A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. március 23. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy (...) eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (Egyszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
1. Az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen M.I., A.F.É., D.A., D.B., H.N.V., P.J.I., Á.E. bejelentők jogi képviselőjük útján beadvánnyal fordultak a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont volt ügyvéd jogellenes ügyvédi működését kifogásolták.
A bejelentés (jogszabályváltozás folytán korábban panasz) nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, melyben megtörtént az eljárás alá vont volt ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére. Az eljárás alá vont volt ügyvédhez intézett leveleket a posta „nem kereste” jelzéssel visszakézbesítette.
A felhívás azt is tartalmazta, hogy amennyiben az eljárás alá vont volt ügyvéd nem csatolja a kamara felhívására valamennyi, az ügyben rendelkezésére álló iratot, annak elmulasztása az akkor hatályban lévő Ügyvédi Etikai Szabályzat (rÜESZ) 14/2. pontja értelmében önálló fegyelmi vétséget képez.
A fegyelmi biztos elkészítette összefoglaló jelentését, melynek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi biztos összefoglaló jelentésben kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd H.Á. részére végrendeletet készített, amely a hagyatéki eljárásban „érvénytelennek minősült és a hagyatéki eljárással kapcsolatos bírósági eljárás is eredménytelenül végződött”.
A bejelentők előadták, hogy „ezt követően a szerkesztő ügyvéd megtalált egy érvényesnek tűnő, egy lapból és két oldalból álló végrendelet példányt, amellyel szemben a törvényes örökös, N.S. a Bíróság előtt M.I. és társai alperesek ellen pert indított a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt.”
A per I. fokon a törvényes örökös pernyertességével zárult. A bíróság megállapította, hogy a végrendelet érvénytelen.
A fenti helyzetre tekintettel a kárigényüket a MÜBSE felé is előterjesztik.
Bejelentők beadványukban továbbá előadták, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel a kapcsolatot nem tudják felvenni, mert az e-mailekre nem válaszol, a nyilvántartás szerinti telefonszámon nem elérhető és postai úton sem lehet a kapcsolatot felvenni vele.
Az eljárás alá vont volt ügyvédhez intézett leveleket a posta „nem kereste” jelzéssel visszakézbesítette, az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatot és iratokat nem csatolt.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egyrészt megszegte az rÜESZ 14/2. pontjában foglaltakat, de ennél is lényegesebb tény, hogy joghatás kiváltására alkalmatlan okiratot szerkesztett. (Üt. 3. § (2) bek., rÜESZ 3.2.)
2. Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hivatalból előzetes vizsgálati eljárást rendelt el, melynek alapja egy kamarai feljegyzés volt. A feljegyzés szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd a kamarai felhívások figyelmen kívül hagyásával a kamarai székhelyellenőrzést meghiúsította, részére a postai küldemények kézbesíthetetlenek voltak.
Az eljárásban megtörtént az eljárás alá vont volt ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére. Az eljárás alá vont volt ügyvédhez intézett leveleket a posta „nem kereste” jelzéssel visszakézbesítette.
A fegyelmi biztos elkészítette összefoglaló jelentését, melynek alapján a fegyelmi jogkört gyakorló Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi biztos összefoglaló jelentésben kifejtett álláspontja a következő:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vele szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a kamarai felhívásokat figyelmen kívül hagyta. Ezért a fegyelmi megbízott a feljegyzésében arról tájékoztatta a kamarai revizort, hogy a fenti ügyben a bejelentés szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd nem elérhető, a kamarai postai küldemények pedig „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza.
A kamarai revizor az általa lefolytatott eljárás eredményről feljegyzésében tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamara főtitkárát és a fegyelmi biztost. Ennek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben hivatalból előzetes vizsgálati eljárás került elrendelésre a kamarai felhívások figyelmen kívül hagyásával ellenőrzés meghiúsulása, valamint postai küldemények kézbesíthetetlensége tárgyában.
A fentiek alapján indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését azzal, hogy az újabb fegyelmi ügyet a folyamatban lévő ügyhöz kell egyesíteni és ebben a fegyelmi eljárásban többlet tényállásként kell figyelembe venni.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi ügyet a jelen ügyhöz egyesítette.
