A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg, ezért
150.000 Ft, azaz Százötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács a kiszabott pénzbírság végrehajtását három évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét a bíróság ítéletével folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében megállapította és ezért őt 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összegét 1500 Ft-ban állapította meg. Megállapította egyben, hogy amennyiben az így kiszabott összesen 450.000 Ft pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre kell átváltoztatni oly módon, hogy egy napi tétel pénzbüntetés egy napi szabadságvesztésnek felel meg.
Az ítélet tényállása szerint az eljárás alá vont ügyvéd a [...] TV adásában, általa kihangsúlyozottan a [...] ügyvezetőjeként úgy nyilatkozott, hogy „....a nyomozó ügyésznő az anyukát gyakorlatilag olyan nyomás alá helyezte, azt mondta neki, hogy több évre be fog kerülni a férjed, hát jobb, ha elveteted a gyereket. Tessék kapaszkodni, elvetette az anyuka a gyerekét, tehát ő is a rendőrterror egyik áldozata.” Ezen túlmenően egy, a [...] Egyesülete által szervezett rendezvényen - ahol mint felelős főszervező is részt vett - valótlanul azt állította, hogy [...] ügyész egy, a 2006. őszi események miatt őrizetbe vett, illetve „előzetesbe vágott” fiatalember várandós feleségét „...többször felhívta és elkezdte fenyegetni, presszionálni, hogy úgyis bent fog rohadni a férjed még több évig, vetesd el a gyereket”. Beszédében az eljárás alá vont ügyvéd valótlanul állította, hogy ez volt az oka annak, hogy az asszony a terhességét megszakíttatta. Az eljárás alá vont ügyvéd által állítottakat a [...] internetes portál is közzétette „Meg nem született gyermek is a 2006-os terror áldozata: „jobb, ha elveteted” tanácsolta az ügyésznő címmel. A bíróság megállapítása szerint a fenti kijelentések alkalmasak voltak az ügyész becsületének csorbítására.
A kifejtett indokok szerint a cselekmény elkövetésekor már ügyvédi gyakorlattal rendelkező, s jelenleg is ügyvédként praktizáló vádlottól elvárható lett volna, hogy a vád tárgyává tett kijelentéseit csak B.F.R. állításai valóságtartalmának megvizsgálását követően tegye meg az után, hogy azok valónak bizonyulnak. A vádlottnak hivatásából fakadóan tisztában kellett lennie azzal, hogy egy állítás valóságtartalma hogyan ellenőrizhető.
A törvényszék ítéletében az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételszámát 200 napi tételre enyhítette. A pénzbüntetés összege 300.000 Ft. Az ítélet indokolásban kifejtettek szerint a becsület csorbítására alkalmas tények állítása ugyan felvetheti B.F.R. és B.F.L. mögöttes felelősségét, hiszen a vádlott értesülése tőlük származott, de annak minden általánosan, de a vádlottól különösen elvárható ellenőrzése nélküli továbbadása, média-nyilvánosság előtti híresztelése a vádlott felelősségét alapozza meg.” A továbbiakban arra az álláspontra helyezkedett, hogy „a jelen esetben a szándékosság tekintetében a vádlott tudata kétségtelenül átfogta a tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát, hiszen maga is utal rá, hogy a sértett magatartása alapot kellett volna, hogy szolgáltasson egy ellene irányuló eljárásra. Az állandó bírói gyakorlat szerint pedig minden olyan kijelentés alkalmas a becsület csorbítására, amely a büntető, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgálhat. A vádlott esetében nem volt alap a cselekmény társadalomra veszélyességében való tévedésben... a társadalomra veszélyesség tudata a jogász végzettségű és felvállaltan a jogsértések miatti jogi védelem biztosítására hivatott alapítványhoz kötődő vádlott esetében pedig feltétlenül fennállt”.
A Kúria végzésével bíróság és a törvényszék ítéleteit hatályában fenntartotta.
A [...] online rovatában „Gyanúsított lett [...]” vezércikk jelent meg, alatta „A politikust rágalmazás miatt hallgatták ki” címmel. Arról adott tájékoztatást a sajtó a címek alatt, hogy „a főügyészség nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.”
A megjelent újságcikk - mint a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének hivatalból tudomására jutott sajtó információja - alapján az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
Az értesítés közlésének vételét megelőzően „felajánlás és bejelentés” tárgyú iratában az eljárás alá vont ügyvéd arról adott tájékoztatást, egyben bejelentést tett, hogy ellene a főügyészség büntetőeljárást indított nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének állítólagos elkövetése miatt és megjelölte az ügyszámot. Mellékelte iratához a főügyészség által a gyanúsított folytatólagos kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet, kijavítási és kiegészítési kérelmét, panaszokat és kizárási indítványokat magában foglaló iratát.
A fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében a fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte és a büntető eljárás befejezéséig a fegyelmi eljárás felfüggesztésére tett indítványt. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte. Fegyelmi Tanács az eljárást az ügyészség előtt indult büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Arra tekintettel, hogy a törvényszék meghozta ítéletét, a fegyelmi eljárást folytatta a Fegyelmi Tanács, tárgyalást tartott, amelyen - tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd által a Kúriához intézett felülvizsgálati kérelmére - az eljárást a felülvizsgálati eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában az összefoglaló jelentésében foglaltakat fenntartotta, indítványában kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontban rögzítetteket és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Pénzbírság kiszabására és átalányköltségben való marasztalásra tett indítványt. Kezdeményezte a határozat tárgyaláson kívül történő meghozatalát.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozta meg fegyelmi határozatát, amelyben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt 150.000 Ft pénzbírságot szabott ki, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztette, egyben kötelezte őt 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte. Kérelmében, majd a tárgyaláson az abban foglaltak szóban történt kiegészítésében tagadta, hogy kijelentései és annak alapján történt jogerős elítélése fegyelmi vétség megállapításának alapjául szolgálhatna.
Álláspontja szerint sem a megtett kijelentése, sem elítéltetése nem meríti ki az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § b) pontjában meghatározott törvényi tényállás elemeit, ugyanis részleges monitorozással lenne szükséges feltárni azt a tényt, hogy az ügyvédi hivatás csorbult-e eljárásának eredményeként. Vitatta, hogy a tevékenység elbírálására a 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § b) pontjának rendelkezése lenne az elbírálás alapjául szolgáló irányadó jog. Egyebekben a kijelentés és a nyilatkozat környezetére, apropójára hivatkozott védekezésében, amennyiben politikai elhivatottságának vallja a 2006. őszi események történéseinek és hátterének feltárását. A jogerős elítélés tényéből nem feltétlen következik az ügyvédi vétkesség. A továbbiakban bűnösségét is kétségbe vonva nyilatkozott. Annak bizonyítására, hogy eljárása nem alkalmas az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetésére, a [...] hírblokkjának megtekintésére, a tüntetés hanganyagának meghallgatására tett indítványt, továbbá kérte idézni és meghallgatni G.Gy. tanút, akinek vallomásával szándékozott bizonyítani, hogy teljes kontextusában nemhogy csorbította volna az ügyvédi hivatás tekintélyét, de jobb színben tüntette azt fel.
A vezető fegyelmi biztos a végindítványában a jogszabályi alap változtatásával az Üttv. 107. § b) pontja helyett az Üt. 37. § b) pontjában foglaltak alapján kérte 1 rb. szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt pénzbírság kiszabását, ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd számára az a kedvezőbb jogszabály, tekintettel a kiszabható büntetés felső határértékére, egyebekben a két jogszabályhely praktikusan azonos rendelkezést tartalmaz. Indítványát a bűnösséget megállapító jogerős ítéletre alapította, amely szempontjából nem az ügyészi sértettséget, hanem a nem valós tényközlést tette indítványának alapjául.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az elkövetési idő 2013 ősze, a jogerős ítélet kelte 2017.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az 1.5. pont úgy rendelkezik, hogy amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni. A regionális fegyelmi tanácsok megalakulás megtörtént.
Fentiek alapján a cselekmény megítélése az 1998. évi XI. tv. alapján történik (anyagi jog), a büntetés kiszabására (eljárás jogi része) a 2017. évi LXXVIII. törvény az irányadó, amely kedvezőbb az eljárás alá vont ügyvéd számára.
A 2013. VII. 1. - 2013. XII. 31. között hatályos Üt. 37. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Tekintettel arra, hogy az Üt. rendelkezései jelen eljárásban kedvezőbbek az eljárás alá vont ügyvéd számára, a Fegyelmi Tanács az Üt. anyagi rendelkezései szerint folytatta és fejezte be az eljárást a cselekmény megítélésével összefüggésben.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (a továbbiakban: ÜESZ) 9.6. szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult bírósági ügyekről, ítéletekről, az általa képviselt ügyekről való tájékoztatás és más közszereplés során tárgyilagosan, az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalon jár el, egyúttal tartózkodik személyének előtérbe állításáról.
