A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa (...) ügyvéd ellen az (...). számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében (...) szül: (...)., an.: (...), székhelye: (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében
„pénzbírság”
büntetést szab ki.
A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács 60.000 Ft, azaz Hatvanezer forint összegben állapítja meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd az egy rendbeli fegyelmi vétséget gondatlanul követte el.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint összegben állapítja meg. A pénzbírság összegét és az átalány költséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az (...) banknál vezetett (...) számú számlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
I. Az eljárás alá vont ügyvédet (...) júniusában jegyezték be a (...) Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban több alkalommal volt fegyelmi eljárás folyamatban, ahol felelősségét megállapították.
II. (...) panaszos (...). napján a (...) Megyei Ügyvédi Kamarához érkezett írásbeli bejelentésével panaszt nyújtott be panaszolt ügyvéd ellen. A panasza mellékleteként csatolta a (...) napján kelt ajándékozási szerződést a (...) (...) hrsz. alatt nyilvántartott kert megnevezésű zártkerti ingatlan vonatkozásában, valamint a (...) Megyei Kormányhivatal (...) Járási Hivatala által (...). napján kelt tájékoztatást, miszerint az ingatlan (...) sz.: (...) és (...) sz.: (...) tulajdonában áll (...)ed tulajdoni arányban.
Panaszos előadta azt, hogy (...). napján kelt ajándékozási szerződésre adtak megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, aki azt nem nyújtotta be a földhivatalba. Az ajándékozási szerződés aláírása óta férje, az egyik ajándékozó elhunyt.
A panasz alapján az előzetes vizsgálatot a (...) Megyei Ügyvédi Kamara végezte, majd elfogultság miatt a fegyelmi eljárást a Vas Megyei Ügyvédi Kamara folytatta le.
III. A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére állt az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt adásvételi szerződés, a közhiteles nyilvántartásból lekért tulajdoni lap. A fegyelmi tárgyalásokon a panaszolt ügyvéd megjelent. A panaszos a fegyelmi tárgyalásokon nem jelent meg. A panaszost a fegyelmi tanács felhívta annak közlésére, hogy az ajándékozási szerződés késedelmes benyújtása kapcsán érte-e őt érdeksérelem, ezen felhívás eredménytelen maradt. A fegyelmi tanács az eljárás során panaszolt ügyvéd által a tárgyaláson elhangzottakat, a tárgyalási jegyzőkönyvben írtakat, a tulajdoni lapot és a (...) Megyei Kormányhivatal tájékoztatását vette figyelembe a tényállás tisztásása érdekében.
IV. A fegyelmi megbízott a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában előadta, hogy az eljárás alá vont a mulasztását elismerte, (...)-ben nem nyújtotta be a földhivatalhoz a szerződést. Ezen mulasztásával megsértette a 8/1999. MÜK Szabályzat, az Etikai szabályzat 3/2. pontját miszerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Továbbá a 12/4. pont megsértése is történt, „az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.” Ezen túl megsértésre került az Inytv. 26. §-a, mert az aláírt szerződés 30 napon belül nem került beadásra a földhivatalhoz. A három szabályszegés azonban egységes magatartás, így eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállást elismerte, azonban álláspontja szerint fegyelmi felelősségre vonást megszüntető ok merült fel, a fegyelmi szabályszegés elévülésére hivatkozott.
A fegyelmi megbízott indítványa részben alapos.
V. A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2010. (...)-én ajándékozási szerződést készített és ellenjegyzett a balatonszárszói (...). hrsz-ú zártkerti ingatlan vonatkozásában. Az ajándékozási szerződés a panaszos gyermeke javára szólt, aki ekkor még kiskorú volt. A szerződésben a panaszos mellett ajándékozóként került feltüntetésre panaszos férje is, aki időközben, eljárás alá vont ügyvéd tudomása szerint (...). évben elhalálozott. Eljárás alá vont ügyvéd ezt a szerződés a földhivatalhoz nem nyújtotta be. A panaszos által csatolt (...) Megyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a panaszos (...). napján értesült arról, hogy az ingatlan még az ő és férje tulajdonában áll. Ekkor telefonon érdeklődött eljárás alá vont ügyvédtől, mi az oka annak, hogy lánya tulajdonjog bejegyzésére nem került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal ígéretet tett arra, hogy a szerződést benyújtja a földhivatalhoz.
