A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július hó 14. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd bejelentette a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy az ügyészség a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás miatt ellene vádat emelt, bejelentéséhez egyúttal mellékelte a tárgybani vádiratot is.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke határozatával az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte.
A fegyelmi főmegbízott a rendelkezésére álló okiratok alapján összefoglaló jelentésében fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben egyidejűleg indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az alapul fekvő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) 62. § (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig, tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetését kizárólag a büntető eljárás eredményének ismeretében lehet megállapítani.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke megkereste a bíróságot az előtte folyamatban levő büntető ügy állásáról. A bíróság válaszlevelében tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy az eljárás még folyamatban van.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke ismételten tájékoztatást kért a bíróságtól a büntető ügy állásáról a fegyelmi eljárás befejezhetősége érdekében. A bíróság válaszlevelében tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát a fellebbviteli eljárás folyamatban létéről.
Mindezen előzményeket követően a bíróság az első-, másod-, és harmadfokú bíróságok határozatai kiadmányának megküldésével tájékoztatta a Budapest Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottságát a büntető eljárás befejeztéről.
A büntető eljárás befejezésére tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt.
A tényállás:
A bíróság ítéletével az eljárás alá vont volt ügyvédet az ellene az 1978. évi IV. tv. 274. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a vádban leírtak az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben nem nyertek bizonyítást, a rendelkezésre állt bizonyítékok nem támasztották alá kétséget kizáróan az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnösségét.
Az ügyészség fellebbezése folytán eljárt törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokon eljárt bíróság ítéletét megváltoztatva az eljárás alá vont volt ügyvédet az 1978. évi IV. tv. 274. § (3) bekezdés és (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás vétsége miatt bűnösnek találta, és 300.000 Ft pénzbüntetésre ítélte, mely meg nem fizetése esetén - napi 2000 Ft tétellel számolva - fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre váltandó.
Az ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság végzésével a tényállást és a másodfokú ítéletet az alábbiak szerint jóváhagyta:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd egy székhelyszolgáltatással foglalkozó cég ügyvédjeként működött. A tárgybani büntetőügy II. r. vádlottja rávette az I. r. vádlottat arra, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében papíron vállalja el egy általa megjelölt kft. ügyvezetői feladatait.
A II. r. vádlott ismeretlen módon megszerezte a H. Kft tulajdonosai személyes okmányának fénymásolatát, cégiratokat, majd azokat és a hamis meghatalmazás alapján megszerzett - az adókártya elvesztéséről szóló - NAV igazolásokat az I. r. vádlott nevében eljuttatta C. Kft-hez azzal, hogy új ügyvezetőt kívánnak választani. A 2015. december 5. napján kelt e-mail mellékletét képezte egy korábbi társasági szerződés. A Kft elkészítette a taggyűlési jegyzőkönyvet, a társasági szerződés módosítást, és az aláírási címpéldányt. Az I. r. vádlott a C. Kft. irodájában az eljárás alá vont volt ügyvéd közreműködésével aláírta a taggyűlési jegyzőkönyveket, az aláírási címpéldányt. A megjelentek aláírtak egy ügyvédi meghatalmazást is. Az ugyanezen napon lekért cégkivonat szerint a H. Kft tulajdonosainak ügyvezetői minősége 2010. január 1-től is hatályos volt.
A hamis okiratokat az eljárás alá vont volt ügyvéd eljuttatta az illetékes cégbírósághoz, melynek alapján a cégbíróság végzésével az I. r. vádlottat ügyvezetőként bejegyezte. Ezen cselekményével az eljárás alá vont volt ügyvéd közreműködött abban, hogy a közhitelű nyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre.
A cégnyilvántartásban szereplő adatok valótlan módosítása azt a célt szolgálta, hogy a cég számlájához történő hozzáféréssel az I. és II. r. vádlottak jogtalan haszonra tegyenek szert.
