A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. szeptember 17. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta meg a 2012. évi C. törvény (Btk.) 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja összefoglaló jelentésével a fegyelmi eljárás megindítását indítványozta, amely fegyelmi eljárást a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelt.
A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró Fegyelmi Tanácsa határozatával az eljárást a büntető eljárás jogerős befejezésig felfüggesztette.
A járásbíróság ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet az ellene emelt vád alól felmentette. Az ítélet jogerőre emelkedett.
A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el.
A tényállás:
A járásbíróság jogerőre emelkedett ítéletével az eljárás alá vont ügyvédet, mint II. rendű vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette alól felmentette. Az ítéletből megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által 2011. évben készített ajándékozási szerződésen lévő névaláírás egyértelműen a szerződésben megjelölt személytől származik. A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében a bíróság által rendelkezésre bocsátott 43 db összehasonlító írásminta alapján alakította ki szakvéleményét és kategorikusan megállapította, hogy a szerződésen szereplő névaláírások egyazon személytől, azaz a szerződésben megjelölt személytől származnak. A szakvélemény alapján pedig megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével és a földhivatalhoz való benyújtásával nem követett el bűncselekményt, ezért őt a bíróság az ellene emelt vádak alól felmentette.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás valamennyi szakaszában együttműködő volt, az ügyben keletkezett iratokat csatolta a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a járásbíróság jogerős ítéletére alapítottan a fegyelmi eljárást szüntesse meg.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2011. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018.(XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A Fegyelmi Tanács a bíróság jogerős ítéletében rögzített tényálláshoz kötve van.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. október 18. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 125.)