A Fegyelmi Tanács az egyesített ügyben tárgyalást tartott, melyen szabályszerű idézés ellenére az eljárás alá vont volt ügyvéd nem jelent meg. Megjelent a tárgyaláson a bejelentők jogi képviselője, aki a tárgyalást követően beadványában kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a bíróság előtt folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet a Budapesti Ügyvédi Kamara törölte a nyilvántartásából.
A bejelentők jogi képviselője a kamara felhívására megküldte a Bíróság előtti peres eljárás jogerős befejezését igazoló a Törvényszék ítéletét és a kijavító végzést.
A Fegyelmi Tanács Elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A fegyelmi biztos indítványában előadta, hogy az egyesített ügyekben tett összefoglaló jelentéseket az írásbelivel egyezően fenntartja és az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezését a FESZ 40.1. és 40.2. b) pontja szerinti költségek megtérítésére.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd észrevételt, indítványt határidőben nem terjesztett elő.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel néhai H.Á. egy internetes, ügyvédkereső oldalon vette fel a kapcsolatot, ahol végrendelet készítése céljából kereste meg. Ezt követően telefonon is beszéltek, és abban egyeztek meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd kimegy az örökhagyó lakására és ott fogják aláírni a végrendeletet. Ügyvédi megbízási szerződés aláírására ekkor nem került sor, mert abban állapodtak meg, hogy a végrendelet aláírását követően az eljárás alá vont volt ügyvéd visszamegy hozzá, és akkor fogja aláírni a megbízási szerződést. Erre azonban az örökhagyó halála miatt már nem került sor.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd H.Á. részére több végrendeletet készített, és ellenjegyzett. Készült 2 lapos és 1 lapos végrendelet is. A végrendeletet az eljárás alá vont volt ügyvéd a saját számítógépén írta, majd kinyomatta és aláírta, és így vitte magával.
Az örökhagyónál először az örökhagyó írta alá a végrendeletet, aztán a tanúk.
Az örökhagyó elhunyt. A hagyatéki eljárásban - a végrendelet szövegezése szerinti - mind a 10 darab végrendelet bemutatásra került, és mindegyik azonos alakisággal készült, 2 külön álló lapra nyomtatva.
A közjegyző hagyatékátadó végzésével az örökhagyó hagyatéki ügyében törvényes öröklés jogcímén a hagyatéki vagyont - a lakossági folyószámlán kezelt egyenleg kivételével - ideiglenes hatállyal N.S-nek adta át. Az örökhagyó ugyan végrendelet hátrahagyásával halálozott el, azonban az eljáró közjegyző a Ptk. 608. § alapján alakilag aggályosnak találta, arra tekintettel, hogy a két különálló lapból összetűzött végrendelet első oldalán lévő 4 darab kézjegy névaláírásként nem fogadható el, és a tanúk e minőségének feltüntetése sem szerepel a végrendelet 1. oldalán.
A Törvényszék végzésével helyben hagyta a közjegyző végzését. Ezt követően a közjegyző teljes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, mellyel kapcsolatban a végrendeleti örökösök kérték a hagyatéki eljárás megismétlését, mivel időközben az eljárás alá vont volt ügyvéd az iratok között fellelt egy alakilag és tartalmilag is érvényesnek tűnő, egy lapból és két oldalból álló 11-ik darab végrendeleti példányt. A közjegyző végzésével elrendelte a hagyatéki eljárás megismétlését.
A törvényes örökös, N.S. a bejelentők ellen pert indított végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt.
A bíróság ítéletével megállapította, hogy a 11. végrendelet is érvénytelen, figyelemmel arra, hogy a bizonyítékok mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy feltehetően az 1 lapból álló végrendelet később keletkezett, mint a 10 db 2 lapból álló végrendelet.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd székhelyén sem az ügyfelek, sem a kamara számára nem volt elérhető, postát és iratokat nem vett át, telefont nem vett fel, e-mail-ekre nem válaszolt. A kamarai székhelyellenőrzést az eljárás alá vont volt ügyvéd meghiúsította.
