Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.36/2017 határozata

letétkezelés szabályainak megsértéséről

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa (...) ügyvéd ellen az (...) számú fegyelmi eljárásban (...). napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) (szül: ...., an.: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács 150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint összegben állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 3 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint.

A pénzbírság összegét és az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az eljárás alá vont ügyvédet (...) napján jegyezték be a (...) Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

II. (...), mint a (...) Kft. panaszos törvényes képviselője (...). napjával kamarához érkezett panaszt nyújtott be eljárás alá vont ügyvéd ellen.

Eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazást kapott (...) napján a (...) megbízótól, hogy a bejelentő (...). vállalkozóval szemben az egyesületet képviselje, és joghatályos jognyilatkozatokat tegyen. Az eljárás alá vont ügyvéd megbízója és a bejelentő között vállalkozási jogviszonyból fakadóan jogvita keletkezett, mely jogvitával kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazást követően (...). napján levelet írt bejelentő részére. Ezen levélben a tényállás körében rögzítésre került, hogy a bejelentővel eljárás alá vont ügyvéd megbízója vállalkozási szerződést kötött (...). napján építőipari kivitelezési munkálatokra. Eljárás alá vont ügyvéd megbízója a bejelentő által végzett munka vonatkozásában teljesítési igazolásokat írt alá bízva abban, hogy a bejelentő kivitelező a munkálatokat szakmai szempontból megfelelően elvégezte. A használatba vételi kérelmet azonban az illetékes hatóság elutasította, mely elutasítás részletesen tartalmazta a kivitelezés szempontjából hiányosságnak tekintendő okokat. Figyelemmel arra, hogy a kivitelezés műemlék épületet érintett. Ezen levélben már rögzítésre került, hogy bejelentő által kiállított számlákat az eljárás alá vont ügyvéd megbízója nem tudja befogadni, míg a szerződéses munkák hiányosságai nem kerülnek kiküszöbölésre.

Ezen levél megírását, és az eljárás alá vont ügyvéd részére adott meghatalmazást megelőzően a bejelentő közvetlenül egyeztetett a (...) Egyesülettel a vállalkozási jogviszonyból fakadó szerződéses kötelezettségek tárgyában, melyet a bejelentő által P/1 és P/2 szám alatt becsatolt levelezés tanúsít. Ezen levelezésből kiemelést érdemel az, hogy a bejelentő írásbeli nyilatkozattal járult ahhoz, hogy az általa kiállított (...). sorszámú (...) Ft végösszegű számla illetve a (...). sorszámú (...) Ft végösszegű számla kifizetése ügyvédi letétből kerüljön teljesítésre. A bejelentő P/4. szám alatt csatolta a (...). napján a (...) Egyesület és az eljárás alá vont ügyvéd, mint letéteményes között létrejött letéti szerződést, mely letéti szerződés tartalmazta, hogy a felek egyezően rögzítik, hogy a letevő (...). napján kelt befizetési pénztárbizonylatokkal igazoltan a letéteményes ügyvéd felsorolt ügyvédi letéti számláira három különböző befizetést eszközölt, így többek között a (...) számú letéti alszámlára (...) Ft került befizetésre a bejelentő által kiállított (...) számú számla ellenértékeként, ezen letéti szerződés 2/ pontja rögzítette, hogy a letevő a fenti összegeket a fenti számlákon letéteményes ügyvédnél letétbe helyezi azzal, hogy azokat az ott megjelölt jogosultaknak letéteményes ügyvéd kizárólag a letevő kifejezett írásbeli hozzájárulásának átvételét követően jogosult kifizetni.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban felhívásra csatolt egy (...). napján kelt letéti szerződést a (...) Egyesület letevő és az általa képviselt (...), mint letéteményes között. Ezen letéti szerződésben a letevő vállalta, hogy legkésőbb (...) napjáig letétbe helyez (...) Ft összeget letéteményesnél az (...) Banknál vezetett (...) számú forint letéti gyűjtőszámlára, mely számláról a teljes összeg letéti alszámlára kerül átvezetésre. Ezen letéti szerződésben a felek a letett összeget őrzési letétnek tekintették a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 8. § (1) bekezdése alapján. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra csatolta továbbá az (...) netbank kivonatát, miszerint a fent megjelölt gyűjtőszámláról (...). napján ügyvédi letéti alszámlára két tranzakcióval átutalásra került bankon belül a (...) Ft. Ezen banki igazolás azt is tartalmazta, hogy ugyanezen a napon a (...) Ft készpénzben felvételre került, melyet alátámaszt az eljárás alá vont ügyvéd (...). napján kelt kamarához intézett írásbeli beadványa is, melyben előadta, hogy a megbízója a letétet (...). napján visszavonta, és a letétet az eljárás alá vont ügyvéd a (...)-i készpénz felvétet követően (...). napjáig készpénzben őrizte.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazolta azt, hogy a (...) Egyesület megbízója a bejelentővel szemben fennálló jogvita tárgyában a meghatalmazást visszavonta (...) napjával azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízása, már csak a megbízója részére adandó tanácsadásra korlátozódik.

III. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére álltak a panaszos által becsatolt - az alapügy kötelezettje és a panaszos között, valamint a panaszos és a Nemzetgazdasági Minisztérium között létrejött - levelezések, letéti szerződés, a panaszos jogi képviselője által az eljárás alá vont ügyvéd részére küldött megkeresések, az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt letéti szerződés, banki kivonat, a az eljárás alá vont ügyvéd megbízójának nyilatkozata a letét visszafizetéséről, valamint a képviseleti jog terjedelméről, valamint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi eljárásban tett írásbeli nyilatkozata. A fegyelmi tanács az eljárás során valamennyi rendelkezésre álló okiratot és nyilatkozatot figyelembe vett.

