Típus: Elsőfokú megállapító
Jogkövetkezmény: KIZÁRÁS
Jogerős és végrehajtható: 2022. március 28.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú Fegyelmi Tanácsa Dr. ........ volt szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 7. napján tartott tárgyaláson meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ........
eljárás alá vont ügyvéd 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért végrehajtható
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartamát 10 évben határozza meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
Tekintve, hogy a fellebbező nem aktív kamarai tag, korábban már törölt személy így fellebbezését két eredeti példányban - továbbra is postai úton - küldheti meg.
Az eljárás alá vont Dr. ........... a Szegedi Ügyvédi Kamarában ..... lajstromszám alatt 1991. január 1. napjával nyert ügyvédi bejegyzést, míg tagságát 2014. március 1. napjával saját kérelmére törölték.
Személyi körülményeire, így családi állapotára nincs adat, míg a rendelkezésre álló bírósági ítéletek tanúsága szerint havi nyugellátásának összege: ..... Ft, ezt meghaladóan alkalmi munkavégzésből havi ........ Ft jövedelemre tesz szert. Egy kiskorú gyermeke tartásáról kell gondoskodnia.
Az ellene folyt korábbi fegyelmi eljárások:
Bp.181/1995 elnöki figyelmeztetés
39/2002 300.000 Ft pénzbüntetés (Békés Megyei Ügyvédi Kamara határozata)
13/2005 150.000 Ft pénzbüntetés (Békés Megyei Ügyvédi Kamara határozata)
F-9/2007 100.000 Ft pénzbüntetés
F-10/2010 30.000 Ft pénzbüntetés
F-11/2012 30.000 Ft pénzbüntetés
F-29/2012 200.000 Ft pénzbüntetés
F-13/2013 Kizárás + ügyvédi tevékenység felfüggesztése
F-14/2013 100.000 Ft pénzbüntetés
F-39/2012 100.000 Ftpénzbüntetés
F-11/2014 Kizárás
............... 2013. szept. 18. napján kelt Szegedi Ügyvédi Kamarába panaszt nyújtott be. A Szegedi Ügyvédi Kamara elnökének Bp. 321/2013/3 sz. előzetes vizsgálatot rendelt el. Dr. ...........fegy. megbízott 2014. ápr. 13. napján kelt összefoglaló jelentést készített. A Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke F-9/2014/7. sz. alatt fegyelmi eljárást rendelt el. A kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke 2014. szept. 29. napjára fegyelmi tárgyalást tűzött ki. A tanúként megidézett ................... jelezte, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyaláson nem tud részt venni, ugyanakkor a Szegedi Rendőrkapitányságon is bejelentést tett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Csongrád Megyei Rendőr-Főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályának megkeresésére adott a 06000171/-115/2014. bü. sz. válaszlevél tanúsága szerint dr. .......... ügyvéd tevékenységéhez kapcsolódóan a jelen eljáráson kívül több, más büntetőeljárás van folyamatban. A Tanács által hozott F-9/2014/16. sz. fegyelmi intézkedés szerint a fegyelmi eljárást dr. ............... volt ügyvéd ellen a Btk. 317. -§ (1) bek-be ütköző és az (5) bek. a./ pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőelárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást felfüggesztette.
............. 2013. okt. 8. napján bejelentést tett a Szegedi Ügyvédi Kamaránál, mely alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke 2013. nov. 14. napján előzetes vizsgálatot rendelt el. Dr. .......... fegyelmi megbízott előzetes vizsgálatban összefoglaló jelentést tett, mely alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke F-10/2014/7. sz. ........ és ........... panaszosoknak - dr. ............ volt szegedi ügyvéd elleni ügybent 2014. ápr. 16-án fegyelmi eljárást rendelt el. A Szegedi Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottsága elnöke 2014. június 25. napján kelt intézkedésével eljáró fegyelmi tanácsot kijelölte. Az eljáró fegyelmi tanács tárgyalást tűzött ki. F-10/2014/18. sz., 2014. dec. 16. napján kelt fegyelmi intézkedés született, mely szerint a fegyelmi tanács dr. ................ volt ügyvéd ellen a Btk. 317. -§ (1) bek-be ütköző és az (5) bek. a./ pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőelárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást felfüggesztette. A Szegedi Járásbíróság elnöke megkeresésre került, melyben tájékoztatást kért a Fegyelmi Tanács elnöke, hogy a dr. ............ volt ügyvéd ellen folyó 10.B........../2015/..... sz. elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett-e.
