A felszámolás alatt álló ügyvédi iroda vezetője és/vagy irodagondnoka a jelen Szakmai Álláspontnak a MÜK honlapján történő közzétételétől kezdve főszabályként a felszámoló jóváhagyásával sem köthet új ügyvédi megbízási szerződést, de ezt a területi ügyvédi kamara elnöksége - elsősorban társasiroda esetén - az iroda tagjának indokolt kérelmére, és - amennyiben van hitelezői választmány, akkor annak egyetértő előzetes döntését követően - meghatározott feltételek mellett és meghatározott időre engedélyezheti.
1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) 34. § (1) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai,
2. A 34. § (2) bekezdése értelmében a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.
3. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. 76. § (Üt.) (7e) bekezdése értelmében, ha a bíróság az ügyvédi iroda felszámolását rendeli el, az erről szóló jogerős végzést megküldi annak a területi kamarának is, amelynek területén az ügyvédi iroda működik. A kamara a végzés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül irodagondnokot jelöl ki, és erről - a kijelölést tartalmazó kamarai határozat megküldésével - a bíróságot és a felszámolót 3 munkanapon belül értesíti.
4. A (7g) bekezdés szerint az iroda vezetője a felszámolóbiztossal és az irodagondnokkal együttműködni köteles annak érdekében, hogy a még folyamatban levő megbízási jogviszonyokból eredő követelései - a megbízási jogviszonyok megszüntetése mellett - beszedésre kerülhessenek.
A fenti 1. és 2. alatti törvényi rendelkezések alapján
- kérdéses lehet, hogy az ügyvédi iroda részéről új megbízás felvétele az ügyvédi irodával, mint gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott olyan jognak tekintendő-e, ami megszűnik a felszámolás időpontjában,
- és esetleg az is, hogy netán az új megbízás felvétele az ügyvédi iroda részéről, az ügyvédi iroda vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatnak tekintendő-e (az szól amellett, hogy esetleg mégis annak tekintendő, hogy nem az ügyvédi iroda vagyonára vonatkozó, hanem az ügyvédi iroda vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot említ a Csődtörvény).
Először is különbséget kell tenni a felszámoló jóváhagyása nélküli és a felszámoló (előzetes vagy utólagos) jóváhagyásával kötött új megbízási szerződések között (hangsúlyosan csak az új megbízási szerződésekről van szó).
A felszámoló jóváhagyása nélküli szerződésekre a valamennyi gazdálkodó szervezetre irányadó szabályozás megnyugtató választ ad.
Gazdálkodó szervezetekkel összefüggésben a BDT2007. 1610. szám alatti eseti döntésben a Pécsi Ítélőtábla kifejtette, hogy a felszámolás kezdő időpontja után az adós által kötött szerződés - a felszámoló utólagos jóváhagyása hiányában - létre nem jött szerződésnek tekintendő, és utalt a Győri Ítélőtábla 1/2006. (XII. 1.) kollégiumi véleményére, melyben kifejtésre került, hogy a Csődtörvény 34. § (2) bekezdése a felszámolás kezdő időpontjának tényéhez kötődő speciális rendelkezést tartalmaz (az egyéb törvényi előírásokhoz képest) a képviseleti jogosultságra, mert ezen időponttól a képviselet már nem az arra jogosultak, tagok döntésén, hanem a bíróság - felszámolót kijelölő - határozatán alapul. E tekintetben tehát a Csődtörvény a „lex speciális”, a Csődtörvény rendelkezéseinek kell elsőbbséget biztosítani, azaz a cégnyilvántartásban bízó, jóhiszemű, ellenérték fejében szerződő fél védelme itt már nem érvényesül, a jóhiszemű, ellenérték fejében szerző harmadik személy védelmével szemben a hitelezői érdekek és a hitelezői védelem kerül előtérbe, vagyis a felszámoló jóváhagyása hiányában a korábbi törvényes képviselő által kötött szerződést álképviselet mellettinek kell tekinteni.
Az tehát nem vitás, hogy a felszámoló jóváhagyása nélküli új ügyvédi megbízásra vonatkozóan megkötött szerződés a felszámoló utólagos jóváhagyása hiányában létre sem jön.
