Magyar

 

Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.2/2015/10. határozata

haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélésről

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... (KASZ: ...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év december hó 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. szül: ...
an: ...
lakcím: ...
iroda: ...

eljárás alá vont ügyvéd

2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 év, melynek végrehajtását 3 éves felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer Forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvédjelölt, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Dr. ... eljárás alá vont ügyvédet ... napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Nincs fegyelmi előélete. Havi jövedelme kb. 400.000 Ft, havonta fizetendő hitelösszege: 100.000 Ft, Kecskeméten a ... van egy saját tulajdonú régi építésű ingatlana édesanyja haszonélvezeti jogával terhelten, melyet néhai édesapjától örökölt. Egy kiskorú gyermekről és beteg édesanyjáról gondoskodik.

II.

Eljárás alá vont ügyvéd 2014. november 10. napján bejelentette, hogy eljárást indult ellene a Nyomozó Ügyészségen ... szám alatt, majd 2014. november 19. napján kelt levelében előadta, hogy gyanúsítottkénti kihallgatása megtörtént a gyanúsításban megjelölt tényeket vitatta, valamint a gyanúsítás ellen panasszal élt.

A Kecskeméti Nyomozóügyészség 2014. november 12. napján kelt levelével tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarát arról, hogy eljárás alá vont ügyvédet 2 rb. a Btk. 285. § (2) bekezdése szerinti haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták gyanúsítottként 2014. november 12. napján.

A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2014. november 25. napján előzetes vizsgálatot rendelt el Dr. ... ügyvéddel szemben.

Eljárás alá vont ügyvéd 2014. december 14. napján igazoló jelentést terjesztett elő, melyben vitatta büntetőjogi felelősségét és határozottan tagadta, hogy mindkét esetben jogtalan előnyt kért volna munkája, azaz kirendelt védői feladatának ellátása érdekében és előadta, hogy bővebben az ügyvédi titoktartás okán nem fejtheti ki álláspontját, mert a titoktartás alól felmentést nem kapott.

2015. február 04. napján a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség értesítette a Bács-Kiskun Megyei Kamara Elnökét, hogy eljárás alá vont ügyvéd ellen vádat emeltek 2 rb. a Btk. 285. § (2) bekezdése szerinti haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntette miatt a Kecskeméti Járásbíróság előtt.

Fegyelmi biztos az összefoglaló jelentését 2015. február 10. napján terjesztette elő és indítványozta, hogy a Bács-Kiskun Megyei Kamara Elnöke rendelje el a fegyelmi eljárást.

Fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésben hivatkozott arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Ütv. 3. § (2) bekezdését és az Ügyvédi Hivatás Etikai szabályairól és Elvárásairól szóló 8/1999. MÜK szabályzata 3/2. pontja előírja, hogy az ügyvéd a hivatását a jogszabályok megtartásával köteles gyakorolni, az ügyvédi hivatásához méltó magatartást tanúsítani.

A fentiek okán a Fegyelmi Eljárási Szabályzat (FESZ) 18. § (1) bekezdésének c) pontja alapján fegyelmi eljárás kezdeményezésére került sor eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot.

III.

Ezt követően a fegyelmi tanács 2015. november 18. napján fegyelmi tárgyalást tartott. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, de levelében kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntető eljárás jogerős befejezéséig. Bejelentette, hogy 2015. november 30. napján lesz az első tárgyalás elfogultság okán a Kunszentmártoni Járásbíróság előtt.

A Kecskeméti Nyomozóügyészség bejelentette, hogy elfogultság okán nem a Kecskeméti Járásbíróság jár el, hanem a Kunszentmártoni Járásbíróság, továbbá hivatkoztak arra, hogy az első fokú bíróság előtti ügyészi tevékenység ellátása érdekében az iratok a Szolnoki Nyomozóügyészséghez kerültek megküldésre, ezért vádiratot nem csatoltak. Előadták, hogy eljárás alá vont ügyvéd ellen 2 rb. a Btk. 285. § (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdése szerint minősülő haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés büntette miatt került sor a vádemelésre.

