A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvédek ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. november 2. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvédek nem követtek el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentő 2016. évben érkezett panaszában az eljárás alá vont ügyvédeket bűncselekmény elkövetésével vádolta, amely miatt feljelentést is tett.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az összefoglaló jelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte, amelyet követően a fegyelmi tanács tárgyalást tartott. A fegyelmi tanács megkereste a nyomozó hatóságot annak közlése érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvédek ellen folyik-e büntető eljárás.
Az ügyészség átiratában arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvéd1-et a Btk. 258. §-ának (1) bekezdésébe ütköző ügyvédi visszaélés bűntette, a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett csalás bűntette és a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző intellektuális közokirat-hamisítás bűntette megalapozott gyanúja miatt, egyidejűleg az eljárás alá vont ügyvéd2-t is gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett csalás bűntette megalapozott gyanúja miatt.
A fegyelmi tanács határozatával az eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvédek beadványukban arról tájékoztatták a fegyelmi tanácsot, hogy a bíróság jogerős ítéletével felmentette őket az ellenük emelt vád alól.
A tényállás:
A bejelentő - [...] közreműködésével - az örökhagyóval egy végrendelet megnevezésű iratot íratott alá, mely szerint halála esetére az örökhagyó a hagyatékát teljes egészében a bejelentőre hagyja.
Ezt követően a bejelentő az örökhagyótól tudomást szerzett arról, hogy ingatlanát értékesíteni kívánja, az értékesítési folyamat lebonyolítása érdekében közte és az örökhagyó között írásbeli meghatalmazás készült, amely alapján a bejelentő jogosult az örökhagyó ingatlanának eladására, és az azzal kapcsolatos hivatalos ügyek intézésére az örökhagyó nevében, ennek keretében a bejelentő jogosult szükség esetén hivatalból ügyvéd fogadására az örökhagyó nevében.
A meghatalmazás alapján az örökhagyó ingatlanának adásvétele kapcsán eljáró bejelentő az eljárás alá vont2-vel, illetve feleségével megállapodott abban, hogy az örökhagyó ingatlanát az előre kialkudott 10 millió forintos vételáron az eljárás alá vont2 és felesége megvásárolják úgy, hogy az ingatlan tényleges vevője a [...] Kft. lesz, amely gazdasági társaság ügyvezetője az eljárás alá vont2 felesége, tagjai pedig kettő gazdasági társaság, melyek kézbesítési megbízottja az eljárás alá vont2.
A bejelentő, az eljárás alá vont ügyvédek és eljárás alá vont2 felesége felkeresték az örökhagyót az idősek otthonában, ahol az akkor 92 éves örökhagyó élt.
Ezen a napon az örökhagyó adásvételi szerződést kötött lakására.
Az eljárás alá vont1 által ellenjegyzett ingatlan adásvételi szerződés értelmében az örökhagyó eladta a lakását és az abban található ingóságokat mindösszesen 10.000.000 forintért a [...] Kft.-nek.
Az örökhagyó a szerződés aláírásával elismerte a teljes vételár készpénzben történő átvételét, melyet a bejelentő kezelésére bízott az adásvételi szerződéssel egyidejűleg vele aláíratott ügyvédi megbízási szerződés értelmében.
Az adásvételi szerződés aláírását követően átadott 10.000.000 forint az örökhagyó és a bejelentő által is megszámolásra került.
Ugyanezen a napon az adásvételi szerződés aláírását követően a bejelentő és az örökhagyó az eljárás alá vont ügyvédek irodájával megbízási szerződést kötött, amelynek értelmében az örökhagyó ingatlanának eladásából származó 10.000.000 forintos vételár biztonságos elhelyezéséről kellett gondoskodnia a bejelentő férjének.
A bejelentő a 10.000.000 forintot az örökhagyótól elvette, részére 20 ezer forintot személyes költségeinek kielégítésére átadott. A 10.000.000 forint átvételét követően azzal sajátjaként rendelkezett, abból 6.980.000 forintot elköltött úgy, mint előre megkapott örökséget.
Az eljárás alá vont ügyvédek nem követtek el bűncselekményt, ezért a bíróság az eljárás alá vont1-et az ellene emelt vád alól a Be. 566. § (1) bekezdés c) pontja, míg az eljárás alá vont2 vádlottat az ellene emelt vád alól a Be. 566. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felmentette.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos indítványában az eljárás megszüntetését kérte, mivel az eljárás alá vont ügyvédeket a bíróság jogerős ítéletével felmentette az ellenük emelt vád alól - az ügyészi vád módosításának eredményeképpen.
Az eljárás alá vont ügyvédek védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvédek felelősségüket nem ismerték el, álláspontjuk szerint eleget tettek a jogszabályokban foglalt kötelezettségüknek.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az első vizsgálandó kérdés az volt, melyik jogszabály, azaz az 1998. évi XI. tv. (Üt.) vagy a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) alapján kell megítélni jelen esetet.
Az Üttv. 208. § határozza meg az átmeneti rendelkezéseket. Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) rendelkezései szerint kell lefolytatni.
A regionális fegyelmi tanácsok megalakulásának záró időpontja 2019. február 4-e, melyből következően az eljárási szabályokra ez időponttól kezdődően alkalmazható az Üttv., az azt megelőzően indult ügyekben is, míg az anyagi jogi kérdésekre az elkövetéskor hatályos szabályok az irányadóak.
Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Üt.) rendelkezései szerint kell lefolytatni.
Tekintettel arra, hogy a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának záró napja 2019. február 4-e volt, minden olyan fegyelmi ügyet, mely ebben az időpontban már folyamatban és tárgyalásra kész állapotban volt, az Üttv. eljárási szabályai szerint kell folytatni.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.2. pontja értelmében a szabályzat rendelkezéseit ezen időpontot követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Ebből következően az Üttv. határozathozatalra irányadó szabályait értelemszerűen visszamenőlegesen nem, csak a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követő időponttól lehet és kell alkalmazni.
A jelen eljárásra 2018. december 22-től a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FESZ) szabályai irányadóak. A FESZ 1.4. és 1.5. pontjai szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé. A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvédek terhére rótt cselekmény az elkövetéskor is, és az elbírálásakor is szabályszegésnek, fegyelmi vétségnek minősült.
Az Üt. 37. § a) pont szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Ugyanígy rendelkezik az Üttv. 107 § a) pontja, amely szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédek terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. december 17. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 149.)