Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.73/2017. határozata

ügyvédi titok megsértéséről, kapcsolattartásról ellenérdekű féllel

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa a (...) ügyvéd ellen az (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) (szül: (...) an.: (...) székhely: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

„írásbeli megrovás”

büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd a két rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MŰK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint összegben állapítja meg.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. Az eljárás alá vont ügyvédet (...) napján jegyezték be a (...) Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

II. (...) panaszos (...). napján a (...) Megyei Ügyvédi Kamarához panaszt nyújtott be eljárás alá vont ügyvéd ellen.

Panaszos, mint felperes által indítottan (...) évben (...) alperes ellen peres eljárás volt folyamatban. Ezen peres eljárásban panaszost (...) ügyvéd képviselte, míg (...) alperes jogi képviselője eljárás alá vont ügyvéd volt. A peres eljárás során az I. fokú ítélet alapján (...) alperesnek fizetési kötelezettséget írt elő a bíróság, mely ítélet ellen felperes fellebbezést nyújtott be, míg eljárás alá vont ügyvéd ügyfele képviseletében csatlakozó fellebbezéssel élt. (...) hó közepe körül panaszos jogi képviselője telefonon felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a jogerős ítélet szerint az alperes teljesítsen, ellenkező esetben a panaszos képviseletében végrehajtási eljárást indít illetve újabb eljárásokat helyezett kilátásba. Panaszos jogi képviselője ezen telefonbeszélgetés tartalmával hasonló tartalmú elektronikus levelet is küldött eljárás alá vont ügyvéd részére. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően (...) napján - tudva és ismerve azt, hogy panaszosnak ki a jogi képviselője - panaszos részére közvetlenül levelet küldött ügyfele (...) érdekében, melyben többek között rögzítette, hogy „feltett szándékom volt, hogy harmadfokra viszem az ügyet, (...) ügyvéd úr fenyegetőzése után, mert II. fokon nem kaptam sem választ, de még említést sem a csatlakozó fellebbezésemre. „

„(...) 1/3-ad részben tulajdonosa a (...) utcai háznak. Terhére megítélt a járásbíróság bizonyos összeget.”

„Amennyiben nem zárja ki a tulajdonközösség megszüntetésének a lehetőségét - (...) tartozásának a betudásával - szeretnénk kezdeményezni. Ezen levelem másolatát elküldöm (...), (...) és szóban elmondtam a plébános úrnak. Másnak nem.”

A fent leírtak alapján tényként rögzíthető, hogy az ügyben eljárás alá vont ügyvéd nem panaszos megbízásából járt el, az ő megbízó ügyfele (...) alperes volt. Tényként rögzíthető az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd a peres eljárásból és a jogerős ítélet meghozatalát követően a panaszos jogi képviselőjétől kapott felhívások alapján tudott arról, hogy a panaszos továbbra is jogi képviselővel jár el, kiemelve azt is, hogy a megbízás általános szabályai szerint a meghatalmazás - kivéve, ha a megbízó ezt nem járja ki - kiterjed az első és másodfokú bírósági eljárásra, az esetleges felülvizsgálati eljárásra, valamint az ezt követően végrehajtási eljárásra is. Az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos jogi képviselőjének felhívását követően közvetlenül a panaszos felé intézett levelet, mely magatartásával megszegte az 1/2011. MŰK Szabályzat 5.5 pontjában foglaltakat, valamint a 8/1999. MŰK Szabályzat 12/5. pontjában foglaltakat.

A fentieket meghaladóan tényként rögzíthető, hogy az etikai kódex 4/1. pontja alapján az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában lévő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az etikai kódex 4/6. pontja szerint az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult többek között a megbízó. Az Etikai kódex 4/8. pontja alapján a titoktartás alól felmentést az adhat, aki a titokról rendelkezni jogosult. Jelen esetben rögzíthető, hogy a fent már hivatkozott etikai kódexbe ütköző módon panaszosnak megírt levelet az eljárás alá vont ügyvéd saját megbízó ügyfele (...) képviseletében küldte meg, így ezen levél tartalmának más harmadik személyek irányába történő megismertetésének lehetőségére az eljárás alá vont ügyvéd akkor jogosult, ha a saját megbízója az ügyvédi titoktartás alól részére felmentést ad. Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a titoktartás alóli felmentést saját nyilatkozatán kívül nem tudta igazolni, így a felmerül a gyanú arra nézve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az etikai kódex 4/1. pontjában foglaltakat, melynek tisztázására kizárólag fegyelmi eljárás lefolytatása mellett van lehetőség.

III. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére állt a panasz és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele, valamint az összefoglaló jelentés. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd személyesen nem jelent meg, képviseletéről meghatalmazás útján gondoskodott. A panaszos szabályszerű értesítésére sor került, megidézését a fegyelmi tanács nem látta szükségesnek.

IV. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az előterjesztett összefoglaló vizsgálati jelentését fenntartotta, mely szerint kérte, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Etikai kódex 4/1. pontjában foglaltakat.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

V. A fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi működése során korábban fegyelmi eljárás nem indult.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során saját maga is elismerte azt, hogy fegyelmi vétséget követett el. Arra hivatkozott, hogy a panaszos vonatkozásában az ügyvédi titkot nem ő fedte fel, hanem azt harmadik személyek tőle független forrásból ismerték meg. Ezzel szemben a fegyelmi tanács rendelkezésére álló adatokból megállapítható az, hogy eljárás alá vont ügyvéd olyan magatartást tanúsított, amelynek értelmében az ügyvédi titok a titokgazda hozzájárulása nélkül illetéktelen személyek részére hozzáférhetővé vált, megállapítható volt továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy vette fel a kapcsolatot a panaszossal, hogy tudomással bírt arról, hogy a panaszos meghatalmazott jogi képviselővel rendelkezik.

Az eljárás során eljárás alá vont ügyvéd (...) napi keltezéssel előterjesztett igazoló jelentésében kérte, hogy őt a fegyelmi tanács marasztalja el, mert a panaszos úgy sem hagyja abba, amíg megfelelő büntetést nem kap.

VI. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás büntetést alkalmazta. A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt. A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás kezdetétől együttműködött a fegyelmi biztossal, a fegyelmi tanáccsal, igazoló jelentése a tényállás megállapítását segítette elő, azt, hogy vele szemben még nem volt fegyelmi eljárás, valamint az eljárás alá vont ügyvéd több mint (...) éves gyakorolja ügyvédi hivatását.

A Fegyelmi Eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MŰK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9. pontja alapján lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forintban állapította meg.

Jogerős: 2019. május 16.


  Vissza az oldal tetejére