Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.37/2016. határozata

büntetőeljárásról - hivatali vesztegetés

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt ... tanácsa, ... ügyvéd ellen a ... számú fegyelmi eljárásban ... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (továbbiakban: ügyvédi törvény) 3. § (2) bekezdés értelmében ... (szül.: ...., anyja neve: ..., lakóhelye: ..., székhelye: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért vele szemben

pénzbírság

büntetést szab ki.

A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács 400.000 Ft, azaz négyszázezer forint összegben állapítja meg.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint.

A kiszabott pénzbírságot és az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy banki átutalással a ... számú bankszámlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indoklás

A rendelkezésre álló iratok és az eljárás alá vont ügyvéd meghallgatása alapján a fegyelmi tanács az alábbiakat állapította meg:

... ügyvéd ellen a ... Rendőr- Főkapitányság ... bü. szám alatt kezdeményezett büntetőeljárást. A ... Ügyészség ... számú vádirata alapján a ... Bíróság a ... napján kihirdetett ... számú ítéletével ... vádlottat a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés III. fordulata szerint minősülő hivatali vesztegetés bűntette miatt ... Ft pénzbüntetésre ítélte. A fellebbezés folytán eljáró ... Törvényszék ... napján kelt ... számú ítéletével az I. fokú Bíróság ítéletet megváltoztatta, a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

Az ítélet ellen az eljárás alá vont ügyvéd - jogi képviselője útján - .... napján kelt indítványával, felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Kúriához, mely a fegyelmi tárgyalás időpontjáig elbírálásra nem került.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy

b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

A fegyelmi tanács, az eljárás alá vont ügyvéd által rendelkezésre bocsátott okirati bizonyítékok alapján megállapította, hogy a jogerős ítéleti tényállásban rögzített magatartás - a hivatali vesztegetés - 1 rb szándékosan megvalósított fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.

A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte, hogy a fegyelmi vétség elkövetése, és annak elbírálása között jelentős idő telt el, amely az eljárás alá vont ügyvédnek nem felróható, a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben más jogkövetkezmény is alkalmazásra került, (közvádas ítéletben kiszabott büntetés), továbbá szemmel láthatóan megromlott egészségi állapotát.

A fegyelmi tanács kisebb súllyal, súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, egy ízben - hasonló fegyelmi ügyben már marasztalásra került, amely óta viszont több mint 10 év telt el.

A fegyelmi tanács, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzat 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabásáról rendelkezett, továbbá, a Fegyelmi eljárási Szabályzat 40.1. a) 40.2. a) pontja alapján, kötelezte továbbá az eljárás alá vont ügyvédet a felmerült átalányköltség megfizetésére.

A határozattal szembeni fellebbezési jogra vonatkozó rendelkezések 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzat 135. § (1) (2) és (3) bekezdésén, alapul.

Jogerős: 2020.07.13.


  Vissza az oldal tetejére