Ezt követően a fegyelmi tanács 2015. november 15. napján a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel, hogy a büntetőeljárás összefüggésben van a folyamatban lévő fegyelmi eljárással, valamint felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás során keletkező határozatot, információt, ennek hiányában a büntető ügy jogerős befejezését igazoló ügydöntő határozatot az eljárás befejezését követő 8 napon belül jelentse be, mely elmulasztása fegyelmi vétséget valósít meg.

A felfüggesztő határozat ellen fellebbezés nem érkezett.

2016. január 20. napján a fegyelmi tanács elnöke tájékoztatást kért a Kunszentmártoni Járásbíróságtól a fentebb hivatkozott büntető ügy állásáról és eljárás befejezésének várható időpontjáról.

A Kunszentmártoni Járásbíróság előadta, hogy 2015. november 30. napján volt az első tárgyalás és tanúk távolmaradása okán nem fejeződött be még az eljárás, a soron következő tárgyalási időpont 2016. március 08.

2018. január 05. napján a Kunszentmártoni Járásbíróság ismételten tájékoztatás kérésére érdekében megkeresésre került, mely során a Kunszentmártoni Járásbíróság az .... szám alatt arról tájékoztatott, hogy 2016. június 20. napján került sor az első fokú ítélet kihirdetésére, melyet az ügyészség fellebbezett meg, s Szolnoki Törvényszék az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására utasította, azzal, hogy a megismételt eljárásra a Szolnoki Járásbíróságot jelölte ki.

A Szolnoki Járásbíróság a megismételt eljárásban ... szám alatt 2019. november 06. napján hozott első fokon ítéletet, melyet a Szolnoki Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2020. november 06. napján helyben hagyta. A ... másodfokú ítélettel a Szolnoki Járásbíróság számú ítélete jogerőre emelkedett.

A Szolnoki Törvényszék ... szám alatt megküldte a Bács-kiskun Megyei Ügyvédi Kamarának a 27. sz. adatlapot a jogerős határozattal 2020. november 25. napján, mely szerint egy évre eltiltották az ügyvédi foglalkozástól.

2020. november 30. napján a jogszabályváltozás okán a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság kijelölte a Fegyelmi Tanácsot. A fegyelmi tanács 2020. december 15. napjára tárgyalást tűzött. 2020. december 03. napján Dr. ... fegyelmi tanács tagja bejelentette, hogy kizáró ok áll fent vele szemben, ezért Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke határozatában dr. jelölte ki a fegyelmi tanács tagjaként.

A Szolnoki Törvényszék 2020. december 07. napján megküldte az első és másodfokú ítéletet a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara részére.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét a büntető eljárás során nem ismerte el, a fegyelmi eljárásban érdemi nyilatkozatot tett. Vitatta fegyelmi felelősségét, bár tisztában van azzal, hogy büntető eljárásban jogerősen megállapításra került a felelőssége.

Hivatkozott arra, hogy a büntető eljárásban a kezdettől fogva nem érezte magát bűnösnek és bízott a felmentő ítélet meghozatalában. A büntető eljárás során tett vallomásait tartja fenn, azokat megismételni nem kívánja.

Hivatkozott arra, hogy korábban nem volt vele szemben panasz a munkájával kapcsolatban s nagyon megviseli az eljárás, ezért bővebben nyilatkozni nem kíván.

Fegyelmi tanács kérdésére elmondta, hogy nem ő ragaszkodott a meghatalmazáshoz, hanem a sértettek keresték meg az ügyben. Ó tájékoztatta a meghatalmazás feltételeiről és az sértették jelezték, hogy élni kívánnak vele, ezért adta meg a számlaszámát és várta őket az irodába aláírás végett.

A második esetben is sértettek vetették fel a meghatalmazás kérdését, hogy talán egy másik kollégával kellene együtt dolgozni.

Kiemelte, hogy védence tudatában volt annak, hogy nem tud Bajára lemenni az előzetes tárgyalásra, de előtte bement hozzá a fogdára és felkészítette, amit a fogdán lévő bejegyzés is igazol.