............ 2014. február 7. napján nyújtott be panaszt, csatolva hozzá a Szegedi Városi Rendőrkapságnak is megküldött bejelentését, dr. ........... ellen. A Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke 2014. febr. 25. napján előzetes vizsgálatot rendelt el. A fegyelmi megbízott 2014. május 28. napján tett összefoglaló jelentést. A Szegedi Ügyvédi Kamara elnökének F13/2014/6. sz. fegyelmi eljárást rendelt el. A kijelölt fegyelmi tanács megkereste a Nyomozó Hatóságot. A közlést követően F-13/2014/14. sz. fegyelmi intézkedést hozott, mely szerint a fegyelmi eljárást dr. ............ volt ügyvéd ellen a Btk. 317. -§ (1) bek-be ütköző és az (5) bek. a./ pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette és más bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult büntetőelárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
A Szegedi Járásbíróság elnökhelyettese tájékoztatta a Szegedi Ügyvédi Kamarát, hogy dr. ................ volt ügyvéd ellen indult büntetőügyben a Szegedi Járásbíróság 10.B......./2015/191. sz. alatt nem jogerős ítéletet hozott, melyet meg is küldött a Szegedi Ügyvédi Kamarának, azonban fellebbezés folytán az ügy a Szegedi Törvényszék előtt van folyamatban.
A Szegedi Járásbíróság által megküldött iratok ismeretében a Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa F-13/2014/22. sz. alatt hozott határozatával dr. ......... eljárás alá vont volt ügyvéd vonatkozásában elrendelt F-13/2014. sz. ügyhöz egyesíti az F-9/2014., és F-10/2014. sz. fegyelmi ügyeket, miután a nem jogerős ítélet mindhárom fegyelmi eljárásának panaszosa sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt marasztalta el a fegyelmi eljárás alá vont ügyvédet.
A felfüggesztett eljárás folytatását lehetővé tevő, a Szegedi Járásbíróság 10.B......../191. sz. nem jogerős ítélet szerint, dr. ................ bűnös 5 rendbeli - ebből 1 rendben folytatólagosan elkövetett - sikkasztás bűntettében (Btk. 372. § (1) bek, (2) bek bc) alpont, (5) bekezdés b) pont, 2 rendbeli - ebből 1 rendben folytatólagosan elkövetett - csalás bűntettében (Btk. 373. § (1) bekezdés, (32) bekezdés bc) alpont, (5) bekezdés b) pont, 2 rendbeli sikkasztás bűntettében (Btk. 372. § (1) bek. (2) bek. bc) alpont (4) bek. b./ pont, 5. rendbeli csalás bűntettében (Btk. 373. § (1) bek. (2) bek. bc) alpont (4) bek. b./ pont, valamint 3 rendbeli sikkasztás bűntettében (Btk. 372. § (1) bekezdés (2) bek. bc) alpont (4) bekezdés b) pont.
A fent leírtakon túlmenően a Szegedi Törvényszék 2 Bf.2014/2019. számú jogerős ítélete, dr. ........... vádlott terhére megállapított sikkasztás bűntetti cselekményeket 10 rendbeli - egy esetben folytatólagosan elkövetett - sikkasztás bűntettének (Btk. 372. § (1) bek. (2) bek bc) alpont, öt esetben (5) bekezdés b.) pont, kettő esetben (4) bekezdés b) pont, három esetben (3) bekezdés b) pont minősíti.
