A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
fegyelmi határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
100.000 Ft azaz (Százezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács a büntetés végrehajtását 1 (egy) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a kerületi rendőrkapitányság tett bejelentést.
A bejelentés nyomán az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére került sor, melyben megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása észrevételeinek megtételére és a gyanúsítotti jegyzőkönyv megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvédtől a felhívás „nem kereste” postai jelzéssel érkezett vissza.
A fegyelmi biztos elkészítette összefoglaló jelentését, melynek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi biztos összefoglaló jelentésben kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
A kerületi rendőrkapitányság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdés szerint minősülő közúton, illetve közforgalom elől le nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének megalapozott gyanúja miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét szünetelteti, így az Ügyvédi Etikai Szabályzat 14/3. pontjában írt bejelentési kötelezettség nem terheli.
Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, ezért a fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését azzal, hogy azt a Fegyelmi Tanács függessze fel a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvédet a Fegyelmi Tanács ezt követően több alkalommal is felhívta arra, hogy a büntető eljárás állásáról tájékoztassa a Kamarát.
Az eljárás alá vont ügyvéd a többszöri megkeresésre megküldte a Fegyelmi Tanács részére a kerületi bíróság büntető eljárást lezáró jogerős végzését.
A Fegyelmi Tanács Elnöke a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el.
A vezető fegyelmi biztos indítványában a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát javasolta. Az indítványra az eljárás alá vont ügyvéd nem tett észrevételt.
A rendelkezésre álló iratok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2014. [...] napján közúton úgy kezdte meg az úttest jobb oldaláról a forgalomba elindulást a gépkocsijával, hogy szervezetében 1,14 g/liter (ezrelék) véralkohol-koncentráció előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd cselekményével megszegte a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 4. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseket, és ezzel elkövette a 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző járművezetés ittas állapotban vétségét. Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetését beismerte.
A kerületi bíróság mindezekért az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 120 napi tétel pénzbüntetésre és nyolc hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte.
Az elsőfokú bíróság végzése jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd sem a vizsgálati, sem a fegyelmi eljárásban nem tett érdemi észrevételt. Előadta, hogy huzamosabb ideig külföldön tartózkodott, ezért nem tett eleget a Kamara felhívásának.
A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta az összefoglaló jelentésében foglaltakat. Álláspontja szerint a fenti magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont ügyvéd kötelezését a FESZ 40.2. b) pontja szerinti átalányköltség megtérítésére.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § és az elbíráláskori Üttv. 107. § rendelkezései lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Az Üt. 37. § szerint: Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A bíróság jogerős végzésével a Btk. 236. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt az eljárás alá vont ügyvédet 120 napi tétel pénzbüntetésre és nyolc hónap járművezetéstől eltiltásra ítélte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a jelen eljárásban sem a vizsgálati, sem a fegyelmi szakban észrevételt nem tett.
A Fegyelmi Tanácsot a büntető eljárásban meghozott jogerős ítélet rendelkező része köti. A következetes fegyelmi gyakorlat szerint az ittas járművezetés tipikusan olyan ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásnak minősül, amely magatartás az ügyvédi kar tekintélyét és az ügyvédek társadalmi megítélését veszélyezteti. Az ilyen magatartásokra is vonatkoznak az általános és alapvető etikai elvárások és normák, és azokra egy ügyvédnek akkor is figyelemmel lennie, ha egyébként nem ügyvédként jár el.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényeket egybevetve azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható, mivel a fegyelmi vétség egyértelmű, és a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont ügyvéd megvalósította az Üt. 37. § b) pontjában írtakat -, 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak, amelynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg azzal, hogy annak végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdésben írtak szerint 1 évre felfüggesztette.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd makulátlan fegyelmi előéletét, továbbá, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csak többszöri felszólítás ellenére tett eleget az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt - önálló fegyelmi vétségnek minősülő - bejelentési kötelezettségének és ezzel a fegyelmi eljárás elhúzódását maga is előidézte.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 21. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2015. F. 175.)