A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. december 20. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatást adott arról, hogy a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki nagyobb vagyoni hátrányt okozó bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot 2014.09.01. napján elrendelte, erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A fegyelmi főmegbízott 2014.11.20. napján kelt összefoglaló jelentése szerint, miután a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács a Fegyelmi Eljárási Szabályzat 25. § (4) bekezdése alkalmazásával függessze fel a fegyelmi eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig.
Az összefoglaló jelentés alapján a Kamara elnöke a fegyelmi eljárást 2014.11.25. napján elrendelte.
A Fegyelmi Tanács 2014.12.02. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárást az annak alapjául szolgáló büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta az ügyészség vádiratát és több alkalommal tájékoztatást adott a büntető ügy állásáról, ugyanakkor a büntető ügyben született elsőfokú és másodfokú ügydöntő határozatokat - felhívás ellenére - nem küldte meg a Budapesti Ügyvédi Kamara részére. Az eljárás alá vont ügyvéd 2021.10.14-ei tájékoztatásához mellékelten csatolta a büntető ügyben eljárt ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság ítéletét, mellyel a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az eljárás alá vont ügyvédet a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntette [Btk. 376. § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette. Mindezek alapján eljárás alá vont ügyvéd kérte az eljárás megszüntetését.
A vezető fegyelmi biztos a Fegyelmi Tanács felhívására előterjesztett végindítványában rögzítette, hogy a bíróság - hatályon kívül helyezést folytán megismételt eljárásban - 2019.05.28-án kihirdetett ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés miatt emelt vád alól felmentette.
Az ügyészség által bejelentett fellebbezés folytán a törvényszék, mint másodfokú bíróság a 2020.11.11-én kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, ezért őt 350 napi tétel, napi tételenként 1.500 Ft, mindösszesen 525.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.
Az ítélet ellen az eljárás alá vont és védője felmentés érdekében fellebbezést nyújtott be, melynek eredményeként az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a 2021.09.16-án kihirdetett ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette.
A vezető fegyelmi biztos kifejtette továbbá, hogy a jogerős ítéletet áttanulmányozva azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában nincs olyan maradványcselekmény, ami miatt a fegyelmi vétség megállapítása indokolt lenne, így a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt.
A [...] Kft., valamint az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája között már 2008. májusában - a tárgyi megbízási szerződés létrejöttének időpontjában is - több évre visszamenő szerződéses munkakapcsolat állt fenn. A felek között 2008. májusában létrejött további megbízási szerződéssel az eljárás alá vont ügyvédet új tevékenységek és új feladatok elvégzésével bízták meg, melyet a korábbi - 2003. évi - szerződés nem foghatott át. A konkrét tevékenységre a felek között 2003. évtől fennálló átalánydíjas megbízási szerződéstől függetlenül - amellett - szükség volt, mivel a két szerződés összehasonlítása alapján látható, hogy a 2008. évi megbízás egy konkrét, az előző szerződésben foglaltaktól merőben eltérő és új feladat végrehajtására irányult, amely a 2003. évben létrejött szerződésnél értelemszerűen fel sem merülhetett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2008. májusában létrejött szerződésben foglaltakat teljesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés alapján részletesen kidolgozott előterjesztést készített a kft. részére és dolgozott az adott [...]-i ingatlanra vonatkozó szerződésmódosításon is, annak megszövegezésével szintén munkát végzett, tárgyalásokat bonyolított le annak érdekében, hogy a project megvalósuljon azáltal, hogy az érdemben szóba jöhető állami szervek valamelyike részéről átvegyék az ingatlanokat, illetve amennyiben ez nem lehetséges, igyekezett elősegíteni az ingatlanok körülményekhez képest legkedvezőbb áron történő értékesítését.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló bizonyítékok, így elsődlegesen az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság ítélete alapján kétséget kizáróan megállapítható volt a tényállás.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás megvalósulásának 2008. évi idején az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
Az irányadó anyagi jogi szabály, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4., 1.5. pontjai alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üttv. 107. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Ebből következően jelenleg az Üt. 37. § a) pontja szerinti fegyelmi vétség fogalmat kell alkalmazni.
A FESZ 42.6. pontja rögzíti, hogy a Regionális Fegyelmi Bizottság megalakulásának időpontjában felfüggesztett fegyelmi eljárásokat a felfüggesztés okának megszűnését követően az Üttv. szerinti eljárási szabályok szerint kell folytatni.
A felfüggesztés oka az eljárás alá vont ügyvéd 2021.10.14-ei tájékoztatásával szűnt meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A Fegyelmi Tanács megítélése szerint jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható volt.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok egyenként és összességükben történő mérlegelése alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd sem jogszabályban, sem az etikai szabályzatban rögzített kötelezettségét nem szegte meg, mivel már szabályszegés sem történt, így értelemszerűen vétkesség fel sem merülhetett.
A Fegyelmi Tanács utal arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kizárólag azért indult jelen fegyelmi eljárás, mivel ellene az előzőek szerinti büntetőeljárás indult. Tekintettel arra, hogy az előzőekben megjelölt büntetőeljárás során az eljárás alá vont ügyvédet az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság az ellene emelt vád alól bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette, jelen esetben olyan maradványcselekmény sincs, amely fegyelmi vétségnek minősülne, így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint is megalapozott volt a vezető fegyelmi biztosnak a jelen fegyelmi eljárás megszüntetésére vonatkozó indítványa.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - tárgyaláson kívül hozott határozatával a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. január 14. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2014. F. 334.)