Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2014.F.256/23. határozata

birtokháborításban való jogellenes közreműködésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd birtokháborításban vett részt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot, majd a fegyelmi eljárást elrendelte.

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeiben bejelentette, hogy a birtokháborítást megállapító határozat ellen keresetet nyújtott be, s mellékelte a keresetlevelét, valamint annak kiegészítését.

Az eljárás alá vont ügyvéd a benyújtott keresetlevelére való hivatkozással kérte az eljárás felfüggesztését, amelyet a fegyelmi megbízott sem ellenzett, ezért az eljáró fegyelmi tanács az eljárást felfüggesztette.

A fegyelmi tanács megkereste az eljáró bíróságot a döntés beszerzése érdekében, azonban a bíróság a megkeresésre elutasító választ adott, továbbá sem a panaszos, sem pedig az eljárás alá vont ügyvéd nem csatolt iratokat, ezért a fegyelmi tanács az ügyben határozatot nem tudott hozni, az eljárást ismételten felfüggesztette.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt perbeli megállapodáson kívül semmilyen egyéb adatot nem sikerült beszerezni a bíróságok elutasító magatartása miatt, a fegyelmi tanács felhívta a vezető fegyelmi biztost arra, hogy az ügyet tárgyaláson kívül kívánja elbírálni, ezért indítványát tegye meg, amelynek a vezető fegyelmi biztos eleget tett.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőként 2013 decemberében jelen volt egy olyan ingatlan birtokával kapcsolatos cselekményen, amelyről a polgármesteri hivatal azt állapította meg, hogy az birtoksértő volt, amellyel szemben peres eljárás indult.

Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy az említett perben a bíróság ítéletet hozott, majd fellebbezés folytán a törvényszék előtt folyamatban lévő eljárás szünetelés folytán megszűnt, tekintettel arra, hogy a felek egyezséget kötöttek.

A megállapodásban a felek arra is kitértek, hogy a panaszos az ügyvédi kamara felé előterjesztett panaszát visszavonja. Erre nem került sor, ugyanis a panaszos 2019. nyarán elhalálozott.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos indítványában az eljárás megszüntetését kérte, mivel a rendelkezésre álló iratok alapján - figyelemmel a lefolytatott perre és az abban született megállapodásra - szükségtelennek tartotta az eljárás folytatását, ezért annak megszüntetésére tett indítványt.

Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd így is több mint hét évig volt fegyelmi eljárás hatálya alatt.

Időközben a panaszos is elhunyt, így azon vállalását (amely egyébiránt a fegyelmi tanácsot nem köti), hogy panaszát visszavonja, már nem tudta teljesíteni.

Mindezek alapján indítványozta az eljárás megszüntetését azzal, hogy a felmerült költségek a kamara terhén maradnak.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az első vizsgálandó kérdés az volt, melyik jogszabály, azaz az 1998. évi XI. tv. (Üt), vagy a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) alapján kell megítélni a jelen esetet.

Az Üttv. 208. §-a határozza meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt) rendelkezései szerint kell lefolytatni.

A regionális fegyelmi tanácsok megalakulásának záró időpontja 2019. február 4-e, melyből következően az eljárási szabályokra ez időponttól kezdődően alkalmazható az Üttv. az azt megelőzően indult ügyekben is, míg az anyagi jogi kérdésekre az elkövetéskor hatályos szabályok az irányadóak.

A jelen eljárásra 2018. december 22-től a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) szabályai irányadóak. A FESZ 1.4. és 1.5. pontjai szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé. A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény az elkövetéskor is, és az elbírálásakor is szabályszegésnek, fegyelmi vétségnek minősült.

Az Üt. 37. § a) pont szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Ugyanígy rendelkezik az Üttv. 107 § a) pontja, amely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2014. F. 256.)