Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2015.F.120/25. határozata

büntetőeljárásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. november 6-án jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben büntető eljárás indult 9 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette miatt. Bejelentéséhez csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.

A bejelentés alapján a kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte, majd az azt lezáró összefoglaló jelentés alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentésben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntető ügy jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács határozatával az eljárást felfüggesztette, majd az eljárás alá vont ügyvéd 2019. szeptember 24-i bejelentése alapján a tárgyalás kitűzésével az eljárás folytatását rendelte el.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen büntető eljárás indult 9 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette miatt.

Az eljárás eredményeképpen az ügyészség határozatával a vádemelést elhalasztotta, majd a 2019. szeptember 26-án jogerős határozatával - mivel a vádemelés elhalasztásának tartama eredményesen eltel - az eljárást megszüntette.

A megszüntető határozat az alábbiakat tartalmazta:

„A rendelkezésre álló adatok szerint:

1.) az eljárás alá vont ügyvéd 2011. [...] napján a [...] Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában olyan, a cég adataiban bekövetkező változásokkal kapcsolatos okiratokat (alapító okirat, aláírási minta, alapítói határozat, ügyvezetői nyilatkozat) szerkesztett és látott el ügyvédi ellenjegyzéssel, melyek szerint S.O. K.I-tól, annak a társaságban fennálló 500.000 Ft névértékű üzletrészét megvásárolta, a társaság tagjává és ügyvezetőjévé vált.

A valóságban S.O. az üzletrészt nem vásárolta meg, és nem állt szándékában a gazdasági társaság tagjává és ügyvezetőjévé válni, a társaságot működtetni, azt irányítani.

Az eljárás alá vont ügyvéd a cégügyintézés során az okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédtől elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva S.O. tényleges ügyletkötési, ügyvezetővé válási szándékáról, az üzletrész ellenértékének megfizetéséről, a társaság átvételéhez, működtetéséhez szükséges alapvető feltételek meglétéről nem győződött meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti közreműködése folytán a cégbíróság a 2012. [...] napján kelt végzésével a társaság tagjának és ügyvezetőjének személyére vonatkozó valótlan adatokat a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba bejegyezte.

2.) Az eljárás alá vont ügyvéd 2012. [...] napján a [...] Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában olyan, a cég adataiban bekövetkező változásokkal kapcsolatos okiratokat (üzletrész adásvételi szerződés, alapító okirat, aláírási minta, alapítói határozat, ügyvezetői nyilatkozat) szerkesztett és látott el ügyvédi ellenjegyzéssel, melyek szerint F.Z. H.E-től, annak a társaságban fennálló 500.000 Ft névértékű üzletrészét megvásárolta, a társaság tagjává és ügyvezetőjévé vált.

A valóságban F.Z. H.E. üzletrészét nem vásárolta meg, és nem állt szándékában a gazdasági társaság tagjává és ügyvezetőjévé válni, a társaságot működtetni, azt irányítani, a fenti okiratokat pusztán vagyoni ellenszolgáltatás fejében írta alá.

Az eljárás alá vont ügyvéd a cégügyintézés során az okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédtől elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva F.Z. tényleges ügyletkötési, ügyvezetővé válási szándékáról, az üzletrész ellenértékének megfizetéséről, a társaság átvételéhez, működtetéséhez szükséges alapvető feltételek meglétéről nem győződött meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti közreműködése folytán a cégbíróság a 2012. [...] napján kelt végzésével a társaság tagjának és ügyvezetőjének személyére vonatkozó valótlan adatokat a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba bejegyezte.

3.) Az eljárás alá vont ügyvéd 2012. [...] napján a [...] Korlátolt Felelősségű Társaság vonatkozásában olyan, a cég adataiban bekövetkező változásokkal kapcsolatos okiratokat (alapító okirat, aláírási minta, alapítói határozat, ügyvezetői nyilatkozat) szerkesztett és látott el ügyvédi ellenjegyzéssel, melyek szerint F.Z. H.E-től, annak a társaságban fennálló 500.000 Ft névértékű üzletrészét megvásárolta, a társaság tagjává és ügyvezetőjévé vált.

A valóságban F.Z. H.E. üzletrészét nem vásárolta meg és nem állt szándékában a gazdasági társaság tagjává és ügyvezetőjévé válni, a társaságot működtetni, azt irányítani, a fenti okiratokat pusztán vagyoni ellenszolgáltatás fejében írta alá.

Az eljárás alá vont ügyvéd a cégügyintézés során az okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédtől elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva F.Z. tényleges ügyletkötési, ügyvezetővé válási szándékáról, az üzletrész ellenértékének megfizetéséről, a társaság átvételéhez, működtetéséhez szükséges alapvető feltételek meglétéről nem győződött meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd fenti közreműködése folytán a cégbíróság a 2012. [...] napján kelt végzésével a társaság tagjának és ügyvezetőjének személyére vonatkozó valótlan adatokat a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba bejegyezte.”

