A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa (...) ügyvéd ellen az (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) (szül: (...) an.: (...) székhelye: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében
„írásbeli megrovás”
büntetést szab ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd az egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalány költséget 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint összegben állapítja meg.
Az átalány költséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az OTP banknál vezetett (...) számú számlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
I. Az eljárás alá vont ügyvédet (...) júniusában jegyezték be a (....) Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban több alkalommal volt fegyelmi eljárás folyamatban, ahol felelősségét megállapították.
II. (...) panaszos (...). napján iktatott levelében panasszal élt eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az ügyben a (...) Megyei Ügyvédi Kamara elnöke által (...) napján került elrendelésre a fegyelmi eljárás. A (...) Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa (...) napján hozott (...) határozatában eljárás alá vont ügyvédet pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítette. Ezen határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést nyújtott be a Magyar Ügyvédi Kamarához. A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa (...) sz. (...). napján kelt határozatában az I. fokú határozatot helybenhagyta. Eljárás alá vont ügyvéd a II. fokú határozat ellen keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. A bíróság a (...) napján kelt (...) sorszámú ítéletével a II. fokú (MÜK) határozatot hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte. A Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa (...). napján tartott fegyelmi tárgyaláson az (...) sz. határozattal a (...) Megyei Ügyvédi Kamara (...). sz. határozatát hatályon kívül helyezte és az I. fokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította. Eljárás alá vont ügyvéd (...). napján kelt beadványában kizárási indítványt tett a (...) Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsága elnöke ellen és kérte, hogy az ügyben ne a (...) Megyei Ügyvédi Kamara járjon el. Az elfogultsági kifogásra tekintettel a Magyar Ügyvédi Kamara a (...). napján kelt (...). számú határozatában a fegyelmi eljárás lefolytatására a Vas Megyei Ügyvédi Kamarát jelölte ki. (...) bejelentő (...). napján levelében elfogultsággal élt a Vas Megyei Ügyvédi Kamara ellen. A panaszost a Vas Megyei Ügyvédi Kamara (...). napján tájékoztatta arról, hogy sem az Ügyvédi törvény, sem a FESZ nem biztosít bejelentő részére ilyen jogot, ezért az elfogultsági kifogása érdemben nem kerülhet elbírálásra.
A panaszos panaszában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a (...) Városi Bíróság előtt (...) számú ügyben, a (...) Megyei Bíróság előtt (...) számú ügyben és a Kúria előtt (...) számú ügyben képviselte őt. Ezen eljárások során keletkezett iratokat az eljárás alá vont ügyvéd nem adta ki részére.
A panaszos panaszában előadta azt, hogy a (...) Megyei Bíróság előtt (...) számú eljárásban szintén az eljárás alá vont ügyvéd képviselte őt, mely a (...) ítélőtábla előtt (...) szám alatt volt folyamatban. A panaszos sérelmezte, hogy a képviseletet ellátó ügyvéd a másodfokú határozatot nem adta ki részére és ezért őt ezzel megfosztotta a felülvizsgálati kérelem benyújtásától, a határidő eredménytelen letelte miatt. Továbbá sérelmezte, hogy az eljárásra adott ügyvédi munkadíjakról, melyekről a panaszos elmondása szerint az eljárás alá vont ügyvéd átvételi elismervényt írt alá, számlát nem kapott. A panaszos a fegyelmi tárgyaláson írásszakértő kirendelésére tett indítványt annak megállapítása érdekében, hogy az átvételéi elismervényen szereplő aláírás az eljárás alá vont ügyvédtől származik. Ennek érdekében átadta a fegyelmi tanács elnökének részére az eredeti átvételi elismervényeket, majd a szakértői díjelőleg letételezése után visszakérte írásban az eredeti átvételi elismervényeket.
III. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére állt a panaszos által benyújtott híváslista, átvételi elismervény, valamint a fegyelmi tanács által beszerezz bírósági és fegyelmi eljárások anyag, valamint a (...) Törvényszék elnökének a megkeresésre adott válasza, mellékletekkel. A fegyelmi tárgyalásokon a panaszolt ügyvéd megjelent. A panaszos (...) napján megtartott fegyelmi tárgyalásokon megjelent, ott nyilatkozatot tett és iratokat csatolt be. A panaszos a fegyelmi eljárást mindvégig végigkövetvén levelek útján is újabb iratokat csatolt be a fegyelmi tanácshoz. A fegyelmi tanács az eljárás során panaszolt ügyvéd által a tárgyaláson elhangzottakat, a tárgyalási jegyzőkönyvben írtakat, a panaszos által a tárgyalás elmondottakat, valamint a beadványaiban írtakat vette figyelembe a tényállás megállapításánál.
