A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. február 15. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
Az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. április 28. napján kelt levelében tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy a Főügyészség vádat emelt ellene a Törvényszék előtt társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette elkövetése miatt.
A bejelentés nyomán a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2014. május 26. napján elrendelte az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Ennek nyomán a fegyelmi főmegbízott felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a gyanúsítotti jegyzőkönyv, illetve esetleges észrevételei megküldésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. június 13. napján benyújtotta a vádiratot és ígéretet tett a gyanúsítotti jegyzőkönyv kézhezvételét követő becsatolására is. Benyújtotta továbbá a büntetőeljárással érintett ügyben felvett tényvázlatokat.
A gyanúsítotti jegyzőkönyv becsatolására 2014. június 24-én került sor.
A fegyelmi főmegbízott 2014. június 26. napján terjesztette elő összefoglaló jelentését, amelyben indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, tekintettel a folyamatban lévő büntetőeljárásra. Indítványozta továbbá a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2014. június 30-án elrendelte a fegyelmi eljárást.
A Fegyelmi Tanács 2014. július 14-én tárgyalás mellőzésével hozott határozatával a fegyelmi eljárást a Törvényszék előtt folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. június 7. napján kelt nyilatkozatában előadta, hogy a Törvényszék a 2021. február 19-én kelt ítéletében megállapította bűnösségét és megrovásban részesítette. Az elsőfokú ítélet azonban az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nyomán nem emelkedett jogerőre. Ennek igazolására benyújtotta a rövidített ítéletet.
A 2021. december 14-én kelt beadványában tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy az Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, ezzel a büntetőügy jogerősen lezárult.
Tényállás:
A Fegyelmi Tanács a büntetőeljárás rendelkezésre álló iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A Törvényszék 2021. február 19-én kelt ítéletével az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét megállapította társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért őt megrovásban részesítette, továbbá kötelezte bűnügyi költség megfizetésére. Mivel a rendelkezésre álló rövidített ítélet, illetve a másodfokú bíróság azt helybenhagyó döntése nem tartalmaz tényállást, a 2013. május 14-én felvett gyanúsítotti kihallgatásról készült jegyzőkönyv adatai vehetők alapul.
Eszerint az eljárás alá vont ügyvéd a [...] Kft. adásvétele kapcsán [...] eladó és [...] vevő között 2011. június 7-i keltezéssel valótlan tartalmú üzletrész adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett. A rendelkezésre álló adatok alapján a szerződés aláírására nem a keltezés napján, hanem valamikor későbbi időpontban került sor, így a visszadátumozott szerződés alapján került sor a tulajdonosváltás és [...] ügyvezetőként történő cégbírósági bejegyzésére.
A másodfokon eljárt Ítélőtábla az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hozott ítéletet mindössze a bűnügyi költség tekintetében változtatta meg azzal, hogy a bűnügyi költség összegét mérsékelte, egyebekben a döntést helybenhagyta. Az Ítélőtábla kiemelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére egy rendbeli, közbizalom elleni cselekmény róható fel. Tekintettel a jelentős időmúlásra, a cselekmény az elbíráláskor már csak csekély fokban volt veszélyes a társadalomra, ezért a Törvényszék törvényesen alkalmazott megrovás intézkedést.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az összefoglaló jelentést fenntartó, 2022. január 12. napján kelt nyilatkozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és vele szemben méltányos összegű pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki azzal, hogy az összegszerűség megállapításánál a Fegyelmi Tanács a jelentős időmúlást és a cselekmény társadalomra való veszélyességét megállapító ítéleti megállapításokat vegye figyelembe.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos indítványával kapcsolatban előadta, hogy a büntetőeljárás során benyújtotta az általa két alkalommal felvett tényvázlatot, amelyekkel a vallomásában előadottak mellett az ártatlanságát kívánta bizonyítani. Tudomásul vette ugyanakkor, hogy a Fegyelmi Tanácsot köti a jogerős ítélet tényállása.
Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vegye figyelembe azt, hogy a cselekmény 2011-ben valósult meg.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntetőeljárás indult, amelynek eredményeként hozott jogerős bírósági ítélet a büntetőjogi felelősségét állapította meg, amely köti a Fegyelmi Tanácsot is.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetését vitatta, és iratokat csatolt ártatlanságának bizonyítására, azonban maga is elismerte, hogy a Fegyelmi Tanácsnak nincs módja eltérni a büntetőeljárásban megállapított tényállástól.
Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül leírt tényállás alapján azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak értelmében 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a büntetőeljárás több mint tízéves időtartamát, valamint azt, hogy a fegyelmi vétségnek is minősülő magtartása miatt vele szemben büntetőjogi jogkövetkezmény is alkalmazásra került. A fegyelmi tanács az időmúlás kapcsán fokozottan vette figyelembe vette az Ítélőtábla ítéleti megállapítását is, miszerint tekintettel a jelentős időmúlásra, a cselekmény az elbíráláskor már csak csekély fokban volt veszélyes a társadalomra.
A fegyelmi tanács figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit is, és tekintettel volt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is.
A Fegyelmi Tanács a már alkalmazott jogkövetkezményekre és személyi körülményekre figyelemmel az elkövetéskor hatályos szabályok alapján kiszabható legenyhébb büntetést szabta ki az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. március 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2014. F. 225.)