A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az összefoglaló jelentésében írt álláspontját fenntartotta, azzal, hogy eljárás eredményeként megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvédet büntető bíróság két rendbeli befolyással üzérkedés bűntettében bűnösnek mondta ki és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre és I év ügyvédi tevékenységtől eltiltásra ítélte. A büntetőbíróság jogerős ítéletére tekintettel megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd megszegte az elkövetéskor hatályos ügyvédi törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, tekintettel két rendbeli bűncselekmény elkövetésére, vele szemben két rendbeli fegyelmi vétség elkövetése állapítható meg. A jelenleg hatályos fegyelmi szabályzat 1.5. pontja értelmében amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás vonatkozásában enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, úgy ezen enyhébb jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Jelen esetben az elbíráláskor hatályos ügyvédi törvény a jogkövetkezmények, így elsősorban a kizárás vonatkozásában megítélése szerint enyhébb, mint a korábbi szabályozás, figyelemmel arra, hogy annak tartamát meg kell és meg lehet határozni, ennél fogva az eljárás alá vont ügyvéd esetlegesen annak hatálya alatt sem áll annyi idegig, mint a korábbi szabályozás szerint. Erre tekintettel az elbíráláskor hatályos rendelkezések alkalmazását indítványozta s ezen rendelkezések szerint indítványozta, hogy eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségben állapítsa meg a fegyelmi tanács. Jogkövetkezmény vonatkozásában a kizárás fegyelmi büntetésre teszek indítványt, azzal, hogy annak tartalmát a törvényi minimumban, vagy azt kis mértékben meghaladó tartamba állapítsa meg a fegyelmi tanács. A törvényi minimum kiszabására az enyhítő körülmények nagyobb nyomatéka ad okot. Enyhítő körülmények: ugyanezen cselekmények miatt eljárás alá vont ügyvédet már a büntetőbíróság elítélte, vele szemben súlyos jogkövetkezményeket alkalmazott, eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete nem esik kifogás alá, igen jelentős időmúlás állapítható meg a fegyelmi vétségek elkövetése és elbírálása között, valamint eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei is méltánylást érdemelnek.

Eljárás alá vont ügyvéd záró nyilatkozatában méltányos eljárást kért és a jogkövetkezmény vonatkozásában pedig felfüggesztett kizárásra tett indítványt.

V.

Vezető fegyelmi biztos indítványa a tényállás megállapítására és a terhére rótt cselekmények minősítésében alapos és az elbíráláskor hatályos jogszabályok alkalmazásával, ugyanakkor, részben értett egyet a fegyelmi tanács a jogkövetkezmény alkalmazásával.

A Fegyelmi Tanács a tényállást Szolnoki Járásbíróság .... számú ítélete és a másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék .... számú végzése alapján, valamint a eljárás alá vont ügyvéd vallomása és becsatolt iratok alapján állapította meg. Az ítéleti tényállás valamennyi fegyelmi eljárás anyagát magába foglalja.

A fegyelmi tanács az ítéleti tényállást maradéktalanul elfogadta az alábbiak szerint:

1. tényállás

A Kecskeméti Nyomozó Ügyészségen .... számon hatóság félrevezetése miatt folyt büntető eljárás ... gyanúsított ellen, mely ügyben védőként dr. ... vádlottat 2013. augusztus 27. napján kirendelték.

Az ügyben a Kecskeméti Nyomozó Ügyészség hivatalos helyiségében a Kecskemét, Mátyási út 3. fszt. 14. számú irodában 2013. szeptember 9. napján gyanúsítotti kihallgatást folytattak le, melyre megidézték vádlottat, mint kirendelt védőt, a gyanúsítottat és a gyanúsított törvényes képviselőjét.

A gyanúsítotti kihallgatást megelőzően, a vádlott az épület folyosóján bemutatkozott gyanúsítottnak, ... jelen lévő törvényes képviselőjének és id. ...., majd röviden tájékoztatta őket az ügyről, a kihallgatás várható menetéről és tisztázta, hogy kirendelt védőként elfogadják-e.