Az ügyészi határozat megállapításaival szemben az eljárás alá vont ügyvéd mindenben eleget tett kötelezettségének, a szükséges eljárásokat lefolytatta, az adatokat ellenőrizte, a személyesen megjelent ügyfelekkel a szükséges egyeztetéseket lefolytatta, meggyőződött a megjelentek ügyleti akaratáról.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, s az eljárás megszüntetésére tett indítványt az alábbiak szerint:

Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a cégekkel kapcsolatos iratokat, amelyekből megállapítható, hogy mindent megtett, amely egy ügyvéd elvárt kötelezettsége az ügyek elintézése során.

Ezen iratok ismeretében az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt azzal, hogy az eljárással felmerült költséget a Kamara viseli.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

Előadta, hogy mindent megtett, amit az Üt. számára előírt, s csatolta ennek igazolására mindazon iratokat, amelyeket a nyomozás során is csatolt, s amelyekből egyértelműen kiderül az, hogy semmilyen mulasztás nem terheli. Azért nem fellebbezett a vádemelés elhalasztása tárgyában hozott határozat ellen, mert már addig is rengeteg időt és energiát töltött az üggyel, s tudta azt, hogy még hosszú évekig elhúzódhat az eljárás, az elhalasztással előírt határidő pedig simán letelik.

Mivel álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, kérte az eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a vezető fegyelmi biztos és az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett indítvánnyal egyetértett az alábbiak miatt.

Az első vizsgálandó kérdés az volt, melyik jogszabály, azaz az 1998. évi XI. tv. (Üt.) vagy a 2017. évi LXXVIII. tv (Üttv.) alapján kell megítélni jelen esetet.

Az Üttv. 208. §-a határozza meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv (Üt.) rendelkezései szerint kell lefolytatni.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.2. pontja értelmében a szabályzat rendelkezéseit ezen időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Ebből következően az Üttv. határozathozatalra irányadó szabályait értelemszerűen visszamenőlegesen nem, csak a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követő időponttól lehet és kell alkalmazni.

A jelen eljárásra 2018. december 22-től a FESZ szabályai irányadóak. A FESZ 1.4. és 1.5. pontjai szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé. A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény az elkövetéskor is, és az elbírálásakor is szabályszegésnek, fegyelmi vétségnek minősült.

Az Üt. 37. § a) pont szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Ugyanígy rendelkezik az Üttv. 107. § a) pontja, amely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A következő eldöntendő kérdés az, hogy az ügyészség határozata kötelező erővel bír-e a Fegyelmi Tanácsra.

Erre azonban könnyű válaszolni: mivel kizárólag bíróság büntető ítéletének bűnösséget megállapító rendelkezése köti a Fegyelmi Tanácsot, ebből következően nincs olyan hatóság, amelynek a rendelkezése kötelező erővel bírna, a tényállással kapcsolatban pedig semmiképpen sincs kötelező ereje.

Ebből következően a Fegyelmi Tanács az ügyészség - egyébként semmivel sem indokolt - azon megállapításait, amelyek szerint az eljárás alá vont ügyvéd az „ügyvédtől elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva XY tényleges ügyletkötési, ügyvezetővé válási szándékáról, az üzletrész ellenértékének megfizetéséről, a társaság átvételéhez, működtetéséhez szükséges alapvető feltételek meglétéről nem győződött meg”, nem fogadta el, tekintettel arra a tényre, hogy ilyen előírások a cselekmény idején hatályos Üt. rendelkezései szerint nem is kötelezték az ügyvédet.

A törvény előírásai ugyanis a következők:

27. § (1) Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy

a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és

b) az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

(3) Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre.

27/B. § (1) Okirat ellenjegyzése során az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím alatt: fél) által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének

megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

27/D. § (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha

a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,

b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

Az idézett jogszabályokat az eljárás alá vont ügyvéd teljes körűen betartotta, az igazolványokról - a felek aláírásával ellátva - másolatot készített, a pénzmosással kapcsolatos nyilatkozatot beszerezte, s egyébként is minden elvárhatót megtett, amely egy ügyvédtől általában elvárható.

Teljesen érthetetlen az az ügyészi álláspont, amely az ügyvédet teszi felelőssé azért, mert egy ügyvéd által benyújtott változás-bejegyzési kérelmet követően a cég nem folytat tevékenységet, az ügyvezető nem látja el a feladatát, s úgy általában (a Fegyelmi Tanács előtt ismeretlen) „alapvető feltételek” hiányoznak. A Fegyelmi Tanács észlelte azt, hogy az ügyészség a határozatát semmivel sem indokolta, kijelentései alátámasztására semmiféle tényt, bizonyítékot nem közölt.

Ehhez képest az eljárás alá vont ügyvéd csatolta az ügyben keletkezett okiratait, amelyek alapján megállapítható volt az, hogy eleget tett valamennyi jogszabályban, kamarai szabályzatban előírt kötelezettségének, ezért nem követett el fegyelmi vétséget.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 20. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2015. F. 120.)