A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 31. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság átiratában tájékoztatta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben nyomozást folytat intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Az átiratot a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökéhez továbbította.
Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálati eljárást. A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a fegyelmi eljárást.
A járásbíróság átiratával a Fegyelmi Tanácsnak megküldte az I. fokú ítéletet és a törvényszék II. fokú végzését, melyben az I. fokú ítéletet helybenhagyta.
A Fegyelmi Tanács tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost és az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az ügyben a határozatát tárgyaláson kívül fogja meghozni, egyidejűleg felhívta, hogy további észrevételeiket 15 napon belül tehetik meg. Ennek alapján a fegyelmi biztos végindítványt tett, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt budapesti ügyvéddel szemben a járásbíróság hozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnös társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és ezért őt kettő évi időtartamra próbára bocsátotta. Az ítélet ellen az eljárás alá vont volt ügyvéd kizárólag a büntetéskiszabás miatt terjesztett elő fellebbezést. A másodfokon eljárt törvényszék végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklásában kifejtette, hogy a II. r. vádlott, mint eladó és a III. r. vádlott, mint vevő között 2014. december 16-án adásvételi szerződés jött létre a [...] szám alatti ingatlan vonatkozásában úgy, hogy a szerződő feleknek tényleges eladási, illetve vételi szándéka nem volt. A szerződéssel ellentétben az ingatlan vételára nem került kifizetésre, és az ingatlan birtokbavétele sem történt meg. A valótlan tartalmú adásvételi szerződést az eljárás alá vont volt ügyvéd 2014. december 22- én küldte meg a Kormányhivatal Járási Hivatalához, amely kérelem alapján a tulajdonosváltozás átvezetésére a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban 2015. január 21-én sor került.
Az ítélet indoklásában megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd úgy működött közre adásvételi szerződés szerkesztésében, hogy tudomása volt arról, hogy a feleknek ügyletkötési akarata nincsen. Mindezek alapján mondta ki bűnösnek az eljárás alá vont volt ügyvédet egy rendbeli társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében.
Miután a fellebbezés kizárólag a büntetéskiszabást érintette, ezért a II. fokú bíróság az eljárás alá vont volt ügyvéd vonatkozásában nem vizsgálta az ítélet megalapozottságát és határozatát az I. fokú bíróság által megállapított tényállásra alapította.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos a fentiek ismeretében indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta, hogy vele szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárás alá vont volt ügyvédet az eljárással kapcsolatosan felmerült átalányköltség megtérítésére is. A büntetés kiszabásánál súlyosító körülményként vegye figyelembe, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben több esetben került már sor fegyelmi büntetés kiszabásra, ugyanakkor enyhítő körülményként értékelje a jelentős időmúlást.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács - egyezően a vezető fegyelmi biztos indítványával - megállapította az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazott kötelességszegés miatt, azzal a kiegészítéssel, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az elkövetés időpontjában hatályos Üt. 27. § (1) bek. a) pontjában és a régi ÜESZ 7/1., 7/3. pontjaiban előírt kötelezettségeit szegte meg.
A vezető fegyelmi biztos indítványa a büntetés kiszabására vonatkozóan részben alapos. A pénzbírság kiszabása a fegyelmi vétség tárgyi súlyát tekintve indokolt lehetne, azonban az alábbiak mérlegelésével a Fegyelmi Tanács a rendelkező rész szerint határozott.
A bíróság ítélete rögzítette az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótt bűncselekmény - és egyben a fegyelmi vétség - elkövetésének időpontját 2014. 12. 22. napjára. Ezt megelőzően a 2006. és 2014. közötti időszak alatt nem volt az eljárás alá vont volt ügyvédnek fegyelmi ügye. Azok a fegyelmi ügyek, amelyek a jelen ügy elkövetési időpontja után keletkeztek, nem vehetők figyelembe a jelen ügy elbírálásánál, így súlyosító körülményként sem lehet azokat értékelni.
Ugyancsak hivatkozva a bíróságok által alkalmazott büntetés-kiszabásra, a Fegyelmi Tanács is lényeges enyhítő körülménynek tekinti a jelentős időmúlást, az eljárás alá vont volt ügyvéd életkorát és a kamarai nyilvántartás adataiból megismerhető egészségi állapotát. Figyelembe vette azt is, hogy a bíróság által meghatározott próbaidő az I. fokú ítélet szerint már eltelt, de a II. fokú végzés szerint négy hónap múltán telik le úgy, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd közel egy éve kamarai tagságáról lemondott.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte 30.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog, valamint a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetősége az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2016. F. 364.)