Az ügyész irodában folytatott kihallgatáson ... gyanúsított, ... törvényes képviselője és a vádlott volt jelen a kihallgatást végző ügyészen illetve jegyzőkönyvvezetőn kívül. A kihallgatáson a gyanúsított, miután az ügyész részletesen tájékoztatta a jogairól és kötelezettségéiről részletes beismeró vallomást tett.

A kihallgatás befejezését követően a vádlott az ügyész irodában átvette a kirendelt védői díját megállapító utalványt, majd onnan ... gyanúsítottal és ... együtt távozott, akikhez az épület aulájában csatlakozott id. ... is. Ekkor az épület aulájában a vádlott közölte velük, hogy az ügy lefolytatásának két módja van.

Az egyik, hogy minden megy a maga útján, a másik pedig, hogy ne húzódjon el az eljárás, ne kerüljön sor vádemelésre, a gyanúsított iskolájában ne szerezzenek tudomást az ügyről, de ebben az esetben a gyanúsított képviseletének az ellátásáért 100.000 Ft-ot kell fizetniük.

A vádlott id. ... és ... kérdésre válaszolta, hogy 2013. szeptember 14. napján az irodájában keressék fel és a közölt 100.000 Ft-ot oda hozzák el részére.

A vádlott azt is közölte velük, hogy beszél az ügyésszel az általa felkínált, ... számára kedvező következmények lehetséges alkalmazásáról, melyet követően az épületben az aulából jobbra haladva - nevezett személyek által az aulában való tartózkodásuk folytán be nem látható - ügyészi irodák felé ment, majd rövid idő elteltével az épületből az aula bal oldalán található kijáratán távozott.

A vádlott ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy nevezettek az ügyész vádlott általi színlelt befolyásolást létezőnek higgyék el.

Miután az épület melletti parkolóból a személygépjárműjével éppen kihajtó vádlottat gyanúsított, ... és ... utolérte, id. ... megkérdezte a vádlottat, hogy postai úton is elküldhetik-e a közölt 100.000 Ft-ot mire a vádlott a személygépjárműjében ülve közölte velük, hogy az pénzbe kerül, inkább utalják át részére, majd saját kezűleg felírta egy papírra és átadta az OTP Bank Zrt.-nél vezetett számú bankszámlaszámát, illetve a hívószámú telefonszámát.

... és ... a 100.000 Ft-ot nem utalták át, ezért vádlott 2013. szeptember 13. és 19. napján is felhívta telefonjáról ... a ... hívószámú telefonján, hogy a késedelem felől érdeklődjön.

2. tényállás

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya .... számon csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljárást, mely ügyben 2013. november 13. napján őrizetbe vették ..., mint gyanúsítottat és részére ugyanezen a napon dr. ... vádlottat rendelték ki védőként, előzetes megbeszélés alapján.

A vádlott tájékozódott az ügy jellegéről, majd felvette a kapcsolatot ... gyanúsítottal. 2013. november 14. napján a vádlott előbb személyesen ... gyanúsított testvérével, ..., majd telefonon keresztül ... gyanúsított élettársával ... és édesanyjával ... közölte, hogy ... őrizetbe vették és előzetes letartóztatása elrendelésére irányuló indítvány felől a Bajai Járásbíróságon 2013. november 15. napján tartandó tárgyaláson döntenek.

A vádlott ... gyanúsított nevezett hozzátartozóival közölte továbbá azt is, hogy amennyiben őt bízzák meg ... védelmével és másfél millió forintot megbízási díjként fizetnek neki, úgy intézkedni tud, hogy ... egyszemélyes rendőrségi zárkába kerüljön elhelyezésre és enyhébb személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést alkalmazzanak vele szemben.

A vádlott ... gyanúsítottnak elmondta, hogy a Baja Járásbíróságon 30 napra le fogják tartóztatni és a büntetés-végrehajtási intézetbe fog kerülni, ahol az iratait „mindig a szíve fölött hordja”, továbbá azt is, hogy ha ó marad az ügyvéd, akkor 30 nap múlva kiengedik az előzetes letartóztatásából, de ehhez előre „villantani” kell valamit.