A fegyelmi tanács az írásszakértőt nem tudta kirendelni, mivel a panaszos az általa a (...). napján átadott eredeti átvételi elismervényeket (...) decemberében a Kamarához érkezett beadványában visszakérte. A fegyelmi tanács előtt ismert tény, hogy az írásszakértő kizárólag eredeti iratok vizsgálata után tud bizonyító erővel rendelkező véleményt alkotni, így kirendelésére nem került sor, a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd által megfizetett szakértői díjelőlegeket a jogosultak részére a kamara visszafizette.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során a fegyelmi felelősségét részben ismerte el. Előadta, hogy az iratkiadással kapcsolatban őt felelősség nem terheli, hiszen mindent megtett annak érdekében, hogy a panaszos részére kiadja a nála lévő iratokat.
Az átvételi elismervényekkel kapcsolatban vitatta, hogy az aláírások tőle származtak volna, illetőleg amennyiben pénzátvétel történ az ő részéről az abból fakad, hogy a panaszossal közös gépjárművel érkeztek a szombathelyi tárgyalásra és a panaszos hozzájárult a benzinköltséghez. Hangsúlyozta, hogy a régi kapcsolat okán a panaszos neki ügyvédi munkadíjat a (...) Megyei Bíróság előtt perben adott képviseletéért nem fizetett. Az eljárás alá vont ügyvéd azt elismerte, hogy vett át ügyvédi munkadíjat a panaszostól, azonban nem a panaszban érintett bírósági peres ellátásának megbízási díjaként.
A panaszos azon panaszára, hogy nem adta ki neki a (...) ítélőtábla másodfokú határozatát, akként védekezett, hogy azt maga a panaszos vette át személyesen, illetve a panaszos mondta fel a megbízását, melyet maga a panaszos jelentett be a bíróságon.
Azt elismerte, hogy megbízási szerződés nem kötött a megbízásra.
IV. A fegyelmi biztos végindítványában előadta, hogy az iratkiadási kötelezettség megsértésével ezen eljárásban nem kell foglalkozni, hiszen a (...) Megyei Területi Ügyvédi Kamara (...) szám alatti határozatával ezen határozatával a panaszt már elbírálta, így az már ítélt dolog. Foglalkozni kell a Közigazgatási Bírósági ítéletében és a Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa új eljárást elrendelő határozatában megfogalmazottakkal. Megkereste a tanács a bíróságot, hogy bejelenő mikor vette át az ítéletet. A bíróság értesítése alapján megállapítható, hogy ugyanazon a napon személyesen átvette az ítéletet, amikor az eljárás alá vont ügyvéd is és az is a tényállás része, hogy a panaszos mondta fel a megbízást és jelentette be a bíróságra, innentől kezdve itt nem történt mulasztás. A híváslistával kapcsolatban előadja, hogy nem történt szabályszegés. A 6/4. pontba való ütközés nem állapítható meg, mert a bírósághoz a megbízás megszűnését eljárás alá vont ügyvédnek már nem kellett bejelentenie, mert a megbízó azt bejelentette illetve azt már a II. fokú határozat is mellőzte, abban sem került ez megállapításra. A 6/6. pontban foglaltakat nem sértette meg, mert nem volt köteles eljárni, ez is meghivatkozásra került a II. fokú határozatban, tehát itt nincs felmondási idő. Innentől kezdve nem is kellett továbbítani a határozatot, mert azt panaszos átvette. Azt ténybelileg elismerte az eljárás alá vont ügyvéd, hogy nem készült megbízási szerződés, így a megbízás kereteit nem lehet teljesen átlátni. Ebben kéri megállapítani a fegyelmi felelősséget, nyilván ismerjük az észrevételekben foglaltakat, hogy milyen bizonyítási nehézségekkel jár. A megbízási szerződés készítése kötelessége lett volna, ez az Etikai kódex 6/1. pont megszegése. A 12/4. pont megsértése nem történt. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott arról, hogy vett át, csak nem azokon a bizonylatokon pénzt, tehát került sor pénzátvételre, de korábban. Tisztelt tanács, mivel nem vizsgálhatjuk, hogy ki írta alá a nyugtákat, hiába írta elő a II. fokú határozat, nem tudjuk e körben a bizonyítást lefolytatni. Egy biztos, a panasz tárgyát képezte, hogy vett át pénzt. Álláspontom szerint történt megbízási díj átvétele, az a tanács feladata, hogy mérlegelje annak összegét, a panaszos előadása szerint a 100-120 ezer forint átadását. Azzal, hogy nem készült erről bizonylat a 9/1. pont megsértése történt.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd kettő rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
