Magyar

 

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanácsának F.27/2016. határozata

büntetőeljárásról

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év július hó 3. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 37. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Ezért vele szemben az Üttv. 108. § c) pontja alapján kizárás fegyelmi büntetést szab ki azzal, hogy a kizárás időtartama 10 év.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 130. § (2) bekezdése alapján eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Otp Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005-20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

Ezzel egyidejűleg a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács a Pest Megyei Ügyvédi Kamara 2016. november 18. napján megtartott fegyelmi tárgyalásán eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában hozott fegyelmi eljárást felfüggesztő határozatot hatályon kívül helyezi.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett, halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanácsa a nem nyilvános fegyelmi tárgyalás során, a lefolytatott bizonyítás és az eljárás anyagává tett iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

..........

II. Eljárás alá vont ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamara irányába 2016. május 25. napján tett bejelentést, miszerint a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a Budapesten, 2016. május 30. napján kelt határozatával ügyvéd bejelentése alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben előzetes vizsgálatot rendelt el.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Budapesten, 2016. június 07. napján kelt Nyom. szám alatti átiratában szintén tájékoztatta a Pest Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő bűnsegédként elkövetett kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a Budapesten, 2016. augusztus 29. napján kelt határozatával a Központi Nyomozó Főügyészség bejelentése alapján eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást rendelt el.

A fegyelmi főmegbízott 2016. június 3. napján kelt levelében irat megküldésre hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi vizsgálat lefolytatása céljából, melyre vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd 2016. június 10. napján kelt levelében megküldte a Központi Nyomozó Főügyészség Nyom. számú ügyben gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet, valamint a Legfőbb Ügyészség KSB. számú a gyanúsított kihallgatása ellen tett panasz elutasításáról szóló határozatát.

A fegyelmi megbízott 2016. augusztus 29. napján kelt összefoglaló jelentésében indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig függessze fel, egyben kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntető ügy állásáról 3 havonta írásban tájékoztassa a Pest Megyei Ügyvédi Kamarát.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a Budapesten, 2016. november 18. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást az Üt. 62. § (3) bek. a) pontja alapján felfüggesztette, egyben kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntető ügy állásáról 3 havonként írásban tájékoztassa a Kamarát, az eljárás befejezéséről 8 napon belül értesítse a Kamarát.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tájékoztatási kötelezettségének a fegyelmi eljárás során folyamatosan eleget tett, így 2018. szeptember 10. napján kelt jelentésében megküldte a Szegedi Törvényszék 2018. szeptember 10 én kelt számú kivonatos ítéletének másolati példányát, továbbá 2020. február 14. napján kelt jelentésében tájékoztatta a Pest Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletében bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett, a Btk. 293. §-ba ütköző hivatali vesztegetés bűntettében, ezért egy év szabadságvesztésre, három év közügyektől eltiltásra ítélte, ezzel egyidejűleg 10 évre eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától.

A fegyelmi bizottság elnöke által 2020. február 17. napján kelt átiratában foglaltak szerint az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi igazolványát és szárazpecsétjét is leadta a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában.

A Szegedi Ítélőtábla számú értesítése 2020. március 9. napján érkezett a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben tájékoztatást adott arról, hogy az eljárás alá vont ügyvédet 2020.02.14. napjától foglalkozásától jogerősen eltiltotta.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamaránál 2018. december 18. napján iktatásra került a Szegedi Törvényszék számú elsőfokú ítélet, továbbá a fegyelmi eljárásban csatolásra került a Szegedi Ítélőtábla sorszámú ítélete.

III. A Szegedi Törvényszék a szám alatti ítéletével eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. § (1) bekezdés, (2) bekezdés); ezért őt a bíróság 1 (egy) év szabadságvesztésre és 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztette.

A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2020. február 14. napján kelt szám alatti ítéletével a Szegedi Törvényszék 2018. szeptember 10. napján kihirdetett szám alatti ítéletét eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában akként változtatta meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd szabadságvesztésének próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte, őt 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra ítélte és az ügyvédi foglalkozástól eltiltás tartamát 10 (tíz) évre súlyosította. A másodfokú bíróság ítéletében megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Megbízottja a Budapesten, 2020. február 27. kelt beadványában indítványozta, hogy a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács az F.27/2016. számú ügyben tartson fegyelmi tárgyalást és eljárás alá vont ügyvéddel szemben a felfüggesztés hatályon kívül helyezése mellett 500.000 Ft, azaz ötszázezer Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, továbbá 10 évre tiltsa el az ügyvédi hivatás gyakorlásától.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020.03.24. napján kelt észrevételében hivatkozott arra, hogy kereső tevékenységet nem végez, II. típusú cukorbetegségben és magas vérnyomás betegségekben szenved, mely rendszeres gyógyszerszedést és orvosi felügyeletet tesz szükségessé. Nehéz anyagi helyzetére hivatkozva kérte a pénzbüntetés mellőzését.

