A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt fegyelmi tanács ... ügyvéd ellen az ... számú fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (... a.: ..., ... sz. alatti) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében
„írásbeli megrovás”
büntetést szab ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 3 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint.
Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az ... banknál vezetett ... .számú számlára.
Ezen határozattal szemben a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Előzmények:
... bejelentő ...-án érkezett panaszában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd, a megbízó lapokat kitöltötte és aláírta, mégsem segített az okirat megszerkesztésében, nem jelent meg a bírósági tárgyaláson, és jogi tanácsot sem adott, ami miatt a panaszos hatalmas bajba került. Sérelmezte a panaszos, hogy az általa szerkesztett keresetlevelet az ügyvédnő - holott két óra időtartamot kapott a ... Igazságügyi Osztályától tanácsadásra és okiratszerkesztésre - nem olvasta el, az ügyvédnő biztatására személyesen nyújtotta be a bíróságra, amely tárgyalásra alkalmatlannak bizonyult. A panaszos sérelmezte, hogy az általa iszonyatos kétségbeesett idegállapota miatt használt jelzők miatt ellene büntető eljárás indult. A bírósági eljárás során elszenvedett sorozatos megaláztatásokat arra vezette vissza, hogy az ügyvédnő nem jelent meg a tárgyalásokon. Megalázóan úgy nyilatkozott a tárgyalási jegyzőkönyvben: „felperes képviseletében a pártfogó ügyvéd nem jelent meg, pártfogó ügyvéd rövid úton a bíróval azt közölte, hogy nem látja el a felperes képviseletét.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a Kamara elnökének megkeresésére részletesen nyilatkozott a panaszról: védekezésében előadta, hogy ... napján kereste fel őt a panaszos, akinek a kirendelésnek megfelelően másfél- két órán át jogi tanácsot adott. Okiratszerkesztésre nem maradt idő, de a beadvány már készen állt, mert a panaszos azt elkészítette. ...-én került sor a pártfogó ügyvédi kirendelésre és a meghatalmazás aláírására, addig a panaszos őt nem kereste, sőt, a hiánypótlási felhívásnak is előbb, ...-én tett a panasznapon eleget. Kifogásolta, hogy a panaszos megengedhetetlen jelzőket használt a keresetlevelében, és ezek kijavítására lehetősége lett volna. A ...-re tűzött tárgyalásról a távollétét kimentette, erről a panaszost értesítette. A tárgyalási jegyzőkönyvet ...-án kapta meg a bíróságtól, hívta is a panaszost, aki ekkor már azt közölte, hogy ne képviselje tovább a perben. Ennek tényét az eljárás alá vont ügyvéd a bíróság felé is bejelentette. Nem tartja megalázónak azt a jegyzőkönyvi mondatot, hogy a „pártfogó ügyvéd rövid úton azt közölte, hogy nem látja el a felperes képviseletét”.
A Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot ... napján kelt végzésével elrendelte.
Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi megbízott írásban nyilatkoztatta meg a panaszost és az eljárás alá vont ügyvédet.
A panaszos a feltett kérdésekre leírta, hogy az általa kézzel írott beadványt az ügyvédnő tanácsára nyújtotta be személyesen a bíróságra, annak ellenére, hogy azért kérte az Igazságügyi osztálytól a jogi segítséget, mert jogban járatlan. Határozottan kérte az ügyvédnőt, hogy a beadványt szerkessze meg. A ...-i tárgyaláson nem jelent meg, sem előtte, sem utána nem telefonált. ...-án elindította a pártfogó ügyvédi kirendelés alóli felmentését. Továbbra is megalázónak tartja, hogy a ...-i tárgyalási jegyzőkönyvben az szerepel, hogy „nem látja el a felperes képviseletét.”
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során írásban nyilatkozott arról, hogy a panaszos ragaszkodott ahhoz, hogy a saját kézzel írott beadványa kerüljön benyújtásra, minél hamarabb. A két óra tanácsadási időt majdnem teljesen kitöltötte a tanácsadás, okiratszerkesztést a panaszos nem kért. A tárgyalási ütközésről telefonon előzetesen értesítette a panaszost. Helyettesítésről nem tudott gondoskodni, mert nem volt kolléga, aki vállalta volna.
