Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2015.F.112/21. határozata

magánvádas eljárásról (becsületsértés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédhez nem méltó magatartását sérelmezte és bejelentette, hogy magánvádas büntetőeljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Bejelentéséhez csatolta a járásbírósághoz benyújtott kérelmét, valamint a rendőrkapitányságon tett feljelentésével kapcsolatos iratait.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte.

A fegyelmi főmegbízott felhívta az eljárás alá vont ügyvédet részletes észrevételét tartalmazó igazoló nyilatkozatának megtételére, bizonyítékainak csatolásával együtt.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában, a bejelentésből tudomást szerezve az ellene indított magánvádas eljárásról, azt maga is bejelentette és részletes nyilatkozatot tett.

A fegyelmi megbízott felhívására a bejelentő megküldte az ítélőtábla illetékes bíróság kijelölését tartalmazó végzését, továbbá az eljárásra elsőfokon kijelölt járásbíróság idéző végzését azzal, hogy az általa kezdeményezett eljárásban ennyi irat áll rendelkezésére.

A fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében a fegyelmi eljárás elrendelését és a kijelölésre kerülő fegyelmi tanácsnál az eljárás felfüggesztését indítványozta a büntetőügy jogerős befejezéséig.

Az összefoglaló jelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.

Az elrendelt fegyelmi eljárásban a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a járásbíróság előtt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének megkeresésére a járásbíróság arról adott tájékoztatást, hogy a büntetőügy iratait megküldte az ügyészség részére.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének megkeresésére az ügyészség arról tájékoztatott, hogy az ügyet áttette az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségre.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének ismételt megkeresésére az ügyészség tájékoztatásában közölte, hogy a tárgybeli ügyben eljárt rendőrkapitányság zaklatás vétsége miatt folyamatban volt eljárást - mivel a cselekményt már jogerősen elbírálták - megszüntette.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság elnökének felhívására a rendőrkapitányság megküldte a nyomozás megszüntetéséről szóló határozatot és arról tájékoztatott, hogy azt a panaszos átvette, ellene panasszal nem élt, így az jogerőre emelkedett.

A büntetőeljárás jogerős befejezésére tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács a felfüggesztett eljárás folytatásáról az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának kezdeményezésére vonatkozó intézkedésével rendelkezett.

A tényállás:

A bejelentő feljelentést tett a járásbíróság1 előtt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt, mely szerint őt 2014 áprilisában két alkalommal mezőgazdasági munkálatok közben becsületének csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette.

A járásbíróság1 előtt a becsületsértés vétsége miatt indult eljárásból elfogultság okán kizárt járásbíróság1 és törvényszék1 helyett, a magánvádas büntetőeljárás lefolytatására kijelölt járásbíróság2 a végzésében az ügyet az ügyészség részére küldte meg azzal, hogy zaklatás vétsége látszik megállapíthatónak. Az elkövetési helyszínek alapján az ügy elbírálására másik ügyészség volt illetékes.

A nyomozati eljárás során megállapításra került, hogy a bejelentő által sérelmezett kifejezések büntetőjogi értékelése már megtörtént rendőrkapitányság1 előtt rongálás bűntettének gyanúja miatt indult eljárásban. A feljelentést elutasító határozat indokolásában rögzítésre került, hogy a mezőgazdasági területen az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt Kft. és a bejelentő közötti polgári jogi vita hevében az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy az érintett területre fennálló birtokvédelem végett eltávolíthatja onnan, melyre a bejelentő indulatosan akként reagált, hogy ha felszántják a területét és bevetik, akkor azt ő újból kiszántja. Az eljárás alá vont ügyvéd a vita hevében többször elmondta, hogy „próbálja meg”, miközben az intézkedő rendőr felé fordulva előadta, hogy „próbálja meg, keze lába kitörik, úgy fogják innen elvinni”, majd ezt követően fordult a bejelentő felé és a bal kezének mutatóujját felemelve közölte, hogy „nagyon vigyázzon magára”. Ez azonban a határozat indokolása alapján egyszeri és indulati cselekmény volt, így a zaklatás törvényi tényállása sem valósult meg.

A bejelentő fenti határozattal szemben előterjesztett panaszát az ügyészség1 határozatával elutasította és megállapította, hogy a nyomozó hatóság helyesen járt el és a bejelentő által sérelmezett kijelentések törvényi tényállási elem hiányában nem minősülnek bűncselekménynek.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az ügyészség1 által zaklatás vétségének alapos gyanúja miatt elrendelt eljárás tárgya megegyezett a rendőrkapitányság1 előtt rongálás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás tárgyával, mely során az eljárás alá vont ügyvéd kijelentéseit jogerősen elbírálták, így a Be. 190. § (1) bekezdés h) pontja alapján, figyelemmel a (2) bekezdés első mondatára - a cselekményt már jogerősen elbírálták - a nyomozás jogerős határozattal megszüntetésre került.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a rendőrkapitányság1 határozata alapján állapította meg.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos a Fegyelmi Tanács elnökének felhívására tett végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetését indítványozta a nyomozást megszüntető jogerős határozatra tekintettel és azzal, hogy maradványcselekményt sem lát megállapíthatónak.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárás kezdete óta következetesen az eljárás megszüntetését kérte.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2014 tavaszán került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

Tekintve, hogy a bejelentő által sérelmezett kijelentések egy polgári jogvita során hangzottak el rendőrhatósági tanúk előtt az eljárás alá vont ügyvéd, mint jogi képviselő részéről és ezen kijelentések a nyomozó hatóság határozata alapján bűncselekmény elkövetésére nem alkalmasak, továbbá a határozat alapján maradványcselekmény sem merült fel, az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg. Ennek megfelelően a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2015. F. 112.)