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a bejelentők az alakilag érvénytelen végrendelet elkészítése miatt (...) Ft, az I. fokú bírósági eljárás során felmerült illeték és perköltség miatt pedig (...) Ft kárigényt terjesztettek elő a MÜBSE felé.
Az eljárás alá vont volt ügyvédet az ügyvédi kamara törölte az ügyvédi nyilvántartásból.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd írásbeli védekezést nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta az összefoglaló jelentésében foglaltakat és az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezését a FESZ 40.1. és 40.2. b) pontja szerinti költségek megtérítésére.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás egyrészről 2011. évben, másrészről 2016. évben következett be, mely elkövetési időpontokban az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (rÜESZ) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § és az elbíráláskori Üttv. 107. § rendelkezései lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni:
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 113. § (2) bekezdése kimondja: Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés kiszabásának nem akadálya.
Mivel a fegyelmi vétséget megalapozó cselekmények elkövetésekor az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi kamarai tagsága fennállt, ezért a fegyelmi felelősség megállapításának, illetve elbírálásának a jelen eljárásban helye van.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése és rÜESZ 3/2. pontja rögzíti: Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
1. A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal abban, hogy a jelen ügyben tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2011. évben több (10 db) azonos tartalmú, alakilag érvénytelen és 1 db alakilag érvényes, de az első oldal tekintetében utólag írt végrendeletet szerkesztett és ellenjegyzett.
Ezt a tényt jogerős bírósági ítéletek támasztják alá. A hibás okiratszerkesztéssel az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az rÜESZ 3/2. pontját és az Üt. 3. § (2) bekezdését.
Az is megállapítható volt, hogy a téves okiratszerkesztésből kifolyólag az eljárás alá vont volt ügyvéd által készített végrendeletek nem tudták kifejteni hatásukat, és így a végrendeleti örökösök helyett a törvényes örökös részesült a hagyatékban.
A végrendeleti örökösöknek ezzel az eljárás alá vont volt ügyvéd mindösszesen több mint 23 millió Ft összegű kárt okozott.
A Fegyelmi Tanács azonban megállapította, hogy a fenti fegyelmi vétségért az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségre nem vonható, figyelemmel arra, hogy az Üttv. 112. § (2) bekezdése (összhangban az Üt. 41. § (1) bekezdésével) kimondja, hogy nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja a jelen esetben az Üttv. 112. § c) pont szerinti fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi vétség megvalósulásának napja 2011. (...) napja volt, ezért a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége 2014. (...) napján megszűnt. Ezért az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben nem lett volna megindítható a fegyelmi eljárás, ha pedig az már folyamatban van - mivel az elévülést a Fegyelmi Tanácsnak hivatalból kell figyelembe vennie - meg kell szüntetni.
2. Üt. 3. § (2) bekezdése: Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Üt. 13. § (3) bekezdés f) pontja: A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:
f) az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel rendelkezik a kamara működési területén,
rÜESZ 10/4. pontja: Az ügyvéd köteles gondoskodni arról, hogy a részére küldött postai küldeményeket - tartós távolléte esetén is - folyamatosan kézbesíteni lehessen.
rÜESZ 14/2. pontja: Az ügyvéd köteles eleget tenni a kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának, a kamara részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni.
A jelen ügyben a vizsgálati- és a fegyelmi eljárás során tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd részére a kamara által küldött levelek „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezése álló okiratok alapján tényként állapította meg azt is, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2016. óta irodája székhelyén sem az ügyfelek, sem a kamara számára nem volt elérhető, postát és iratokat nem vett át, telefont nem vett fel, e-mail-ekre nem válaszolt. Az eljárás alá vont volt ügyvéd lakásán sem volt a kamara számára elérhető.
A kamarai székhelyellenőrzést az eljárás alá vont volt ügyvéd meghiúsította. A portaszolgálat vezetője közölte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 9-10 hónapja nem viszi el a küldeményeit, a számára fenntartott iratdosszié tele van a különböző küldeményekkel és postai értesítőkkel, viszont irodáját fenntartják, mivel annak bérleti díja rendezésre került.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács, mivel az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üt. és az rÜESZ fenti rendelkezéseit, az Üttv. 107. § a) pontja alapján 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. május 22. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 340.)