E jogszabályhely megfelelő módon azonos az elkövetés időpontjában hatályban volt 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 15/6. pontban foglaltakkal, amennyiben az ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalú legyen. A két jogszabály azonos gondolatokat közvetít.
Vitathatatlan tény - az iratoknál rendelkezésre álló ítéletek alapján - az eljárás alá vont ügyvéd elítélése, vagyis a magyar bíróságok megállapították bűnösségét. A 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról 6. § szerint a bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. Ebből következően a fegyelmi eljárásban nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy elkövetett-e bűncselekményt az eljárás alá vont ügyvéd, vagy sem az eljárása során, miután azt a bíróságok megállapították.
Azt kellett csupán vizsgálni, hogy a magatartás az ügyvédi hivatás csorbítására alkalmas-e. Magyarországon köztudomású tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hivatásszerűen gyakorolja ügyvédi tevékenységét, okiratokat szerkeszt, és ennek alapján eljár, polgári perekben képviseletet lát el, büntető eljárásokban védő szerepében lép fel. Az eljárás alá vont ügyvéd által tanúsított magatartása - a köztudomású tényeket és ehhez kapcsolódó az ügyvédi hivatáshoz fűződő elvárásokat is szem előtt tartva - a büntető eljárásban a cselekmény tárgyát illetően túllépte az ügyvédi hivatás gyakorlásának fentiek szerint elvárt korlátait, különös tekintettel az elítélésére. A hivatását gyakorló ügyvéd hitelességét az ügyfeleken túl a társadalom is elvárja. Amennyiben az ügyvéd nem hiteles, az ügyvédi hivatás csorbítására alkalmas módon jár el.
A bűnösséget megállapító ítélet és a fegyelmi vétség megállapíthatóságának kapcsolatát illetően szükséges kifejteni, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlását szabályozó törvény az ügyvédi tevékenységen kívüli életben is megköveteli az ügyvédi hivatás tekintélyének a tiszteletben tartását, egy magasabb magatartási mércének való megfelelést, különösen a nagy nyilvánosság előtt tett állítás, ami különös súllyal esik latba napjaink információs társadalmának viszonyai között.
Így az ügyvédi tevékenység körén kívül eső, más jogágak által szankcionált szándékos vagy gondatlan magatartás is maga után vonja az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét. Ezen és a fenti indokok alapján a Fegyelmi Tanács nem tett eleget és nem foganatosította az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványát, ugyanis az a jogerős bírói elítélés tényén nem változtat.
Az Üttv. 108. § b) pontja szerint a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetés a pénzbírság.
Fenti megállapításon túl az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerős ítéletben megállapította. Az ítéletekben meghatározott bűncselekményt (vétség) a bíróságok pénzbüntetéssel rendelték szankcionálni, ennél súlyosabb büntetést nem találtak indokoltnak kiszabni. Mellékbüntetést nem alkalmaztak. A Fegyelmi Tanács osztotta a vezető fegyelmi biztos pénzbírság kiszabására tett végindítványát, amelyen nem kívánt túlterjeszkedni a jogerős elítéltetés okán sem.
A Fegyelmi Tanács a végindítvánnyal egyezően alkalmazta a büntetések közül mérlegelési jogkörében a pénzbírságot az összegére is kiterjedően. Nagyságának meghatározásánál tekintettel volt a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására, tekintettel az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülményre, ide értve azt is, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt más jogkövetkezményt alkalmaztak. (Üttv. 109. § (1) és (2) bek.)
Az Üttv. 111. § (1) bekezdése szerint az írásbeli megrovás kivételével a fegyelmi büntetés végrehajtása határozott időre, legalább egy, legfeljebb három évre felfüggeszthető. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint a végrehajtásában három évre felfüggesztett büntetés visszatartó hatása megfelelő.
A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a jelentős időmúlást, nevezetesen, hogy az elkötetési idő 2013. októberi és ennek megfelelően közel hat éve áll büntető- és fegyelmi eljárás hatálya alatt az eljárás alá vont ügyvéd. Ugyancsak enyhítő körülményként értékelendő az a tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd maradéktalanul eleget tett a büntető eljárás folyamatában a Fegyelmi Tanács ügyállásról történő tájékoztatási kötelezettségének, nyilatkozattételi kötelezettségének. Értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd elkötelezett politikai tevékenységét és a jogalkotásban elért eredményeit.
A Fegyelmi Tanács a költség kérdésében a FESZ 40.2/a. pontja alapján határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2014. F. 300.)