Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2013.F.196/30. határozata

büntetőeljárásról (hamis magánokirat felhasználásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. július 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt

200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és a 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a kamara elnökét arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 276. §-ba ütköző és aszerint minősülő 41 rb. magánokirat-hamisítás vétségének alapos gyanúja miatt. Egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd is tett bejelentést, ehhez mellékelte a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet.

A kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd az azt lezáró összefoglaló jelentés alapján elrendelte a fegyelmi eljárást.

A fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentésben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőügy jogerős befejezéséig.

Az ügyben eljáró fegyelmi tanács határozatával a fegyelmi eljárás felfüggesztését rendelte el a büntető eljárás jogerős befejezéséig.

A tényállás:

A nyomozó hatóság az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 276. §-ba ütköző és aszerint minősülő 41 rb. magánokirat-hamisítás vétségének alapos gyanúja miatt.

A tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződéses viszonya során [...] települések külterületén található földekre különböző hrsz-okon kiírt földbérleti pályázatok értékeléséről összesen 41 db valótlan tartalmú értékelési jegyzőkönyvet készített el önállóan és írt alá jegyzőkönyvvezetőként, mely jegyzőkönyvek valótlan állítása szerint a pályázatot 3 tagú Értékelő Bizottság végezte, továbbá valótlan tartalmú Bírálati Lapokat állított ki a pályázatokhoz kapcsolódóan, szintén valótlanul állítva a 3 tagú Értékelő Bizottság munkavégzését és megállapításait.

Az értékelési jegyzőkönyveket és bírálati lapokat a [...] Igazgatósága részére átadta, melynek alapján az igazgató szabályszerű bírálat tényét rögzítő valótlan tartalmú ún. „Értékelési jegyzőkönyvek” felhasználásával pályázatonként valótlan tartalmú hirdetményt írt alá és tett közzé és ezek alapján 25 nyertesként feltüntetett pályázóval összesen 41 db haszonbérleti szerződést kötött.

A fenti tényállás alapján indult, többször megismételt, évekig elhúzódó bírósági eljárásban végül a járásbíróság 2018. évben meghozott ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet, mint vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő 41 rb. bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében, ezért őt a bíróság 300 napi tétel pénzbüntetésre, napi tételenként 2.000 Ft, összesen 600.000 Ft pénzbüntetésre ítélte és egyben kötelezte 12.250 Ft bűnügyi költség Magyar Állam javára történő megfizetéséről.

A bíróság által kihirdetett ítélettel szemben a vádlott (eljárás alá vont ügyvéd) jelentett be fellebbezést felmentésért.

A törvényszék, mint másodfokú bíróság az I. fokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Így az ítélet jogerős és végrehajtható.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során előterjesztett védekező iratában vitatta büntetőjogi felelősségét, ennek indokát az képezte, hogy két alkalommal vele szemben első fokon felmentő ítélet született, majd az utóbb hozott ítélet a bűnösség megállapításról rendelkezett.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a tényállás vonatkozásában azt állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek tudomással kellett bírnia, hogy a jogszabály írásbeli formához köti a bizottság felállítását, és mivel ez nem történt meg, erre figyelmeztetnie kellett volna a [...] igazgatóját, ugyanis az értékelő bizottság elnökének felkérése alapján végezhette az eljárás alá vont ügyvéd a jogi tevékenységet. A megbízási szerződésben foglaltak alapján közreműködése kizárólag javaslattételre terjedt ki, szakmai bírálatot egyáltalán nem végezhetett. Az eljárás alá vont tevékenységét és ennek alapján megállapított bűnösséget az ítélet indokolása részletesen tartalmazza.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint a fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteket és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, valamint indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság kiszabását is az Üttv. 108. § b) pontja alapján, továbbá az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére vonatkozó kötelezését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás (2013.) elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)

a) ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt alapszabály) vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.

Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Tekintettel arra, hogy a büntetőbíróság bűnösséget megállapító jogerős határozata köti a fegyelmi tanácsot, azt kellett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte Üttv. 107. § a) pontját, amellyel 1 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak. A Fegyelmi Tanács nincs abban a helyzetben, hogy a jogerős bírósági ítélettel szemben vizsgálja az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét és védekezését, kizárólag a személyi körülményei vonatkozásában tett előadását tudta figyelembe venni.

A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást és azt a körülményt, hogy nevezettel szemben marasztalást eredményező fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

Súlyosító körülmény nem merült fel.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. szeptember 30. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2013. F. 196.)