Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2016.F.105/12. határozata

büntetőeljárásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

A nyomozó hatóság átiratával tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki eljárás alá vont ügyvédet 1 rendbeli, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (7) bekezdés b) pontja szerint minősülő üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt.

A bejelentés alapján elrendelte az előzetes vizsgálatot, majd az összefoglaló jelentés alapján a kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.

A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró fegyelmi tanácsa határozatával az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen folyamatban volt büntetőeljárásban a törvényszék ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet az ellene 1 rendbeli, a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 318. § (1) bekezdésébe ütköző és - a (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel - a (6) bekezdés b) pontja szerint minősülő bűnsegédként, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette (amelyet a Btk. 137. § 8. pontja szerinti bűnszervezet keretében követett el) miatt emelt vád alól felmentette.

Az ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezés folytán másodfokon eljárt ítélőtábla ítéletével az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét helyben hagyta, így a döntés jogerőre emelkedett.

A tényállás:

G.Z. ismerősétől értesült egy befektetési lehetőségről, majd rajta keresztül kapcsolatba került V.M-mel. 2012. szeptemberben V.M., F.A. megbízásából - meg nem határozható helyen arról tájékoztatta G.Z-t, hogy a befektetés teljesíthető készpénzben, vagy a befektető tulajdonát képező ingatlan fedezetként történő lekötésével is. Készpénzes befektetés esetén a befektető ingatlanfedezet mellett havi 7% hozamban, ingatlanfedezet igénylése nélkül havi 14% hozamban részesül, ha pedig az ingatlana megterheléséhez járul hozzá, akkor e teher összegének havi 7%-át kapja meg hozamként. G.Z. úgy döntött, hogy az ingatlanfedezet nélküli befektetési formát választja. 2012. szeptember 26. napján V.M. kíséretében megjelent a [...] irodaházban, ahol 100.000 eurót adott át F.A. részére azzal a megállapodással, hogy ő az összeget egy nappal később 7.000 euró hozammal együtt fizeti vissza. Az ügyletről ügyvéd által ellenjegyzett - kölcsönösszegként 107.000 eurót tartalmazó - kölcsönszerződés készült, egyúttal F.A. kiállított egy saját váltót G.Z. részére ezen összegről. 2012. szeptember 27. napján a [...] irodaházban F.A. 7.000 eurót adott át hozam címén G.Z-nak, egyúttal megállapodtak, hogy a 100.000 euró tőkeösszeg után F.A. egy éven keresztül havonta 14% hozamot fizet G.Z. részére oly módon, hogy az ügyletről minden hónapban új kölcsönszerződést írnak. Ennek megfelelően F.A. - ismét ügyvéd által ellenjegyzett - új kölcsönszerződést írt alá, továbbá 114.000 euróról szóló saját váltót állított ki G.Z. részére.

Az ügyletben az eljárás alá vont ügyvéd működött közre, a hivatkozott kölcsönszerződéseket ő készítette és ellenjegyezte. Az eljárás alá vont ügyvéd nem bírt tudomással a szerződést kötő felek kinyilvánított akarata mögött húzódó befektetési tevékenység valós tartalmáról, arról, hogy az ügylet mögött nincs valós ügyleti szándék, az alapul szolgáló befektetés nem létezik.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során mindvégig tagadta fegyelmi felelősségét, a gyanúsítás szerint vele közölt bűncselekmény elkövetését vitatta.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos beadványában a fegyelmi eljárás megszüntetésére terjesztett elő indítványt a törvényszék felmentő ítéletére figyelemmel, melyet az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság helybenhagyott. A vezető fegyelmi biztos indítványában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet indokolása az eljárás alá vont vádlott vonatkozásában kimondta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyletekben ügyvédként vett részt, kölcsönszerződést szerkesztett, ellenjegyzett, az abban foglaltak megfeleltek a felek akaratának. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tudott arról, hogy az alapul szolgáló ügylet egy nem működő befektetés, nincsenek visszafizetések, és problémák lehetnek már akkor is, amikor a kölcsönösszegek átadásra kerülnek. A bíróság kifejtette azt is, hogy vannak gyanús körülmények, nyilvánvaló a leplezettség, de ezek mind csak arra engednek következtetni, hogy gyanakodnia kellett az eljárás alá vontnak, de arra kétséget kizáró bizonyítékként nem szolgálhat, hogy tudta, hogy ez egy nem létező befektetés, és ennek megfelelően e körben tévedésbe ejtett volna bárkit is, vagy legalábbis közreműködött volna ilyen tévedésbe ejtésben. Ez tehát az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a felmentés indoka.

A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint, miután az eljárás alá vont ügyvéd mind első-, mind másodfokon felmentésre került, illetőleg az általa szerkesztett szerződések vonatkozásában a bíróság a leplezettség kérdésében nem folytatott le bizonyítást, az csak egy quasi vélelmen alapul, így nem látta indokát annak, hogy fegyelmi eljárás keretében az eljárás alá vont ügyvéd marasztalásra kerüljön, ezért indítványozta vele szemben a fegyelmi eljárás megszüntetését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2018. 04. 14-i elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

- a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

- b)ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) és b) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen estben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntetőbírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel, figyelemmel arra, hogy az ügyben eljárt büntetőbíróság az eljárás alá vont ügyvédet az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette, és az ítéleti tényállás alapján olyan maradék cselekmény sem volt megállapítható, mely a fegyelmi eljárás keretében történő elbírálásra okot adna, a Fegyelmi Tanács, a vezető fegyelmi biztos indítványával egyezően, az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 11. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 105.)