Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 46/2015. határozata

büntetőeljárás - tartásdíj kötelezettség elmulasztásáról

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa az .... számú eljárásban .. ügyvéd ellen tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi határozatát.

.. (szül: .., an.: ..., székhely: ....) eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

„írásbeli megrovás”

büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd az 1 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség ..., - azaz ... forint, mely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet. A FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács nem látott lehetőséget az átalányköltség mérséklésére.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a .. banknál vezetett ... számú számlára.

Ezen határozattal szemben az Üttv. 127. § (3) bekezdése értelmében a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Az Üttv 135. § (4) bekezdése alapján a fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

Az Üttv 135. § (5) bekezdése alapján a fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Ezen határozattal szemben az Üttv. 127. § (3) bekezdése alapján az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

Az Üttv. 127. § (4) bekezdés a) pontja alapján, ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Az Üttv. 127. § (4) bekezdés b) pontja értelmében, ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos a határozat ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.

Indokolás

A ... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya .... nap érkeztetéssel értesítette a kamarát, hogy ... ügyvédet .... napján gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 212. § (1) bekezdésébe ütköző és a (1) bekezdése szerint minősülő tartási kötelezettség elmulasztásának vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A kihallgatásról ... ügyvéd is tájékoztatta a kamarát .... napján érkezett bejelentésével.

.... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamara elnöke előzetes vizsgálatot rendelt el a bejelentés alapján, melyről eljárás alá vont ügyvédet, valamint a bejelentőt is tájékoztatta.

.... nap érkeztetéssel ... csatolta a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet.

A ... Megyei Ügyvédi Kamara elnöke .... napján eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, egyben indítványozta az eljárás felfüggesztését a büntető ügy jogerős befejezéséig. Az eljárás alá vont ügyvéd részére az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa az eljárás elrendeléséről tájékoztatást küldött.

.... nap érkeztetéssel eljárás alá vont ügyvéd csatolta ... Járási és Nyomozó Ügyészség nyomozást meghosszabbító határozatát.

A ... Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa .... napján .... számú közbenső határozatával az eljárást felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

.... nap érkeztetéssel eljárás alá vont ügyvéd csatolta a ... Ítélőtábla végzését, melyben az elsőfokú eljárásra a ... Járásbíróságot, az esetleges másodfokú eljárás lefolytatására a ... Törvényszéket jelölte ki.

... nap érkeztetéssel eljárás alá vont ügyvéd megküldte a kamarának a ... Járásbíróság vádiratát.

... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának Elnöke levélben megkereste a ... Járásbíróságot arra vonatkozóan, hogy a büntetőügy jogerősen lezárult-e, és ha igen, milyen eredménnyel. A ... Járásbíróság .... nap érkeztetéssel válaszlevélben tájékoztatta a kamarát, hogy az eljárás még folyamatban van.

.... napján az új Ügyvédi törvény és új fegyelmi szabályzat alapján a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte az eljárás lefolytatására a regionális fegyelmi tanácsot.

Eljárás alá vont ügyvéd .... nap érkeztetéssel csatolta a ... Törvényszék jogerős végzését, melyből megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a bíróság bűnösnek mondta ki tartási kötelezettség elmulasztásának vétségében, és ezért 1 év időtartamra próbára bocsátotta.

A végzés .... napján emelkedett jogerőre.

A regionális fegyelmi tanács a fentiek alapján úgy határozott, hogy írásbeli megrovás büntetést alkalmaz, tekintettel az Üttv. 107. § b) pontjára, amely szerint fegyelmi vétségnek minősül, ha az ügyvéd az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Az eljárás alá vont ügyvéd jogerős határozatban megállapított bűncselekményt követett el, amely magatartással az Üttv. 107. § b) pontját is megsértette.

A regionális fegyelmi tanács figyelembe vette a bíróság által meghatározott büntetést, amely alapján a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása mellett döntött.

Alkalmazott jogszabályok az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXVIII. törvény, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat.

Jogerős: 2020.10.25.