A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
250.000 Ft (kettőszázötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot és a 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a kamara elnökét arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban Btk.) 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bek. a) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó rongálás vétségének alapos gyanúja miatt. Mellékelte a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyvet.
A kamara elnöke az előzetes vizsgálat, majd az azt lezáró összefoglaló jelentés alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentésben indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését az annak alapjául szolgáló büntetőügy jogerős befejezéséig.
Az ügyben eljáró Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárás felfüggesztését rendelte el a büntető eljárás jogerős befejezéséig.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvédet a nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségének megalapozott gyanúja miatt. A tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd a délutáni órákban, az utcán hangosan kiabálva, ököllel többször ráütött az eljárásbeli gépkocsi hátsó szélvédőjére és megkarcolta annak bal hátsó ajtaját, valamint oldalfalát, 189.737 Ft kárt okozva a sértettnek.
A bíróság ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet, mint vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 371. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétségében, ezért őt a bíróság 200 napi tétel pénzbüntetésre, napi tételenként 2.000 Ft, összesen 400.000 Ft pénzbüntetésre ítélte és egyben rendelkezett a polgári jogi igény megtérítéséről.
A bíróság által kihirdetett ítélettel szemben a vádlott (eljárás alá vont ügyvéd) felmentésért jelentett be fellebbezést.
A törvényszék ítéletében az I. fokú bíróság ítéletét a minősítő részében megváltoztatta és a cselekményt garázdaság vétségének (Btk. 339. § (1) bek.) is minősítette, a korábban kiszabott pénzbüntetést halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak. Így az ítélet jogerős és végrehajtható.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során előterjesztett védekező iratában nem vitatta, hogy az „inkriminált eset megtörtént”, ennek ellenére beadványában továbbra is előadta, hogy nem követte el a bűncselekményt. A beadványában részletezte ezzel kapcsolatos álláspontját.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, valamint indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság kiszabását is az Üttv. 108. § b) pontja alapján, továbbá az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére vonatkozó kötelezését.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha (...)
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § b) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 107. § b) pontját, amellyel 1 rendbeli, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács nincs abban a helyzetben, hogy a bűnösséget megállapító jogerős bírósági ítélettel szemben vizsgálja az eljárás alá vont ügyvéd magatartását, írásban előterjesztett védekezését. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács a határozat meghozatalakor kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei vonatkozásában tett előadását tudta figyelembe venni.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben - a jelen fegyelmi eljárást megelőzően - már volt folyamatban fegyelmi eljárás, rövid időn belül az ügyvédi bejegyzését követően.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. §-a teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. július 11. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 275.)