A panasz (...). napján került iktatásra a (...) Megyei Ügyvédi Kamaránál. Az eljárás alá vont ügyvéd még ezt megelőzően - (...). napján kötött ajándékozási szerződést benyújtotta a földhivatalhoz, melyet azonban a hatóság elutasított. Ezen tényt a tulajdoni lap (...) számú határozata tartalmazza, mellyel (...) ügyvéd által képviselet (...) hrsz. javára történő tulajdonjog bejegyzési kérelem elutasításának tényét feljegyezték a tulajdoni lap III. részére.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően mindent megtett annak érdekében, hogy az érdeksérelem orvoslásra kerüljön, illetve minimalizálódjon, hiszen a panaszos (...) és (...) közötti ajándékozási szerződést elkészítette, azt ellenjegyezte, benyújtotta a földhivatalhoz, és (...) tulajdonjoga az ingatlan 1/2-ed tulajdoni illetőségét érintően (...). napján bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az időközben elhunyt (...) 1/2-ed tulajdoni illetősége a (...). napján megtartott fegyelmi tárgyalás napján is fennáll, arra hagyatéki eljárást, póthagyatéki eljárást nem folytattak le. A fegyelmi tanács megjegyzi, hogy a (...). napján megkötött, de a földhivatalba be nem adott ajándékozási szerződést követően a néhai (...) tulajdoni illetőségére (...). számú bejegyző határozattal végrehajtási jogot jegyeztek be (...) Ft főkövetelés és járulékai erejéig.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy bár az eljárás alá vont ügyvéd (...). napján megkísérelte a tulajdonjog bejegyzést kérni a földhivataltól a (...). napján kelt ajándékozási szerződés alapján, arra már jogszabályi lehetősége sem volt, hiszen időközben hatályba lépett a Földforgalmi Törvény, mely alapjaiban változtatta meg többek között a zártkerti ingatlanok tulajdonjog változását eredményező okiratokkal szembeni követelményeket.
A fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd azon álláspontját, miszerint fegyelmi felelősségre vonást megszüntető ok állna fenn. Az eljárás alá vont ügyvéd alapvetően arra hivatkozott, hogy a 2010. (...) napján kelt ajándékozási szerződést követően a panasz 2017. (...). napján került iktatásra, tehát a 3 év eltelt, agy az elévülés megállapítható.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint az Üttv. 112. § (2) bek. a) pontja nem állapítható meg, mivel nem határidőhöz kötött kötelezettsége elmulasztásával valósult meg a fegyelmi vétség, hiszen az Inytv. 26. §-ában foglalt 30 napon beadási határidő elmulasztása nem a tulajdonjog bejegyzéséhez fűz következményt, hanem a NAV-nak biztosít bírságolási lehetőséget. A fegyelmi tanács álláspontja szerint az Üttv. 112. § (2) bek. b) pontja állapítható meg jelen esetben, hiszen a tulajdonjog bejegyzésének elmaradása egy jogellenes állapotot eredményezett, mely esetben az elévülés azon a napon kezdődik, amikor a jogellenes állapot megszűnt, jelen ügyben amikor (...) tulajdonszerzése megtörtént, ez a nap 2018. (...). napja volt, a fegyelmi eljárás ekkor pedig már folyamatban volt.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztással megsértette az Etikai Szabályzat 3/2. pontját, miszerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, továbbá a 12/4. pontját, miszerint „az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.”, valamint az Inytv. 26. §-a, mert az aláírt szerződés 30 napon belül nem került beadásra a földhivatalhoz.
A három szabályszegés azonban egységes magatartás.
A szabályszegés a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványától eltérően gondatlan lekövetésnek értékelt, hiszen nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy bárminemű tudatosság vezérelte volna az ügyvédet abban, hogy az okiratot ne nyújtsa be a földhivatalhoz. A fegyelmi tanács álláspontja szerint a beadás elmaradása figyelmetlenség lehetett
VI. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság büntetést alkalmazta.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy több alkalommal volt már folyamatban fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, valamint az, hogy néhai (...) tulajdoni illetőségét végrehajtási jog terheli, mely az ajándékozási szerződés megkötését követően került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, valamint az az érdeksérelem mely már nem orvosolható, jelesül az, hogy időközben az egyik ajándékozó elhunyt.
A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd az eljárás kezdetétől együttműködött a fegyelmi megbízottal, fegyelmi tanáccsal, ténybelileg elismerte a szabályszegét, a tárgyaláson tett nyilatkozatai, bizonyítékként becsatolt és értékelt okiratok, jegyzőkönyvek a tényállás megállapítását segítette elő, azt, hogy panaszolt ügyvéd minden tőle telhetőt megtette az érdeksérelem orvoslása körében, valamint hogy hosszú idő óta gyakorolja hivatását.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget 40.000 Ft, azaz Negyvenezer forint összegben állapítja meg.
Jogerős: 2019. május 30.