A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A nyomozó hatóság levelében értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen eljárást folytat súlyos testi sértés bűntett kísérlet elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte és erről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A fegyelmi főmegbízott felhívására az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a gyanúsítotti jegyzőkönyvet és az észrevételeit.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, figyelemmel arra, hogy gyanúsítás tárgyát képező, a Btk. 164. § (3) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntette kísérletének bűncselekménye - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, valamint indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntető eljárás jogerős befejezéséig. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte, melyről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette.
A fegyelmi tanács határozatával a fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntető eljárás jogerős befejezéséig. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi bizottság elnökének felhívására csatolta a büntető eljárást megszüntető határozatot. A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el és az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és erről a vezető fegyelmi biztost tájékoztatta, egyben kérte, hogy az indítványát 8 napon belül tegye meg.
2014. [...] napján az eljárás alá vont ügyvéd és A.D. taxi foglalással összefüggően szóváltásba keveredtek, majd ezt követően dulakodásra került sor és A.D. 8 napon belüli sérülést szenvedett. Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a kerületi rendőrkapitányság büntető eljárást indított és gyanúsítottként hallgatta ki. Az ügyészség a vádemelést határozatával 1 év 6 hónapra elhalasztotta, amely határidő eredményesen telt el és erre tekintettel az ügyészség a büntetőeljárást megszüntette.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban előadta, hogy az általa leintett taxiba a láthatóan súlyosan ittas A.D. a jelenlévők és a taxisofőr felhívása ellenére sem engedte beszállni, őt fellökte, és miközben a támadást próbálta elhárítani, a támadó az eljárás alá vont ügyvéd kezét felcsapta, így a támadó szemüvegének kerete megsérült és az a támadón horzsolásos sérülést okozott. A gyanúsítotti meghallgatása során előadta, hogy bűncselekményt nem követett el, önvédelmi helyzetben volt, fizikai állapota sem tette lehetővé az A.D. által elmondottak alapján az események megtörténtét, annál is inkább, mivel előző nap engedték ki a kórházból.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában az összefoglaló jelentésében foglaltakat azzal a kiegészítéssel tartotta fenn, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy A.D. sértettet megütötte, megsértette az Üt. 37. § b) pontját és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. Indítványozta az Üt. 38. § b) pontja alapján középmértéket nem meghaladó mértékben pénzbírság kiszabását és kérte az eljárás alá vont ügyvéd eljárással felmerült átalányköltség megfizetésére kötelezését.
A vezető fegyelmi biztos indítványa nem alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntető eljárásban vádemelésre és ítélethozatalra nem került sor, a büntető eljárást az ügyészség megszüntette. A vádemelést elhalasztó határozat az elkövető terhére rótt magatartást önmagában nem bizonyítja, az abban foglalt tényállásra fegyelmi felelősséget alapítani nem lehet megalapozottan. A kétséget kizáróan nem bizonyított tényt pedig nem lehet az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelni. Büntető ítéleti rendelkezés hiányában nem állapítható meg az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelőssége és az sem, hogy az eljárás alá vont ügyvéd pontosan milyen magatartást tanúsított. Nem nyert bizonyítást az sem, hogy a vezető fegyelmi biztos végindítványában a terhére rótt cselekményt az eljárás alá vont ügyvéd elkövette és ezáltal a fegyelmi felelőssége fennállna.
A fentiek alapján a fegyelmi tanács nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd Üt. 37. § b) pontjába ütköző szándékos és vétkes magatartását. A fegyelmi tanács a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt nem találta alaposnak, megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, mert nem volt kétséget kizáróan megállapítható az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - ügyvédi tevékenységen kívüli magatartása - az ügyvédi kar tekintélyét csorbította volna.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”. A fegyelmi tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tekintette, tekintettel az ügyészi határozatban foglaltakra is.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 20. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2015. F. 214.)