IV. A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács a 2020.07.03. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A tárgyaláson a Fegyelmi Tanács Elnöke ismertette 2020.06.29. napján érkezett beadványát, melyben a bejelentő előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szabadságvesztését tölti, ezért a fegyelmi ügyben személyesen eljárni, a Fegyelmi Tanács tárgyalásán megjelenni, okiratot megküldeni nem tud, ezért a fegyelmi ügyben keletkezett iratokat az Bv. Intézet Objektumába kérte megküldeni.

A fegyelmi biztos végindítványát a fegyelmi tárgyaláson olyan formában tartotta fenn, hogy kérte az Üttv. 108. § c) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéd kizárását 10 évre, továbbá indítványozta, hogy az Üttv. 130. § (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig függessze fel. Költségátalányként 80.000 Ft eljárási költség megállapítását kérte.

V. A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:

Eljárás alá vont ügyvédet a Szegedi Törvényszék szám alatti ítéletével bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. § (1) bekezdés, (2) bekezdés), és ezért őt a bíróság 1 (egy) év szabadságvesztésre és 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) évi próbaidőre felfüggesztette. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság szám alatti ítéletével a Szegedi Törvényszék 2018. szeptember 10. napján kihirdetett szám alatti ítéletét eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában megváltoztatta; eljárás alá vont ügyvéd szabadságvesztésének próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte, őt 2 (kettő) év közügyektől eltiltásra ítélte és az ügyvédi foglalkozástól eltiltás tartamát 10 (tíz) évre súlyosította. A másodfokú bíróság ítéletében megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tájékoztatási kötelezettségének a fegyelmi eljárás során folyamatosan eleget tett, az ügyvédi igazolványát és szárazpecsétjét is leadta a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában.

VI. A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás alapján aggálytalanul állapította meg azt is, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, melyre vonatkozóan a bíróság bűnösségét jogerős ítéletében bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében (Btk. 293. § (1) bekezdés, (2) bekezdés) mondta ki, 1 (egy) rendbeli önálló szándékos fegyelmi vétséget is megvalósított az Üttv. 107. § a) pontja alapján. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartása ellentétes az elkövetéskor hatályban lévő 1998. évi XI. törvény 3. § 2 és 3. bekezdésével is, mely kimondja, hogy az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.(2. bek.) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul. (3. bek.) A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította tehát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 37. § a) pontjába ütköző, egy rendbeli önálló szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Abból fakadóan pedig, hogy a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a szám alatti ítéletével eljárás alá vont ügyvédet 10 (tíz) év időtartamra eltiltotta az ügyvédi hivatás gyakorlásától, a Fegyelmi Tanács osztva a fegyelmi biztos indítványában foglaltakat, ügyvéddel szemben kizárás fegyelmi büntetést szabott ki, a kizárás időtartamát pedig, igazodva az Ítélőtábla által megállapított időtartamhoz, 10 (tíz) évben határozta meg. Tekintettel arra, hogy az ilyen jellegű cselekmények elkövetése nagymértékben alkalmas az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, és az ügyvédi hivatás méltóságának a megsértésére, a legszigorúbb fegyelmi büntetés kiszabásának, a kizárásnak van helye.

A Fegyelmi Tanács a kizárás fegyelmi büntetés megállapításánál enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek fegyelmi előzménye nem volt, továbbá azt is, hogy tartós betegségben szenved, súlyosító körülményként értékelte viszont azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd korrupciós bűncselekményt követett el, és ezt ügyvédi hivatása felhasználásával valósította meg.

A kizárás fegyelmi büntetés kiszabására az Üttv. 108. § e) pontja alapján került sor, a kizárás fegyelmi büntetés mértékének a megállapítására (10 év) az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján történt.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. §(2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.

Üttv. 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

FESZ 40.2 A kamarai átalányköltség

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul:

135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkövetésének az időpontja a büntetőbíróságok ítéletei alapján 2015 év, így a fegyelmi vétség megállapítása tekintetében a cselekmény elkövetésekor hatályban lévő 1998. évi XI. törvény (Ütv.) az irányadó.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az 1998. évi XI. törvény (Ütv.) az ügyvédekről

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

Kihirdetve: Budapesten, 2020.07.03 napján, írásba foglalva: 2020.09.03. napján

A határozat 2020. szeptember 29. napján jogerős