A megválaszolandó kérdés azonban ezen túlmegy, és arra vonatkozik, hogy a MÜK álláspontja szerint köthet-e a felszámoló jóváhagyásával új megbízási szerződést a felszámolás alatt álló ügyvédi iroda (gazdálkodó szervezetek esetén ennek általában nincs törvényi akadálya).
Ennek a kérdésnek a megválaszolásakor a fenti 3. és 4. pont alatti jogszabályi hivatkozásoknak van szerepe, mert
- ahogy az általános törvényi képviseleti joghoz képest a Csődtörvény speciális rendelkezéseket tartalmaz,
- ugyanúgy a Csődtörvényhez képest az Üt.-nek az ügyvédi iroda felszámolási eljárásáról szóló 76. § egyes rendelkezései további - a Csődtörvényhez kapcsolódó -speciális rendelkezéseket jelentenek.
Abból következően, hogy
- az Üt. 76. § (7g) bekezdés kifejezetten a még folyamatban levő megbízási jogviszonyokra, és úgy utal, hogy „a megbízási jogviszonyok megszüntetése mellett”,
- továbbá, hogy az Üt. 83/A § (3) bekezdése szerint az irodagondnok az ügyvédi iroda ügyeiben a halaszthatatlan jogi cselekmények elvégzésére jogosult és köteles,
az is következhetne, hogy a felszámolás alatt álló ügyvédi iroda új megbízási szerződések fogadására - még a felszámoló jóváhagyása mellett - sem jogosult.
Ezzel szemben viszont felvethető, hogy a hitelezői érdekeket jobban szolgálná az, hogy a felszámolás alatt álló ügyvédi iroda új megbízásokat is fogadhasson, hiszen ebben az esetben esetleg fedezet nyílna az egyébként fedezetlen hitelezői követelések megtérülésére.
A fenti jogszabályi hivatkozások között nem szerepelt, de felhívható a - felszámolási eljárások esetén általában irányadó - Csődtörvény 46. § (2) bekezdésének azon rendelkezése is, miszerint a felszámoló feladatát képezi egyebek között annak az ütemtervnek az elkészítése is, ami a gazdasági tevékenység ésszerű befejezéséhez szükséges, és csak kivételes rendelkezésként jön szóba - a hitelezői választmány jóváhagyása esetén (ha van választmány) - hogy az adós a gazdasági tevékenységét a felszámolás alatt tovább folytathassa.
Fentiek egybevetéséből, de elsősorban az ügyvédi törvény rendelkezéseiből - ha az Üt. kifejezett tiltást nem is tartalmaz - a fenti Szakmai Álláspont - általában irányadó - következtetése vonható le.
A kivételes eljárás lehetőségét azonban indokolja - és ezen a téren eltérés mutatkozik az ügyvédi irodai tag, és a gazdasági társaságok tagjai között - hogy az irodai tag ügyvédnek a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének 2/2013. (XI. 25.) Iránymutatása értelmében a felszámolási eljárás befejeződéséig nincs módja működési formaváltásra, azaz amíg a felszámolás alá kerülő kft. tagja bármikor más, vagy új gazdasági társaságban válhat taggá, ezt - éppen a visszaélések megelőzése érdekében - a Magyar Ügyvédi Kamara önszabályozása a felszámolás alatt álló ügyvédi iroda tagja tekintetében nem teszi lehetővé (gazdasági társaságok esetén az ehhez hasonló, de törvényi korlátozás csak bizonyos esetekben, és csak az ügyvezetőre áll fenn). Annak érdekében, hogy elsősorban a társas ügyvédi irodák azon tagjai, akik semmilyen módon nem hatottak közre az ügyvédi iroda fizetésképtelenné válásában, ne szenvedjenek indokolatlan hátrányt, a területi ügyvédi kamara elnöksége a körülmények megvizsgálása alapján egyedi mérlegelés alapján dönthet arról, hogy az általa meghatározott feltételek mellett és az általa meghatározott ideig engedélyezi az új megbízások elfogadását a felszámolás alatt álló ügyvédi iroda részére. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a felszámoló, és - ha van - a hitelezői választmány az új ügyek vállalásával egyetért, a felszámolás alatt álló ügyvédi iroda ezt a területi ügyvédi kamara elnökségétől megalapozott indoklás mellett írásban előzetesen kérelmezi.