A Bajai Járásbíróság 2013. november 15. napján kelt 9.Bny.128/2013/2 számú végzésével elrendelte ... gyanúsított előzetes letartóztatását, mely végzéssel szemben a kihirdetést követően ... gyanúsított fellebbezést jelentett be, mely határozatot a Kecskeméti Törvényszék ...2013/2. számú végzésével helybenhagyta, így az 2013. november 19. napján jogerőre emelkedett.

A Bajai Járási Ügyészség a fogvatartás helyéről tévesen a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási intézetet jelölte meg, ahol azonban az előzetes fogvatartás foganatosítására ... gyanúsítottat illetékességi okok miatt nem fogadták be. Ezért a Baja Járási ügyészség a Bács-Kiskun Megyei rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Gazdaságvédelmi Osztály előterjesztése alapján - 2013. november 15. napján a .... számú határozatával fogvatartás helyéül a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság fogdáját jelölte ki.

Ezt követően a vádlott a fogdán felkereste ... gyanúsítottat, ahol a beszélgetésük során többek között azt is közölte vele, hogy azért került a fogdára, mert „hát nem így beszéltük meg”.

... és hozzátartozói a képviseletért kért összeget nem fizették ki a vádlottnak.

VI.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint 1. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat kimondja:

8/5. A védő kirendelés esetén is köteles legjobb tudása és lelkiismerete szerint eljárni. A kirendelt védő jogosult a megbízás lehetőségéről az érintettet felvilágosítani.

12/3. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy_ kért ellenszolgáltatás fejében olyan ígéreteket tett az ügyfelei és azok hozzátartozói számára, amelyek teljesítését kizárólag hivatalos személy befolyásolása útján lehet elérni, megsértette a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 8.5. pontjában és 12.3. pontjában foglaltakat.

Eljárás alá vont ügyvéd akkor járt volna el helyesen az első tényállás tekintetében, ha védencét és hozzátartozóit a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően tájékoztatta volna a büntető eljárás menetéről, mint kirendelt védő, további ügyintézését nem tette volna függővé anyagi ellenszolgáltatás teljesítésétől.

Eljárás alá vont ügyvéd akkor járt volna el helyesen a második tényállás tekintetében, ha védencét és hozzátartozóit teljeskörűen tájékoztatja a vonatkozó jogszabályokról és nem teszi függővé azon ügyvédi tevékenységét, hogy el tudja intézni, hogy 30 nap múlva védencét kiengedik az előzetes letartóztatásból, illetve egyszemélyes zárkába fog tudni kerülni a meghatalmazotti jogviszony létrejöttétől és anyagi ellenszolgáltatás teljesítésétől, tekintve, hogy kirendelt védőként is minden szükséges jogi intézkedést meg kell tennie védence érdekében.

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásai 2 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétségnek minősülnek.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során eljárás alá vont ügyvéd esetében az Üttv. 108. § e) pontjába írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta. A kizárás fegyelmi büntetést a 111. § (1) bekezdése alapján a kizárás végrehajtását felfüggesztette.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi vétség társadalmi súlyát, míg enyhítő körülményként azt a tényt, hogy eljárás alá vont ügyvédnek nem volt fegyelmi előléte, a jelentős időmúlást azaz eljárás alá vont ügyvéd hét évig állt büntető eljárás hatálya alatt, a büntető bíróság már ugyanezen cselekményért jogerősen megállapította büntetőjogi felelősségét, valamint azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétségekkel.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét felfüggesztette azonnali hatállyal 2020. november 26. napján 6 hónapos időtartamra, ezért nem határozott külön a fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenységének felfüggesztéséről a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig, valamint a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntető eljárásban 1 évre eltiltásra került eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatástól, mely eltiltás a határozat jogerőre emelkedésének napjától végrehajtható.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. § alapszik.

A fegyelmi tanács határozata 2021.07.01. napján jogerős és 2021.09.21. napján végrehajtható.