Dr. ............... vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát 4 (négy) évre, a közügyektől eltiltás tartamát 5 (öt) évre enyhíti. A pénzbüntetés kiszabását mellőzi.
Tényállás:
...............sz. a. lakosok és a panaszolt ügyvéd között az utóbbi ügyvédi tevékenységével összefüggő okból jó kapcsolat alakult ki. Ezen ügyfél-ügyvéd kapcsolatot kihasználva vett fel a panaszosoktól a panaszlott ügyvéd jelentős összegű pénzkölcsönt, amelyet a bejelentésig nem fizetett vissza. A panszlott ügyvéd a kamara elnökének felhívására igazoló jelentést és az ügyben keletkezett iratokat nem bocsátotta rendelkezésre.
10.B.1699/2015/191. sz. Szegedi Járásbírósági ítélet 9. oldal 8. fejezete szerint „............... sértett 2011. nov. 8. napján kölcsönszerződést kötött Makón, korábbi peres eljárásban történő képviselet miatt fennálló viszonyban álló vádlottal ............. Ft kölcsönösszeg erejéig azzal, hogy a vádlott 2011. december 8-ig történő visszafizetését vállalta.
................ sértett 2011. november 11-én kölcsönszerződést kötött vele korábbi peres eljárásban történő képviselet miatt fennálló bizalmi viszonyban álló vádlott ......... Ft kölcsönre nézve azzal, hogy a vádlott átvételi elismervényen vállalta rövid időn belül történő visszafizetését, melynek részéről történő teljesíthetetlenségével már a szerződés megkötésekor is tisztában volt. A sértettek több alkalommal kérték a vádlottat az átadott összegek visszafizetésére.”
.............. sz. a-i lakos panasza szerint - aki Nagy Ágnes meghatalmazottjaként jár el - dr. ............ négy örököstől átvett, egyenként ....... Ft összeget a hagyatéki tartozások rendezésére. A pénz felhasználásával kapcsolatban a panaszlott ügyvéd nem tett nyilatkozatot, hogy az átvett összegeket a célnak megfelelően használta fel, továbbá a kamara elnökének felhívására igazoló jelentést nem készített és iratokat sem bocsátott rendelkezésre. A rendelkezésre álló bizonyítékokból nem állapítható meg, hogy a panaszlott ügyvéd a megbízás elvállalásakor megbízási szerződést készített volna. Az átvett összegeket - mint letéti összeget - nem fizette vissza.
A 10.B......../2015/191. sz. Szegedi Járásbíróság ítéletének 5. oldal II. bek. „a vádlott 2013. évben megbízást kapott özv. .............. elhalálozásával összefüggésben lefolytatott hagyatéki tárgyalás során megállapított, az öröhagyó ingatlanára teherként bejegyzett ........... Ft tartozás rendezésére. Vállalta, hogy........... és ............... sértettek tartozását rendezi és az ingatlant terhelő jogok törlése iránt intézkedik. A vádlott az átvett összegből a társasház felé csak ......... Ft-ot fizetett meg, a rábízott idegen pénzt jogtalanul eltulajdonította.”
........... sz. a-i lakos panasza szerint dr. ............... és közte két ízben jött létre kölcsönszerződés oly módon, hogy a panaszos 2008. április 15. napján ........... Ft összegű, 2008. nov. 30-i határidőre történő visszafizetés esetén ügyleti kamatmentes kölcsönt adott a panaszlottnak, majd 2009. november 5. napján további ............ Ft összegű 2009. nov. 30-i határidőre történő visszafizetés esetén újabb kamatmentes kölcsönt. Mindkét kölcsönösszegről közjegyzői okiratban foglalt tartozáselismerő nyilatkozat készült. A panaszos előadása szerint az átvett kölcsönösszegeket az ügyvéd sem a megszabott határidőre, sem utóbb nem fizette vissza. A panaszlott ügyvéd a panasszal kapcsolatos észrevételei előterjesztésére, majd az előzetes vizsgálat elrendelésekor igazolójelentést nem tett, az ügyben iratokat nem csatolt.
