Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.106/2017. határozata

ügyvéd kapcsolata a megbízójával, ügyvédi feladatok ellátása

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa (...) ügyvéd ellen az (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) (szül: (...), an.: (...) székhely: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint összegben állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a két rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, melynek mérséklésére a tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban volt eljárások számára tekintettel nem látott lehetőséget.

A pénzbírság összegét és az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. Az eljárás alá vont ügyvédet (...) napján jegyezték be a (...) Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban két jogerősen lezárt fegyelmi eljárás volt folyamatban.

II. A panaszos az eljárás alá vont ügyvéd részére megbízást és meghatalmazást adott (...), közelebbről pontosan meg nem határozható időpontban (...) és (...) december hónap között, hogy néhai (...) közlekedési balesetben történő elhalálozásával összefüggésben az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek Szombathelyi Intézete (...). és (...). számokon egyesített szakértői vélemény kiegészítése, valamint a kapcsolódó biztosítási ügyekben képviselje és jognyilatkozatokat tegyen. A felek a megbízást legkésőbb (...). december hónapban írásba is foglalták. (...). évben panaszos személyesen találkozott eljárás alá vont ügyvéddel irodájában és különböző iratokat adott át még részére. Eljárás alá vont ügyvéd jelezte, hogy az ügyeket kezeli és majd tájékoztatja panaszost a fejleményről. Eljárás alá vont ügyvéd a rendelkezésére álló dokumentációkat áttekintette és (...). napján a (...) Bank Zrt.-t írásban megkereste, valamint (...). napján az Igazságügyi szakértő és Kutató Intézetek Szombathelyi Intézetéhez is levelet intézett, melyben a halálesettel kapcsolatban kérte a boncolási jegyzőkönyv megküldését. (...). napján a pedig a (...) Biztosító Zrt. felé is megkereséssel élt.

Eljárás alá vont ügyvéd ezen okiratokon kívül az ügyben felhívás ellenére más okiratokat nem csatolt. Panaszos többször próbált ügyében felvilágosítást, tájékoztatást kérni eljárás alá vont ügyvédtől, de érdemi konkrét válaszokat az ügy állásáról nem kapott. (...). évben panaszos ellen a (...) Bank peres eljárást indított, mellyel kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd ellentmondást nyújtott be, az ügy perré alakult, azonban panaszos és eljárás alá vont ügyvéd között megbízás és meghatalmazás peres eljárás vitelére már nem jött létre.

Eljárás alá vont ügyvéd elméleti szinten több eljárási cselekményt is tervezett, azonban ezen jogi lépéseket már egyetlen egy esetben sem tette meg a (...) napján benyújtott panasz időpontjáig. Ezt meghaladóan eljárás alá vont ügyvéd a megbízás létrejöttétől kezdődően a panasz benyújtásáig megfelelő módon nem tartotta a kapcsolatot panaszossal és részére kellő felvilágosítást, tájékoztatást nem adott.

A fenti tényállás megállapítására a panaszos panaszában leírtak, valamint az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatában tett részbeni panaszossal egyező előadásán kerülhetett sor. A fent leírtak alapján rögzíthető, hogy alapos a gyanú arra nézve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Etikai kódex 3/1. pontjában foglaltakat, figyelemmel arra, hogy nem segítette elő megbízója jogainak érvényesítését. Megsértette továbbá az etikai kódex 3/3 pontjában foglaltakat, mivel a megbízás fennállása alatt nem vett igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez és a rá bízott ügyet nem látta el megfelelően.

Ezt meghaladóan megsértette az etikai kódex 12/2. pontjában foglaltakat, mivel a panaszost nem tájékoztatta az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.

III. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére állt a panasz és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd észrevétele és melléklete, valamint az összefoglaló jelentés. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent. A panaszos szabályszerű értesítésére sor került, megidézését a fegyelmi tanács nem látta szükségesnek.

IV. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában az előterjesztett összefoglaló vizsgálati jelentését fenntartotta, mely szerint kérte, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Etikai kódex 3/1., 3/3. és 12/2. pontjában foglaltakat.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

V. Az eljárás alá vont ügyvéd az írásbeli beadványában és megtartott fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi felelősségét részben elismerte, de álláspontja szerint az vitatható, hogy nem tett volna az ügyben semmit. A saját bevallása szerint sem volt elegendő a panaszos felé irányuló kommunikációja, azonban állítása szerint a szükséges beadványokat elkészítette. Ezen beadványok vonatkozásában azonban a beadványok postázását az előkészítő eljárásban nem tudta igazolni, ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványt nem terjesztett elő.

A fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli beismerésére figyelemmel, amelyet egyébként a rendelkezésre álló bizonyítékok illetve azok hiánya alátámasztott a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította.

VI. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság büntetést alkalmazta.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban két fegyelmi eljárás lefolytatására került sor. A fegyelmi tanács enyhítő körülményt nem észlelt.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, melynek mérséklésére a tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban volt eljárások számára tekintettel nem látott lehetőséget.

Jogerős: 2019. május 16.


  Vissza az oldal tetejére