Magyar

 

2/2015. (III. 9.) MÜK elnökségi szakmai álláspont

az ügyvédi titok és az aláíró fél belátási képességéről történő tanúvallomás összefüggéséről

Az Ügyvédi törvény 8. § (1) bekezdése alapján az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről hivatása gyakorlása során szerzett tudomást. Egy jogügylet során közreműködő ügyvéd az ügyféllel való tárgyalás és kommunikáció során természetesen az ő belátási képességére vonatkozó információkkal is találkozott, szembesült, ez pedig nem más, mint a hivatás gyakorlása során szerzett „minden olyan adat, illetőleg tény” kategóriájába tartozik, amelyet a titoktartás véd.

Az ügyvédet terhelő titoktartási kötelezettség - felmentés hiányában - annak ellenére fennáll okirat ügyvédi ellenjegyzése esetén is, hogy az ellenjegyzéssel az ügyvéd az Üt. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján azt is igazolja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának megfelel, ami értelemszerűen annak a tanúsítását is jelentette az ellenjegyző ügyvéd részéről, hogy az ügyfél az aláíráskor a belátási képessége birtokában volt.

Amennyiben az ügyvédet a bíróság az általa ellenjegyzett okiratot aláíró fél aláíráskori belátási képességére nézve tanúként kívánja meghallgatni, és az aláíró felek a felmentést az ügyvédnek nem adják meg, akkor az ügyvédnek a tanúvallomást az Ütv. 8. § (1) bekezdésére hivatkozással meg kell tagadni.