Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2016.F.130/12. határozata

büntetőeljárásról (rágalmazás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. március 29. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

Bejelentés és előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy [...] magánvádló feljelentése alapján a Bíróságon büntető eljárás indult vele szemben rágalmazás vétsége miatt, és csatolta a feljelentést.

A Budapesti Ügyvédi Kamara kijelölt elnöke 2016. január 25-én az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az előzetes vizsgálatot lezáró összefoglaló jelentés alapján a Kamara kijelölt elnöke 2016. február 16-án elrendelte a fegyelmi eljárást.

A Fegyelmi Tanács 2016. március 7-én kelt határozatával a fegyelmi eljárást a Bíróságon

indult büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Bíróság megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának a jogerőre emelkedett végzését, amellyel a büntetőeljárást megszüntette, tekintettel arra, hogy a magánvádló valamennyi vádban ejtette az eljárás alá vont ügyvéd ellen felhozott vádat.

Tényállás:

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló jogerős büntető határozat és az előzetes vizsgálati eljárásban feltárt körülmények alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd [...] alperes jogi képviseletét látta el a [...] felperes által személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított polgári perben, valamint a büntető eljárások során.

Az eljárás alá vont ügyvéd beadványaiban olyan állításokat közölt, illetve kijelentéseket tett, amelyeket a felperes/magánvádló sérelmesnek tartott magára nézve, ezért pótmagánvádas vádindítványt terjesztett elő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az ennek nyomán indult ügy egyesítésre került a korábban ugyanezen sértett által alperes és társa ellen indított ügyhöz.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen eljárásban 2017. december 8. napján viszonvádat terjesztett elő a magánvádlóval szemben, amelyet egy pont kivételével egy évvel később ejtett.

Erre tekintettel a magánvádló is valamennyi vádat ejtette.

A vádelejtésekre tekintettel került sor a büntetőeljárás megszüntetésére, amellyel szemben sem a magánvádló, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentett be fellebbezést.

A fegyelmi biztos a büntetőeljárás kimenetelére tekintettel indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését, különös tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd meglehetősen hosszú ideig állt a büntetőeljárás hatálya alatt és nem merült fel olyan maradványcselekmény, amelyre tekintettel indokolt lenne a fegyelmi eljárás folytatása.

A fegyelmi tanács döntése:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben rágalmazás vétsége miatt pótmagánvádas vádindítvány alapján büntetőeljárás indult, amelyet a bíróság a vádelejtésre tekintettel szüntetett meg.

Mivel a magánvádas eljárás megindítása a sértett nyilatkozatától, magánindítványától függ, a vád képviseletét ellátó sértett jogosult az eljárás megszüntetését eredményező vádelejtésre is.

A magánvádló nyilatkozatára tekintettel a Fegyelmi Tanács - egyetértve a fegyelmi biztossal - nem látta indokoltnak további bizonyítás lefolytatását, illetve a feltárt tényekből eltérő következtetés levonását.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6 pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslat az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapul.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 15. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 130.)