Az eljáró bíróságok által feltárt tényállásból aggálytalanul volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratok tekintetében nem járt el a tőle és egyben az ügyvédekre vonatkozó törvények és szabályzatok alapján elvárható gondossággal és körültekintéssel, amikor elmulasztotta a korábbi társasági szerződésen, a személyazonosító okmányokon, azok fénymásolatain és az előtte aláírt társasági szerződés módosításon - egyébként kellő körültekintés mellett észlelhetően eltérő - aláírások egybevetését, és az egyéb szerződésmódosítás tekintetében felmerülő gyanút keltő körülmények vizsgálatát. A JÜB használata ugyan nem volt kötelező a vádbeli időszakban, de az ügyvédi szakma szabályai és a bíróságok álláspontja szerint nem maradhatott volna el.
A bíróság hivatkozott az Üt. 3. § (2) bekezdése, 23. § (1) és (2) bekezdésé, 27. § (1) és (3)-(5) bekezdése rendelkezéseinek megsértésére; a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK Szabályzat 3.1., 3.2., 3.3., 3.7., 4., 5., és 11.1. pontjaiban foglalt rendelkezések megsértésére, valamint az ügyvédi etikai hivatás szabályairól szóló 1/2011. (VI. 17.) MÜK Szabályzat 3.1.1. rendelkezésére.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd tényvázlatot nem készített, olyan okiratokat látott el ellenjegyzéssel, amelyeket nem maga, vagy ügyvédi irodája készített, nem győződött meg a felek személyazonosságáról, ügyleti képességéről és jogosultságáról, valamint az általa létrehozni kívánt jogügylet valóságos tartalmáról. Az ügyfelek személyazonosságának ellenőrzése és megállapítása a személyazonosításra szolgáló okmány alapján nem volt megfelelő.
A fenti szabályok megsértésével a bíróság jogi és ténybeli álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd gondatlan magatartásával közreműködött abban, hogy a közhiteles nyilvántartásba valótlan adat kerüljön bejegyzésre, ezzel a terhére rótt közokirat-hamisítás vétségét valósította meg.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos a tanács elnökének felhívására előterjesztett végindítványában kérte a tényállásnak a bíróság határozatával egyezően történő megállapítását, egyebek mellett a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt indítványát fenntartotta.
A vezető fegyelmi biztos kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos vétséget követett el.
Pénzbírság kiszabására tett indítványt, melynek összegszerűségénél kérte figyelembe venni, hogy a cselekmények idején még a korábbi Üt. volt hatályos, így az akkor hatályban volt szabályok a pénzbírság felső összegét alacsonyabb összegben állapították meg, mint a jelenleg hatályos Üttv., továbbá kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalását.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2011. decemberben került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.
Az Üttv. 123. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a harmadfokú bíróság végzésével jóváhagyott másodfokú bíróság ítéletében minősítette, amelyhez a Fegyelmi Tanács kötve van. A fegyelmi eljárást a büntető eljárás folyamatba tétele alapozta meg, azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét bíróság határozata alapján lehet csak megállapítani.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd cselekményével az Üt. 3. § (2) bekezdése, 23. § (1) és (2) bekezdése, 27. § (1) és (3)-(5) bekezdése rendelkezéseit; a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK Szabályzat 3.1., 3.2., 3.3., 3.7., 4., 5., és 11.1. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, valamint az ügyvédi etikai hivatás szabályairól szóló 1/2011. (VI. 17.) MÜK Szabályzat 3.1.1. rendelkezését megsértette.
A közhiteles cégnyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges ügyvédi közreműködés és ellenjegyzés garanciális jellegű, az ügyvédi hivatás egyik alappillére, az eljárás alá vont volt ügyvéd cselekménye az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalom megrendítésére alkalmas.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint az eljárási jogra a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény az irányadó.
A tárgyaláson kívüli elbírálásra az Üttv. 127. §-a ad lehetőséget egyszerű megítélésű ügyben. A jelen eljárásban a tényállás a bíróság által megállapított volt, büntetőeljárásban vétséget megállapító, jogerős határozat született, így a fenti jogszabályhely alkalmazása indokolt.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2011. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, így osztva a fegyelmi biztos álláspontját, a Fegyelmi Tanács a pénzbírság kiszabása körében az Üt. 38. § alkalmazásával járt el, a pénzbírság mértékét a középmértékben megállapítva. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, hisz a cselekmény elkövetése óta 10 év telt el.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2015. F. 174.)