Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2016.F.124/20. határozata

büntetőeljárásról (hivatalos személlyel szembeni erőszak)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. szeptember 28. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A nyomozó hatóság jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy büntető eljárás indult az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben bántalmazással elkövetett, hivatalos személlyel szembeni erőszak bűntettének alapos gyanúja miatt.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének hatáskörében eljárt Győr-Moson-Sopron Megyei Kamara elnöke a bejelentés nyomán hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A fegyelmi főmegbízott az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta az eljárás alá vont volt ügyvédet, és felhívta a büntetőeljárásra vonatkozó bejelentési kötelezettségére és arra, hogy annak elmaradása önálló fegyelmi vétséget képez. Felhívta észrevételei és a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyv csatolására.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd jogi képviselője tájékoztatta a fegyelmi főmegbízottat, hogy védence a más ügyben vele szemben pénzmosás gyanúja miatt indult büntetőeljárás nyomán előzetes letartóztatásban van. A fegyelmi eljárás tárgyát képező büntetőügyben viszont nem látja el az eljárás alá vont volt ügyvéd védelmét.

Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, a kijelölt fegyelmi megbízott előzetes vizsgálatot lezáró összefoglaló jelentésében a fegyelmi eljárás elrendelését indítványozta. Az indítványnak megfelelően a kamara kijelölt elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntető eljárás alakulásáról 3 havonta minden külön felhívás nélkül tegyen jelentést, továbbá az eljárás során hozott érdemi határozatokat a határozatok egyidejű csatolásával közölje.

A nyomozó hatóság közölte, hogy a nyomozás megszüntetéséről határozott, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. A nyomozást megszüntető határozat jogerőre emelkedett.

A tényállás:

2015. február 23. napján a [...] sz. alatti parkolóban közterület-felügyelők a [...] forgalmi rendszámú személygépkocsi szabálytalan parkolása miatt intézkedést kezdeményeztek.

Az intézkedés közben érkezett a helyszínre a gépkocsit használó eljárás alá vont volt ügyvéd, aki felszólításra személyazonosságát nem igazolta, hanem beült a gépkocsiba és azzal tolatni kezdett. A közterület-felügyelő (sértett) azt hitte, hogy el akarja hagyni a helyszínt, ezért annak érdekében, hogy ezt megakadályozza, az autó mögé lépett. Ennek során a gépkocsi hozzáért a lábához, majd néhány lépést hátrálni kényszerült. A felfestett útburkolati jel elhagyását követően állt meg a gépkocsi, majd az eljárás alá vont volt ügyvéd közölte, hogy már nem áll szabálytalan helyen. Amikor a sértett közölte vele, hogy mindenképpen feljelentést tesz, az eljárás alá vont volt ügyvéd elhajtott a helyszínről.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd kihallgatása során tagadta a bűncselekmény elkövetését, védekezése szerint, amikor észlelte, hogy az egyik közterület-felügyelő az autója mögé állt, leállította annak motorját és kiszállt az autóból.

A szembesítés, valamint az elvégzett bizonyítási kísérlet nyomán a nyomozó hatóság megállapította, hogy a gépkocsi a helyszín lejtése miatt gázadás nélkül is képes volt hátrafelé gurulni. A sértettek többszöri kihallgatása, illetve a szembesítés eredményeképpen az volt megállapítható, hogy a tanúk előadása nem volt következetes, a talaj lejtése pedig a szándékos elkövetést is kétségessé tette.

Mindezek okán sem a közvetlen veszélyhelyzet, sem a szándékos erőszak nem volt bizonyítható kétséget kizáró módon, ezért a büntetőeljárás megszüntetésre került.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését a büntetőeljárás kimenetelére, valamint arra tekintettel, hogy nem merült fel olyan maradványcselekmény, ami a fegyelmi eljárás folytatását indokolná.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során nyilatkozatot, bejelentést nem tett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt büntetőeljárás indult, amelyet arra tekintettel szüntetett meg az ügyészség, hogy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.

A büntetőeljárásban megállapított körülményekre tekintettel a Fegyelmi Tanács - egyetértve a fegyelmi biztossal - nem látta indokoltnak további bizonyítás lefolytatását, illetve a feltárt tényekből eltérő következtetés levonását.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6 pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 3. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 124.)