A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 1 (egy) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg.
A [...] Rendőrkapitányság átiratában tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédjelöltet garázdaság vétségének alapos gyanúja miatt. A MÜK elnöke az átiratot továbbította a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt felhívásra csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet. A BÜK elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást, a fegyelmi tanács határozatával az eljárás alá vont ügyvédjelölt elleni fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt csatolta a [...] Járásbíróság nem jogerős ítéletét, majd megérkezett a kamarához a [...] Törvényszék jogerős végzése.
A fegyelmi tanács a tényállást lényegében a rendelkezésre álló jogerős büntető ítéletben foglaltakkal egyezően állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a csatlakozásra várva a vasútállomáson tartózkodott, ittas állapotban volt. Előbb az utascsarnokba ment, ahol amiatt, hogy lekéste a vonatot, indulatosan viselkedett, kiabált, a vasutat szidta, a bárpult asztalt rugdosta. Viselkedése miatt a vasútőrök rendre utasították, a peronhoz kiküldték azzal, hogy nemsokára indul a következő vonat.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt kiment a peronra és felszállt a peron mellett álló üres vonatra, a második kocsiban leült, kiabált, káromkodott, szidalmazta a vasúttársaságot a vonatok késése miatt. Ezt a szerelvényt ekkor takarították, emiatt ért oda az egyik vasúttakarító, akitől megkérdezte, hogy mikor indul a vonat, majd hozzálépett, a két vállát megfogva megrángatta, megrázta, miközben kiabálva, trágár szavakkal szidalmazta. Amint a takarító társai a kocsiba beléptek, az eljárás alá vont ügyvédjelölt az ülésből ismét felpattant, kezeit ökölbe szorítva felemelte és támadóan ökölbe szorított kézzel megindult a takarítók felé, velük kiabált, fenyegetőzött. Magatartása miatt tőle a takarítók megijedtek, azonnal elhagyták a vonatot, és telefonon értesítették a szolgálatban lévő vasútőröket.
Az állomásra érkezett a [...] Pályaudvarra közlekedő gyorsvonat, ezért az eljárás alá vont ügyvédjelölt a szerelvényről poggyászaival együtt leszállt és az érkező vonathoz sietett, hogy arra felszálljon. Azonban ittas állapotában ekkor is hangosan kiabált, szitkozódott, a gyorsvonaton szolgálatot tejesítő, a peronon álló vezető jegyvizsgáló hölgynek odakiáltott, hogy „Gyere ide, mert, ha nem, megbaszlak”, aki felszólította őt, hogy hagyja békén és álljon arrébb, azonban tovább szitkozódott, a kezében lévő táskát a földhöz vágta és a kezével a levegőbe csapkodott.
Ekkor érkeztek a peronra a takarítók által értesített vasútőrök és felszólították az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, hogy a cselekményét hagyja abba, fejezze be a kiabálást. Azonban nem sikerült megnyugtatniuk, cselekményével nem hagyott fel, tovább kiabált, trágár szavakkal szidalmazta a vasútőröket és szitkozódott, a peronon álló vonatszerelvényhez odament, és arra többször rácsapott. Ezért a vasútőrök a történtekről telefonon értesítették a rendőrkapitányságot.
A kiérkező rendőrjárőrök az eljárás alá vont ügyvédjelöltet igazoltatták, aki az intézkedés során a vasútőrök felé továbbra is kiabált, szitkozódott, a rendőri intézkedésnek sem volt hajlandó magát alávetni, ezért vele szemben testi kényszert és bilincselést kellett alkalmazni. A rendőrkapitányságon vele szemben megindították az eljárást és másnap délelőttig őrizetbe vették.
A [...] Járásbíróság ítéletében megállapította az eljárás alá vont ügyvédjelölt bűnösségét garázdaság vétségében és ezért 1 (egy) évre próbára bocsátotta. A Törvényszék az első fokú ítéletet helyben hagyta.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az előzetes vizsgálati eljárásban nem terjesztett elő védekezést, az ellene folyó büntető eljárásról teljesítette tájékoztatási kötelezettségét a kamara felé.
A fegyelmi biztos indítványozta az eljárás alá vont ügyvédjelölt fegyelmi felelősségének megállapítását az Üt. 37. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség elkövetésében és pénzbírság kiszabását indítványozta.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 1.4. pontjára hivatkozással jelen fegyelmi ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást a 2016. február 29-i elkövetési időpontra figyelemmel az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) alapján értékelte a fegyelmi tanács.
Az Üt. 37. § b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Mindezekre tekintettel a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt a fenti tényállás szerinti magatartásával elkövette az Üt. 37. § b) pontja szerinti fegyelmi vétséget. Agresszív, kirívóan közösségellenes, ügyvédhez (jelölthöz) nem méltó magatartásával csorbította az ügyvédi kar tekintélyét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg, a cselekmény elkövetésekor kiszabható mértékben. A fegyelmi tanács az Üttv. 111. § (1) bekezdés alkalmazásával a fegyelmi büntetés végrehajtását lényegében a bíróság által meghatározott próbaidő tartamára felfüggesztette.
A fegyelmi büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt a büntetőeljárásban beismerte a cselekmény elkövetését, megbánást tanúsított, továbbá azt a körülményt, hogy a cselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő alatt semmiféle kifogás magatartásával szemben nem - és azt megelőzően sem - merült fel.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt ittas állapotban követte el a terhére rótt cselekményt.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. szeptember 2. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 166.)