V. A fegyelmi tanács széleskörű bizonyítást vett fel a tényállás tisztázása érdekében.
1. Az iratkiadással kapcsolatosan a fegyelmi tanács megállapítja, hogy a panaszos (...). évben az eljárás alá vont ügyvéd ellen benyújtott iratkiadással kapcsolatos panaszával kapcsolatban a (...) Megyei Területi Ügyvédi Kamara előtt (...). szám alatt volt már folyamatban fegyelmi eljárás. A (...) Megyei Ügyvédi Kamara (...) számú (...) napján kelt határozatával megszüntette az előzetes vizsgálatot, majd bejelentő fellebbezését a (...). sz. (...)-én kelt határozatában elutasította. Tehát ezen jogerősen lezárult panaszban kifogásolt ügyvédi tevékenység a jelen fegyelmi eljárásban már nem vizsgálható.
2. A fegyelmi tanács a (...) Törvényszék megkeresésére (...) törvényszéki elnök által adott válaszból megállapítható, hogy a (...) Megyei Bíróság előtt (...) számú eljárásában (...) panaszos részére (...) napján került kézbesítésre a (...) ítélőtábla másodfokú határozata, valamint a panaszos jelentette be a bíróság felé, hogy a jogi képviselő részére adott megbízása megszűnt. A fegyelmi tanács nem fogadta el a panaszos azon kijelentését, miszerint ő nem kapta meg a másodfokú határozatot, mivel azt mind a megkeresésre adott válasz mellékletét képező tértivevény, mind a törvényszéki elnök válasza cáfolta. A fegyelmi tanács megállapította azt, hogy mivel a panaszos jelentette be, hogy az ügyvédnek adott megbízást visszavonta, így az ügyvédnek a megbízás visszavonása után további az ügy ellátására vonatkozó kötelezettsége nincs. A fegyelmi tanács a panaszos által becsatolt híváslista körében arra az álláspontra helyezkedett, hogy sem a hívások ideje, sem azok időtartama nem alapozza meg azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel nem lehetett felvenni a kapcsolatot. E körben a fegyelmi tanács nem állapít meg fegyelmi vétséget.
3. A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten a 2./ pontban írt megbízásról megbízási szerződést nem kötött a panaszossal írásban. Ezen mulasztással megállapítható az Etikai kódex 6/1. pontjában írt kötelezettség. A megbízási szerződés készítésének elmaradása megnehezítette a tényállás tisztását, hiszen nem lehet megállapítani, hogy milyen megbízási díjat kötöttek ki a felek, illetve milyen fizetési ütemezésben állapodtak meg. Ennek jelentősége abban áll, hogy a panasz többek között arra is irányult, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az átvett megbízási díjról nem adott számlát. Az eljárás alá vont ügyvéd azt elismerte, hogy korábbi években több eljárásban képviselte a panaszost, azon ügyekben vett át munkadíjat, továbbá elismerte azt is, hogy vett át a panaszostól kisebb összegeket, melyek a közös útiköltség panaszosra eső hozzájárulása volt. Minthogy a megbízási szerződés nem volt írásba foglalva a felek között, így nem lehet utólag megállapítani, hogy az átvett pénzösszegek mely eljárás munkadíjaként kerültek átadásra az ügyvéd részére.
A fegyelmi tanács mindezek alapján a fegyelmi biztos indítványától részben eltérően egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapít meg, az Etika Kódex 6/1. pontjába ütköző vétkes kötelezettségszegés miatt.
VI. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás büntetést alkalmazta.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy több alkalommal volt már folyamatban fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd az eljárás kezdetétől együttműködött a fegyelmi megbízottal, fegyelmi tanáccsal, ténybelileg elismerte a szabályszegét, a tárgyaláson tett nyilatkozatai, bizonyítékként becsatolt és értékelt okiratok, jegyzőkönyvek a tényállás megállapítását segítette elő. Nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd (...) óta állt jelen fegyelmi eljárás hatálya alatt, továbbá mindent megtett annak érdekében, hogy a tényállás felderítésre kerüljön, továbbá azt, hogy hosszú idő óta gyakorolja hivatását.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint összegben állapítja meg.
Jogerős: 2019. május 20.