Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2016.F.218/10. határozata

büntetőeljárásról (közokirat-hamisítás)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. február 25. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft, azaz háromszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben hivatalból indult eljárás a Rendőrkapitányság átirata alapján.

Az előzetes vizsgálat:

A bejelentés alapján a Kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottja az összefoglaló jelentése alapján az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt indult büntető eljárás miatt fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte.

A Kamara elnöke a fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján elrendelte a fegyelmi eljárást.

A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig. A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Járásbíróság megküldte az elsőfokú ítéletét és a Törvényszék az elsőfokú ítéletet részben megváltoztató jogerős ítéletét.

Az eljárás alá vont volt ügyvédet a Járásbíróság ítéletével a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében bűnösnek találta és ezért őt a bíróság 150 napi tétel, napi tételenként 1.200 Ft, összesen 180.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Az első fokon eljárt bíróság ítéletét a Törvényszék, mint másodfokú bíróság részben megváltoztatta és az eljárás alá vont volt ügyvéd cselekményét társtettesként elkövetettként minősítette.

A tényállás:

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján, a jogerős büntetőítéletben foglaltakkal egyezően az alábbi tényállást állapította meg.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd ellenjegyezte a (...) Kft. adásvételével kapcsolatos okiratokat, így az alapító okiratot, jegyzőkönyvet, tagjegyzéket, üzletrész átruházási szerződést, aláírás-mintát, egyéb nyilatkozatot. Az ellenjegyzett okiratokat az eljárás alá vont volt ügyvéd szerkesztette. Az ellenjegyzésre az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájában került sor, ahol az ügyvéden kívül csak az eladók, azaz a (...) Kft. korábbi tulajdonosai voltak jelen. Az eljárás alá vont volt ügyvéd az okiratokat a részére korábban az eladók által átadott, a vevő fénymásolt okmányai alapján készítette el. A vevő az eljárás alá vont volt ügyvédet nem ismerte, a (...) Kft. adásvételével kapcsolatos iratok elkészítésére neki nem adott megbízást és az ügyvéd részére ügyvédi munkadíjat sem fizetett. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a (...) Kft. cégmódosításának iratait a Törvényszék Cégbíróságához benyújtotta. A Cégbíróság a változást a fent megnevezett okiratok alapján bejegyezte a cégnyilvántartásba.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával közreműködött abban, hogy a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A vezető fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában az összefoglaló jelentést az írásbelivel egyezően fenntartotta. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üt. 37. § a) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésre is.

A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglaltakra észrevételt tehet, azonban az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2011. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az elkövetéskor hatályos Üt. 27. § (1) bekezdése szerint, az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és b) az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik.

Az Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üttv. 107. § lényegében ezzel azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

- a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fenti, bűncselekmény törvényi tényállását is megvalósító cselekménye az elbíráláskor hatályban lévő Üttv. 107. § a) pontja alapján is fegyelmi vétségként minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntetőbírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával súlyosan megszegte az ellenjegyzés szabályait, ezáltal közreműködött abban, hogy a cégnyilvántartásba, mint közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre, mely magatartásával bűncselekményt is megvalósított, ezért a Fegyelmi Tanács egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére.

Az ellenjegyzés szabályainak megsértése a kialakult fegyelmi gyakorlat szerint az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség, mivel e szabályok megsértése súlyosan veszélyezteti azon privilégiumot, amivel a jogalkotó az ügyvédséget felruházta, ezáltal össz-ügyvédi érdeket sért minden olyan magatartás, mely alkalmas arra, hogy az ügyvédi okiratokkal szembeni bizalmat aláássa.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is és az elkövetéskor hatályban volt pénzbírság maximális mértékére - a rendelkező rész szerint állapította meg.

A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőbíróság már alkalmazott jogkövetkezményt, továbbá enyhítő körülménynek értékelte az időmúlást.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 15. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 218.)