A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. március 21. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. december 29. napján jelentette be a kamarának, hogy ellene az ügyészség közokirat-hamisítás büntette miatt vádiratot nyújtott be a Bírósághoz, ahol az eljárás folyamatban van.
2016. január 15 napján a BÜK elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Ezt követően az összefoglaló jelentés alapján 2016. április 06. napján a BÜK elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa 2016. április 18. napján kelt, 2016.F.170/2. határozatával a fegyelmi eljárást a Bíróságon indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Bíróság csatolta a 2020. szeptember 09. napján kelt ítéletét melyben az eljárás alá vont ügyvédet felmentette az ellene 7 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette - melyből két eset kísérlet - miatt emelt vád alól. Az ítélet 2020. december 29. napján jogerőssé vált.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt és kezdeményezte a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát.
A tényállás:
A Fegyelmi Tanács a Bíróság jogerős ítéleti tényállásával egyezően állapította meg a tényállást. Az eljárás alá vont ügyvéd 2005 szeptemberétől dr. [név] ügyvéd mellett látott el ügyvédjelölti teendőket. Jelöltként jogi tanácsot adott, valamint az ügyvédi irodában is találkozott olyan személyekkel, akik elhatározták, hogy saját maguk, vagy strómanok bevonásával olyan gazdasági társaságokat alapítanak, amelyek tényleges tevékenységet nem végeznek, illetve olyan működő gazdasági társaságokat keresnek, amelynek felajánlják, hogy adó- és járulékfizetési kötelezettségük elkerülése vagy mérséklése érdekében - jutalék ellenében - ezeket a társaságokat felhasználhatják. Az azonban kétséget kizáró bizonyossággal nem volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont tudott arról, hogy ezek a személyek gazdasági tevékenységet ténylegesen nem folytató gazdasági társaságokat alapíttatnak és az sem nyert kétséget kizáró bizonyítást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd volt az, aki az ezen cégek létrehozásához szükséges ügyvédi teendők biztosítása céljából ezeket a személyeket összeismertette volna dr. [név] ügyvéddel. Az sem nyert bizonyítást, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tudott volna a vádiratban megjelölt három cég „fiktív” voltáról, s az sem, hogy e cégek vonatkozásában előre értesítette volna dr. [név]-t a cégekkel kapcsolatos cégiratok készítéséről, vagy, hogy bármely egyéb módon szándékosan közreműködött volna abban, hogy dr. [név] valótlan tartalmú okiratokat készítsen és azokat a cégbíróságon benyújtsa.
Dr. [név] az általa készített fiktív szerződéseket ellenjegyezte, mely okiratok az illetékes cégbíróságra benyújtásra és a cégnyilvántartásba - a valótlan adatokat tartalmazva - bejegyzésre kerültek.” Ezért a Bíróság az eljárás alá vont ügyvéd vádlottat felmentette az ellene 7 rendbeli, bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vád alól.
A fegyelmi biztos indítványa:
A fegyelmi biztos a jogerős felmentő ítéletére figyelemmel indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács a Bíróság jogerős felmentő ítéletére figyelemmel a fegyelmi eljárást megszünteti.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontjában 2005 és 2006 években, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.
Az Üttv. kimondja:
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvédet a Bíróság felmentette, így bűncselekményt nem követett el.
A Bíróság által megállapított tényállás nem tartalmaz olyan elemet, amely az ügyvédekre vonatkozó rendelkezések egyéb megsértését (úgynevezett maradvány cselekményt) valósítana meg.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában írt, az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó szabályokat semmilyen módon nem szegte meg, a terhére nem állapítható meg fegyelmi vétség elkövetése.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) és FESZ 22.1. pontja alapján fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. május 9. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 170.)