Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.55/2016. határozata

letétkezelés szabályainak megsértéséről

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa (...) ügyvéd ellen az F.55/2016. számú fegyelmi eljárásban (...). napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) (szül: (...) an.: (...) székhelye: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint.

A pénzbírság összegét és az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. Az eljárás alá vont ügyvéd (...) óta nyilvántartott a (...) Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban kettő alkalommal volt fegyelmi eljárás folyamatban, ahol felelősségét megállapították.

(...) panaszos (...). napján a kamarához érkezett írásbeli bejelentésével panaszt nyújtott be panaszolt ügyvéd ellen.

Panaszos előadta azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd képviselete őt egy végrehajtási eljárás során, mely eljárás során (...) Végrehajtó Irodája a panaszos részére visszajáró (...) Ft összeget a jogi képviselő számlájára utalta. Erről a végrehajtó iroda (...) napján értesítette a panaszost. A panaszos előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vele nem számolt el.

A panasz alapján a (...) Megyei Ügyvédi Kamara elnöke előzetes vizsgálatot rendelt el.

A panaszolt ügyvéd (...) napján kelt levelében érdemben reagált a panaszra, azt vitatta. Előadta azt, hogy a panaszost és feleségét több eljárásban, büntető eljárásban és polgári eljárásban is képviselte. Közöttük baráti viszony alakult ki. A fegyelmi eljárás alapját képező végrehajtási eljárásban az ő bankszámlája, mint teljesítési bankszámla kizárólag azért került feltüntetésre, mivel a panaszos, illetve felesége ellen folyamatban lévő eljárásban nem kívánták, hogy az ő bankszámlájukra teljesítsen a végrehajtó. A panaszolt ügyvéd továbbá kijelentette, hogy ezen összeget (...) októberében tőle a panaszos felesége átvette, azért nem készült róla átvételi elismervény, mert baráti viszonyban voltak.

A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére állt panaszolt ügyvéd által becsatolt fizetési meghagyás, ügyvédi meghatalmazás és a panaszos által ellen indított büntetőeljárás iratai. A fegyelmi tárgyalásokon a panaszolt ügyvéd megjelent. A panaszos a (...) napján tartott fegyelmi tárgyaláson megjelent. A fegyelmi tanács az eljárás során panaszolt ügyvéd igazoló jelentésében írtakat, a tárgyaláson elhangzottakat, a tárgyalási jegyzőkönyvben írtakat vette figyelembe a tényállás tisztásása érdekében.

IV. A fegyelmi megbízott a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az előterjesztett összefoglaló vizsgálati jelentését fenntartotta, mely szerint kérte, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy panaszolt ügyvéd megsértette az akkor hatályos 4/1999. (119.1.) MÜK Szabályzat az ügyvédek letét- és pénzkezeléséről 11/3. pontját, mely szerint amennyiben az ügyvéd a rá bízott ügy szabályszerű ellátásával kapcsolatban meghatalmazója javára pénzt vesz át, úgy haladéktalanul köteles meghatalmazóját értesíteni és részére a pénzt kiadni, továbbá a szabályzat 11/6. pontját, mely szerint az átvett összeg jogszerű felhasználásáért illetve vissza- vagy kifizetéséért az ügyvéd tartozik felelősséggel, valamint a szabályzat 11/10. pontját, mely szerint az ügyvéd köteles megszervezni a pénz átvételi bizonylatolási rendjét és felelősség terheli a bizonylati fegyelem, valamint a pénzkezeléssel kapcsolatos jogszabályok megtartásáért is.

A fegyelmi megbízott indítványa alapos.

V. A fegyelmi tanács megállapította, hogy a panaszolt ügyvédet a panaszos (...). napján meghatalmazta arra nézve, hogy (...) végrehajtónál (...) és (...) szám alatt folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban az ügyvédi törvényben meghatározott jogkörrel képviselje. A (...) szám alatt folyamatban lévő végrehajtási eljárást (...) közjegyző a (...) számú végzésével (...) napján megszüntette. Ezen végzésben a közjegyző felhívta (...) önálló bírósági végrehajtót, hogy a végrehajtás során a panaszostól lefoglalt pénzösszeget a panaszos jogi képviselője, az eljárás alá vont ügyvéd, (...) vezetett (...) számú számlájára utalja át. (...) végrehajtó az eljárás alá vont ügyvéd számlájára (...) napján az (...)-Ft összeget visszautalt. Az eljárás alá vont ügyvéd által megadott számlaszám az eljárás alá vont ügyvéd nevén lévő átutalási betétszámla volt. Az eljárás alá vont ügyvéd ezen összeget letétbe nem vette, letéti megállapodást, letéti szerződést bejelentővel nem foglalt írásba. Eljárás alá vont ügyvéd (...) hónapban - pontosan már meg nem határozható napon - ezen összeget felvette. A felvett pénzösszeg további sorsát kétséget kizáróan bizonyítani nem lehetett, tényként azonban rögzíthető, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett sem szabályos számviteli bizonylattal, sem egyéb olyan írásbeli dokumentummal, mellyel igazolni tudta volna azt, hogy ezen összeget a bejelentő részére hiánytalanul átadta. A rendelkezésre álló iratokból és a felek eltérő nyilatkozataiból a pénzösszeg átadása-átvétele körében az ellentmondást nem lehetett feloldani, tisztázni.

A fegyelmi tanács tényállás megállapítása körében azzal foglalkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a számlájára érkezett pénzösszeget nem vette letétbe és letéti megállapodást, letéti szerződést a panaszossal nem kötött. Az a kérdés, hogy ezen pénzösszeg kifizetésre került-e a panaszos részére, illetve, hogy a felek között korábban milyen elszámolási probléma merült fel, nem a fegyelmi tanács hatáskörébe tartozó eldöntendő kérdés.

Az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy a végrehajtó által utalt pénz nem kapcsolódott ügyvédi tevékenységéhez, azonban a fegyelmi tanács ezt nem fogadta, nem fogadhatta el, hiszen a fent hivatkozott MÜK Szabályzat 11/1. pontja egyértelműen kimondja, hogy ügyvéd pénzt ügyfelétől, illetve ügyfele javára mástól csak ügyvédi megbízásával összefüggésben vehet át.

A fegyelmi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az egyik legsúlyosabb fegyelmi szabályszegés a letéti szabályok megszegése. A jogügylet során letéttel kapcsolatosan a MÜK Szabályzatában írt követelmények szerinti letéti szerződés nem készült.

VI. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság büntetést alkalmazta.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy kettő alkalommal volt már folyamatban fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd az eljárás kezdetétől együttműködött a fegyelmi megbízottal, a fegyelmi tanáccsal, igazoló jelentése, tárgyaláson tett nyilatkozatai, bizonyítékként becsatolt és értékelt okiratok, jegyzőkönyvek a tényállás megállapítását segítette elő, azt, hogy panaszolt ügyvéd hosszú idő óta gyakorolja hivatását.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint.

A határozat jogerős: 2019. május 16.


  Vissza az oldal tetejére