Az eljárás alá vont ügyvéd a (...). napján (...) órakor megtartott fegyelmi tárgyaláson jogi képviselő igénybevétele nélkül személyesen megjelent, és ténybeli, fegyelmi felelősségre is kiterjedő vallomást tett. A terhére rótt fegyelmi vétségek vonatkozásában felelősségét elismerte. Hivatkozott arra, hogy a (...) Egyesület képviseletében eljáró (...) elnök régi ügyfele, közöttük bizalmi viszony állt fenn, azonban ezt nem kívánta mentségére felhozni. A fegyelmi vétségek elkövetését megbánta, és kijelentette, hogy a jövőben maradéktalanul követni fogja mind az Ügyvédi tevékenységről szóló törvény, mind a kamarai szabályzatok előírásait.

IV. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az előterjesztett összefoglaló vizsgálati jelentését fenntartotta, mely szerint kérte, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 14. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, a MÜK szabályzat 10 §-ban és az Ütv. 30/A. §-ban foglaltakat, valamint az Etikai Kódex 13/2 pontjában foglaltakat.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

V. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a letevő és letéteményes között őrzési és nem teljesítési letét jött létre, így az 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 8. § - bán foglalt rendelkezések az irányadóak a letétre vonatkozó általános rendelkezések mellett, tehát a letéti szerződés tartalma szerint a letéteményesnek nem volt kötelezettsége, hogy azt a bejelentő részére a megbízójának utasítása nélkül bármilyen feltétel bekövetkeztével kifizesse. Önmagában már aggályos az a tény, hogy a (...). napján megkötött, a szabályzatban előírt részletes elemeket is tartalmazó letéti szerződés létrejöttét követően az eljárás alá vont ügyvéd és a megbízója között (...). napján újabb egyszerűsített letéti szerződés jött létre, azonban ennek indoka nyilván a P/1 és P/2 szám alatti levélváltás tartalmából fakad, így ezt önálló vétkes kötelességszegésként nem szükséges értékelni.

Ettől függetlenül azonban megállapítható az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letéti szerződésben a letett összeg vonatkozásában az ügyvédi letéti pénzforgalmi számlán történő elhelyezést rögzítette és a letéti szerződés nem tartalmazott felhatalmazást arra nézve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letett összeget még aznap készpénzben felveheti, illetve, hogy ez a készpénz az ügyvédi irodájában kerül őrzésre. Ily módon az eljárás alá vont ügyvéd a letevőjével szemben megsértette az 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 14. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat. Az eljárás alá vont ügyvéd jelen eljárásban azt sem igazolta, hogy az ügyvédi irodában történő készpénzes őrzés vonatkozásában a letét őrzésének feltételeivel rendelkezett. Az eljárás alá vont ügyvéd bizonylatot sem bocsátott az eljárás során rendelkezésre, mely igazolja a készpénz befizetését a pénztárba, így nem ellenőrizhető, hogy ezen összeget ő maga biztonságosan őrizte, vagy esetleg használta, vagy más őrizetébe adta.

A fentieket meghaladóan tényként rögzíthető az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fent hivatkozott MÜK szabályzat 10 §-ban foglaltakat, valamint az Ütv. 30/A §-ban foglaltakat is megsértette, mivel ezen jelentős összegű letét vonatkozásában elektronikus nyilvántartási igazolást nem tudott rendelkezésre bocsátani.

Rögzíthető az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által felhívásra becsatolt (...) napján kelt okirat tanúsága szerint a (...) Egyesület részére ezen a napon a letett teljes összeg készpénzben visszafizetésre került, mellyel kapcsolatban azonban szabályos számviteli bizonylatot az eljárás alá vont nem tudott rendelkezésre bocsátani.

Tényként rögzíthető az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd igazolta azt, hogy (...) Egyesület megbízója a bejelentővel szemben fennálló jogvita tárgyában a meghatalmazást visszavonta (...). napjával azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízása, már csak a megbízója részére adandó tanácsadásra korlátozódik. (...) és (...). napján a bejelentő jogi képviselője írásban hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, hogy adjon tájékoztatást a letétként kezelt összeg vonatkozásában, azonban eljárás alá vont ügyvéd a felhívásokra nem válaszolt. Eljárás alá vont ügyvéd azon hivatkozása, hogy (...). napjától már nem volt megbízása e jogvitában, nem mentesíti az alól, hogy az általa kezelt letét vonatkozásában felvilágosítást adjon a közvetve érintett másik fél jogi képviselője részére. így magatartása sértette az Etikai Kódex 13/2 pontjában foglaltakat, mivel a felhívás a korábbi megbízásával kapcsolatban érkezett.

A fegyelmi tanács elé tárt okirati bizonyítékok és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint rögzített tényállás alapján, a fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat 14. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, a MÜK szabályzat 10. §-ban és az Ütv. 30/A §-ban foglaltakat, valamint az Etikai Kódex 13/2 pontjában foglaltakat, így cselekményei 3 rendbeli fegyelmi vétség szándékos elkövetésének minősülnek.

VI. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során a fegyelmi megbízott indítványával egyetértve az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság büntetést alkalmazta.

A fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét minden terhére rótt fegyelmi vétség vonatkozásában elismerte, a vétségek elkövetését megbánta, illetve azt is, hogy korábban fegyelmi eljárás nem volt ellene folyamatban. Súlyosító körülményként kellett értékelni azonban a halmazatot.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint, melynek megfizetésére a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet kötelezi.

VII. A határozat alapjául szolgáló jogszabályok és jogi normák: 1998. évi XI. tv. az ügyvédekről, 2017. évi LXXVIII. tv. az ügyvédi tevékenységről, 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról, a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata.

Jogerős: 2019. május 2.


  Vissza az oldal tetejére