben megváltoztatott ítéletével bűnösnek mondta ki 31 rb. közokirathamisítás büntette (Btk. 342. § (1) c) pont) tekintetében, ezért eljárás alá vont ügyvédet 2 év végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre, és 3.600.000 Ft pénzbüntetésre és 2 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte.

Eljárás alá vont ügyvéd jogszabályba ütköző jogügyletekben működött közre, ezzel a fenti esetekben megsértette az elkövetéskor hatályban lévő 8/1999. (III. 22.) Etikai Szabályzat 3/2. pontjának rendelkezéseit, és így 31 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen büntetőeljárás megindulása miatt indult fegyelmi eljárás, amellyel kapcsolatban a büntetőbíróság elmarasztalta eljárás alá vont ügyvédet, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabva ki vele szemben. Az ítélet a másodfokú bíróság ítéletével jogerős lett.

Az ítéletben a bíróság rögzíti, hogy eljárás alá vont ügyvéd 31 esetben is olyan valótlan tartalmú okiratokat szerkesztett és látott el ellenjegyzésével, amiről tudta, hogy annak felhasználásával a felek valós szándékuk nélkül, csak anyagi haszonszerzés céljából vásárolnak meg tartozásokkal terhelt gazdasági társaságokat.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ítélet szerint tudomással bírt az ügyfelek szándékáról, ennek ellenére eljárt az okiratok szerkesztése során. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi hivatás szempontjából ezen tevékenysége kirívóan súlyosnak minősül, ugyanis az ügyfelei kizárólag csak az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével tudták a bűncselekményt elkövetni, így ezzel a magatartásával súlyosan veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét.

A Fegyelmi Tanács nem tudta érdemben figyelembe venni az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését, mely szerint a büntető eljárásban a bűnösségét mindvégig vitatta, és az ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett.

A Fegyelmi Tanács nem vizsgálhatta a büntető eljárásban hozott ítéletet, ahogyan nem volt arra sem lehetősége, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatos ítéleti megállapításokat, akár a tényállás, akár a minősítés vonatkozásában másként értékelje, esetleg megváltoztassa, így kötve volt az ítélet megállapításaihoz.

Ezzel a magatartással eljárás alá vont ügyvéd 31 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd korábban már került fegyelmi eljárás keretében elmarasztalásra.

Enyhítő körülményként értékelte azonban azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása alkalmával értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, büntető eljárásban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztés büntetés került kiszabásra, ami utal az általa elkövetett cselekmények tárgyi súlyára. Az ügyvédi kar, az ügyvédi tevékenység méltóságának megőrzése szempontjából megengedhetetlen az, hogy bármely ügyvéd, a szakmája gyakorlásával összefüggésben ilyen vagy hasonló ügyek részese legyen. Amint az már fentebb is kifejtésre került, különösen elfogadhatatlan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelei, az ügyvéd közreműködése nélkül el sem tudták volna követni a büntető eljárásban terhükre rótt cselekményt.

Mindezekre, elsősorban az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára tekintettel nem volt lehetőség a legsúlyosabbnál enyhébb büntetés kiszabására, melynek időbeli tartamát az alsó határhoz igazodva állapította meg a fegyelmi tanács.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás lefolytatásának jelentős időmúlásával kapcsolatos okfejtését nem osztotta. E körben rámutat a Fegyelmi Tanács elsősorban arra, hogy maga az eljárás alá vont ügyvéd is kérte a fegyelmi eljárás a büntető eljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztését, ami megalapozott kérés volt. A fegyelmi eljárás tehát csak a büntető eljárás jogerős befejezését követően, tehát csak 2021. május 20. napját követően volt folytatható. Az előzőekből következően, a fegyelmi eljárás felfüggesztése és 2021. május 20 napja között eltelt időszak, mint időmúlás nem a fegyelmi eljárás elhúzódásából adódott, így nem lehetett kihatása a büntetés kiszabására. Nem alapos az eljárás alá vont azon álláspontja sem, hogy jelentős időmúlás tapasztalható a büntető eljárás jogerős befejezése és az elsőfokú fegyelmi határozat kihirdetése között. E körben külön kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy a 2021. december 7-i tárgyaláson az eljárás alá vont kérte a tárgyalás elhalasztását annak érdekében, hogy bizonyítékokat csatolhasson. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint a 2021. május 21 és 2021. december 7. között eltelt idő nem jelentős, így ezt sem tudta figyelembe venni a büntetés kiszabása alkalmával.

A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi. A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A fegyelmi tanács határozata 2022.03.08. napján jogerős és végrehajtható.