A fegyelmi megbízott írásbeli összefoglalójában megállapította, hogy a panasz megalapozott. Panaszolt ügyvéd a magatartásával több, szándékosnak minősítendő szabályszegést valósított meg. Megállapítható, hogy a peren kívüli tanácsadása nem terjedt ki a keresetlevél jogszabályban felsorolt kellékeire. Megjegyzi, hogy amennyiben a támogatást engedélyező határozatban megjelölt időtartam nem elégséges a tevékenység elvégzésére, úgy az általános gyakorlat szerint lehetőség van arra, hogy a kérelemre további időt biztosítson az Igazságügyi Osztály. Panaszolt ügyvéd igazolható módon nem tájékoztatta a panaszost arról, hogy a ...-i tárgyaláson akadályoztatás miatt nem látja el a képviseletet. Panaszolt ügyvéd a fenti magatartásával megsértette az Etikai szabályzat 12/4. pontjának rendelkezéseit. Helyettesítéséről nem gondoskodott, ezért megszegte az Etikai szabályzat 13/3. pontjában foglaltakat. Figyelmen kívül hagyta az Üt. 3. § (2) bek.-ben és a Fesz 3/2. pontjában foglaltakat. Erre figyelemmel indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.
Kifejtette, hogy álláspontja szerint a panaszosnak tudnia kell, hogy a beadványában foglalt hangnem, stílus nem alkalmazható az alperessel szemben, de mással szemben sem, így a panasz ezen részében fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem merül fel.
A Kamara elnöke ...-án kelt határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi eljárás:
A fegyelmi tanács ...-ra tűzte ki az ügy tárgyalását, amelyen jelen volt a panaszos és eljárás alá vont ügyvéd is, részletes meghallgatásukra sor került. A panaszos a panaszt változatlanul fenntartotta, továbbra is állította, hogy az ügyvédnő látta a beadványt, és ő tanácsolta, hogy adja be így a bíróságra. Vitatta, hogy két órát vett volna igénybe a tanácsadás. Sérelmezte, hogy nem jelent meg a tárgyaláson, és arról őt nem tájékoztatta, ill. utána sem tudta felvenni vele a kapcsolatot. Nem foglalkozott egyáltalán az ügyével. Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy látta volna a beadványt. Előadta, hogy a panaszos állította, hogy van kész keresetlevele, amelyre valóban azt a tanácsot adta, hogy minél hamarabb adja be a bíróságra. Állította, hogy a tárgyalás előtt tájékoztatta a panaszost arról, hogy a tárgyaláson nem tud jelen lenni. Amint kézhez kapta a tárgyalási jegyzőkönyvet, arról a panaszost tájékoztatta. Ekkor azonban a panaszos már kezdeményezte a felmentését. Mindkét fél jelezte azon szándékát, hogy a telefon híváslistát becsatolják, állításuk alátámasztására.
Az eljárás alá vont ügyvéd ...-i beadványához csatolta a híváslistát. A panaszos ...-án érkezett beadványában ismét előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyében semmit nem tett. A tárgyaláson nem jelent meg, azután az iratokat nem tanulmányozta, nem nézett utána, hogy a bíróság intézett-e bármi felhívást a felperes felé, amelyet teljesíteni kellett volna. Csak a tárgyalási jegyzőkönyvre várt, amelyet ...-án kézbesített részére a bíróság, holott már ...-án leírásra került. A panaszos személyesen volt kénytelen a bíróságra beadni a hibalistát, mert az ügyvédet nem érte el. Az eljárás alá vont ügyvéd állításával szemben ...-án küldte meg a panaszos részére a jegyzőkönyvet, miután, igazolhatóan, ezen a napon hívta a panaszost telefonon, aki már előző nap kérte a pártfogó ügyvéd felmentését.
A panaszos ...-án kelt levelében tájékoztatást kért a Kamara Elnökétől a meghozott határozatról.