A Szegedi Járásbíróság 10.B. ......2015/191. sz. ítélet 6. oldal III. „A vádlottal évek óta baráti és ügyvédi kapcsolatban álló .............. sértett 2008. ápr. 15. napján ........ Ft kölcsönt adott a vádlottnak arra tekintettel, hogy 2007. évben adott kölcsönt a vádlott már visszafizette. Az újabb kölcsön felvétele a vádlott részére az ügyvédi letétek visszafizetése érdekében történt. Tekintettel arra, hogy a vádlott ezen kölcsönösszegeket nem fizette vissza ezért 2019. november 5-én Szegeden ................ közjegyző előtt tartozáselismerő és költségvállaló nyilatkozat elismerő okiratban rögzítette a vádlott és a sértett ........ Ft összegű kölcsön nyújtását azzal, hogy a vádlott vállalta, hogy 2009. november 30-ig ezen öszeget visszafizeti. A pénz átvételekor megtévesztette a kölcsön visszafizetése nem állt szándékában, arra lehetősége sem volt. Az összegből ........ Ft a vádlott visszafizetése és helytállása miatt megtérült.”
Dr. ............. az ügyvédi tevékenységéből származó biztos jövedelem hiányában a megélhetése és a megszokott életszínvonala biztosítására rendszeres haszonszerzésre törekedve a fegyelmi- és bűncselekményeket követett el.
Az eljárás alá vont a fegyelmi eljárás során nem terjesztett elő védekezést csupán a büntető ítélet áll rendelkezésre.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az Ütv. 37. § a/ és b/ pontjai szerint megvalósuló több rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg és kizárás fegyelmi büntetésre tett indítványt.
A 2022. január 7. napján tartott tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos az indítványát pontosította és végrehajtható kizárás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta, melynek időtartamát 10 évre határozta meg.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások elkövetési időpontjában (2018. január 1-ig) az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) van hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
- a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
- b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. §-a ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A fegyelmi vétség elkövetésekor hatályban volt „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata, melynek a Preambulum az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság es a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert es tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez es a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédi kar elfogadja es tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit es alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
1. Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében
2. Az ügyvéd joga es kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget
3. Különböző ügyfelek között, illetve a ügyfél es az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése
4. A jogászi hivatás méltósága es becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége es jó hírneve
5. Az ügyfél iránti hűség
6. Tisztességes díjak megállapítása
7. Az ügyvéd szakmai hozzáértése
8. Kollegák tisztelete
9. A jogállam es a tisztességes igazságszolgáltatás tisztelete
10. A jogászi hivatás önszabályozása”
A fenti rendelkezésekből a 4. pont emelendő ki a jelen fegyelmi vétség elbírálása szempontjából:
„A jogászi hivatás méltósága es becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége es jó hírneve”
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megszegte az elkövetéskor hatályban volt, az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről szóló 4/1999. (III. 1.) MÜK Szabályzat előírásait, továbbá „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata preambulum 4. pont előírásait, továbbá azzal, hogy a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnökének a felhívására észrevételt nem tett, ill. megbízási és letéti szerződést nem csatolt, megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és az elvárhatóságról szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/2. pontja szerinti kötelezettségét, mely szerint az ügyvéd köteles a kamara részére az ellene indult panasz- ill. fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni.
Ezáltal a 3 egyesített fegyelmi ügyben 8 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e.) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg a cselekmény elkövetésekor még időtartamban nem meghatározotthoz képest kiszabható leghosszabb 10 éves mértékben.
A Fegyelmi Tanács értékelhető enyhítő körülményt nem talált különös tekintettel arra, hogy az ügyvédi hivatásba vetet bizalom megingására alkalmas cselekmény az ügyvédi letétkezelés, továbbá a magáncélú és vissza nem fizetett kölcsönök ténye.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy a volt ügyvéddel szemben már született kizárás határozat.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.