Miután időközben megalakult a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 42.1. pontjában foglaltak alapján a megalakulását követően a folyamatban lévő eljárásokban ezen FESZ rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az iratokat fel kellett terjeszteni a Győri Regionális Fegyelmi Bizottsághoz.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljáró Regionális Fegyelmi Tanácsot ...-án kelt határozatával jelölte ki. A Fegyelmi Tanács Elnökét ...-én kelt határozatával jelölte ki.
A Zala Megyei Ügyvédi Kamara mellett működő Regionális Fegyelmi Tanács a folytatólagost tárgyalást .... napjára tűzte ki.
Az Üttv. 127. § (1) bek.-e figyelemmel a Fegyelmi Tanács úgy határozott, hogy a határozatot tárgyaláson kívül hozza meg. A Fesz 22.1. pontjában foglaltak alapján erre lehetőség van. Az ügyben további bizonyítás nem szükséges, az ügy egyszerű megítélésű, az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli elismerésben van.
Tényállás és határozathozatal:
A fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló adatok, a panaszos több beadványa, személyes előadása, a csatolt okirati bizonyítékok, az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai, a telefon híváslista, személyes előadása alapján állapította meg. Eszerint tény, hogy az Igazságügyi Osztály ... sz. határozatával a panaszos kérelmére 2 óra időtartamra kártérítés iránti ügyben tanácsadásra és okiratszerkesztés céljából jogi szolgáltatás igénybevételét engedélyezte. Egyező az előadás a tekintetben, hogy a panaszos ...-én felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, aki a határozatban foglaltak ellenére, általa is elismerten, okiratot nem szerkesztett, a saját maga által kézzel írott beadványt a panaszos személyesen nyújtotta be a bíróságra. A ... sz. határozatával az Igazságügyi Osztály az eljárás alá vont ügyvédet a ... Járásbíróság előtt a ... sz. perben a felperes részére pártfogó ügyvédként kirendelte. A határozat ...-én kelt, a meghatalmazást az ügyvéd ...-én írta alá. A ...-i tárgyaláson nem jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd, távollétét előzetesen írásban kimentette. Azt, hogy a panaszost erről értesítette-e, az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítani nem tudta. Helyettesítéséről sem gondoskodott. A tárgyalási jegyzőkönyvet ...-án vette át. Az általa becsatolt híváslista szerint ...-án hívta a panaszost. Egyező előadásuk szerint ekkor került megküldésre a panaszos részére a tárgyalási jegyzőkönyv. A panaszos ...-én kelt beadványában kérte a pártfogó ügyvéd felmentését, másik pártfogó ügyvéd kirendelését. A felmentő határozat ...-én született. Az eljárás alá vont ügyvéd a ...-én tartott tárgyaláson sem jelent meg, rövid úton bejelentette a bíróságnak, hogy nem látja el a felperes képviseletét.
A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a MÜK 8/1999. (III. 22.) szabályzat (Etikai szabályzat) 12/4. pontjában és a 13/3. pontjában és az 1998. évi XI. tv. 3. § (2) bek.-ben foglaltakat, ezzel három rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Joghátrány alkalmazása:
A joghátrány alkalmazása során enyhítő körülményként értékeltük, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését megelőzően tíz éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet, ellen fegyelmi eljárás nem indult. A fegyelmi vétség elkövetése és annak elbírálásra között jelentős idő eltelt. Súlyosító körülményt nem találtunk. A fegyelmi tanács úgy ítélte meg, hogy a kiszabott írásbeli megrovás büntetés az elkövetett cselekmény súlyához igazodik, figyelemmel az enyhítő körülményekre, súlyosabb büntetés kiszabása nem indokolt. Bízunk abban, hogy az írásbeli megrovás elegendő szankció annak érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a továbbiakban is a fegyelmezett ügyvédi magatartás tanúsítására sarkallja.
A FESZ 40.2. pontja szerint az első fokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft az átalányköltség, az Üttv. 142. § (2) bek.-e szerint, ha az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították a fegyelmi tanács kötelezi a költségek megfizetésére
Záró rész:
A határozat elleni fellebbezési jogot az Üttv. 135. § (1), (3) bek.-e biztosítja.
Jogerős: 2020.01.22.