A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
fegyelmi határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt
50.000 Ft azaz (Ötvenezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A [1] Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt indult büntető eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet gyanúsítottként hallgatták meg.
Az előzetes vizsgálati eljárás tartalma alatt a [2] Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya átirattal tájékoztatta az ügyvédi kamarát arról, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat felhasználásának vétsége, valamint a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó csalás vétségének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellen.
Az újabb büntetőeljárásra tekintetettel ismételten elrendelésre került az előzetes vizsgálati eljárás.
Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények - bizonyítottságuk esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást a büntető eljárások jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A büntető eljárások befejezését követően a Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi eljárás folytatását rendelte el.
A vezető fegyelmi biztos indítványában a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát javasolta, továbbá fenntartotta az összefoglaló jelentésében foglaltakat és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács 2 rb szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapítsa meg az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt felelősségét az Üttv. 107. § b) pontja alapján.
Az indítványra az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fegyelmi biztos ellen elfogultsági kifogást jelentett be, melyet a Fegyelmi Bizottság elnöke elutasított.
A Fegyelmi Tanács ezt követően tárgyaláson kívül határozatot hozott az ügyben.
A tényállás:
I. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a magyar hatóságok által kiállított vezetői engedélyét a Román Közlekedési Rendőrség közlekedési szabálysértés miatt a vádlottól elvette és az okmányt 90 napra bevonta.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt Magyarországra való hazatérését követően - a román rendőrség által bevont vezetői engedélye helyett új okmány kiállításának kieszközlése céljából - felkereste a Járási Hivatal Kormányablak Osztályát és ott arról tett bejelentést, hogy a vezetői engedélyét elvesztette. A vádlott bejelentését a Járási Hivatal ügyintézője jegyzőkönyvbe foglalta, melyet a vádlott aláírásával látott el. A valótlan tartalmú bejelentést rögzítő jegyzőkönyv benyújtásával indult hatósági eljárás eredményeként az eredeti okmány elvételének valós körülményeit nem ismerő Járási Hivatal a vádlott számára új vezetői engedélyt állított ki.
Magyarország Bukaresti Nagykövetsége azon tájékoztatással küldte meg a vádlott bevont vezetői engedélyét a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának, hogy az okmányt a Román Közlekedési Rendőrség nagymértékű sebességtúllépésben álló közlekedési szabálysértés elkövetése miatt vonta be 3 hónap időtartamra.
A bíróság a vádlottat ítéletében bűnösnek mondta ki hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és ezért őt 2 (két) évre próbára bocsátotta.
II. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt házastársa bérleti szerződést kötött az Önkormányzattal, melynek értelmében 2015. óta kertművelés és szabadidős tevékenység céljából 90.000 Ft/év bérleti díj ellenében kibérelte az Önkormányzat tulajdonában álló telket és az azon lévő lakást. A szerződés szerint a bérlemény használata harmadik személy részére nem engedhető át.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és családja által felújított ingatlant egy internetes hirdetési oldalon K. D. gyanúsított hirdette meg kiadásra és ő egyeztette le a találkozót M. I-vel, akit nem tájékoztatott sem ő, sem az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ingatlan valós jogi helyzetéről.
2016 márciusában az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magát „bérbeadóként” feltüntetve úgy adta bérbe 5 évre szólóan 70.000 Ft/hó bérleti díj ellenében az ingatlant M. I. és családja részére, hogy eközben - a bérleményre jog- és kellékszavatosságot vállalva - valótlanul azt a látszatot keltette, hogy erre jogosult. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt két havi kauciót és egy havi bérleti díj összegét a szerződés megkötésének napján a sértettől átvett, melyből később 100.000 Ft-ot visszafizetett M. I. részére.
A rendelkezésre álló adatok alapján M. I-ék az ingatlant valóban bérbe vették, ott életvitelszerűen éltek és a bérlet nem az eljárás alá vont szándékából szűnt meg idő előtt, így a károkozási szándék nem állapítható meg. Ugyanígy nem valósult meg a hamis magánokirat felhasználásának bűncselekménye sem, tekintettel arra, hogy a valótlan adatokat tartalmazó szerződés sehol nem került felhasználásra.
A nyomozó hatóság ezért a nyomozást a vádlottakkal szemben a Be. 190. § (1) bekezdés b) pontja alapján - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény - megszüntette.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a vizsgálati szakban előadta, hogy azért nem értesítette a kamarát az eljárás megindulásáról, mert szégyellte magát a principálisa és a kamara előtt, és mert a rendőrség arról tájékoztatta, hogy ők ezt megteszik. Vállalta, hogy a jövőben minden iratanyagot megküld és folyamatos tájékoztatást ad a kamarának. Álláspontja szerint egyik ügyben sem követett el bűncselekményt. Előadta továbbá, hogy anyagi nehézségei vannak, két kiskorú gyermeket nevel és anyósáról is gondoskodnia kell, aki súlyos beteg.
A fegyelmi eljárásban tett észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint a vezető fegyelmi biztos a tényállást nem vagy nem megfelelően tárta fel, nem tárta fel a személyi körülményeit, továbbá hatáskörre, joghatóságra vonatkozó hivatkozást sem tett. Ezért elfogultsági indítványt terjesztett elő a vezető fegyelmi biztossal szemben.
Érdemben előadta, hogy a jogosítványát úgy vették el a román hatóságok, hogy azt gondolta, a 3 hónapos eltiltás kifejezetten csak román területen érvényes. Álláspontja szerint, amikor az okmányirodai bejelentést tette, úgy értette az elvesztést, hogy veszteség érte, mert nincs nála a jogosítványa. A „rendőri intézkedés során nem került elvételre” nyilatkozatot pedig úgy értette, hogy Magyarország területén joghatósági jogosultsággal bíró magyar rendőrhatóság nem vette azt el.
A bérlet ügyében előadta, hogy a faházat csak 1 évre adta ki és ő újította fel kétmillió forintból. Ezt a felújítást gyermektartásdíj elmaradás címén teljesítette a felesége felé, akivel 2011. júliusától nincs közöttük házassági életközösség. A felesége nem tájékoztatta figyelmetlenségből arról, hogy a bérleti szerződésben van ilyen kikötés, ő pedig a szerződés részleteit nem ismerte, mert abba nem tudott beletekinteni. Az önkormányzat azonnali hatállyal felmondta a bérleti szerződést és feljelentést tett. Az ingatlan el kellett a feleségének hagyni, kárát nem térítették meg, őt pedig rabosították. Álláspontja szerint polgári ügyről van szó, amelyben jóhiszemű tévedés történt.
Személyi körülményei tekintetében előadta, hogy ingó- és ingatlan vagyona nincs. A jelenleg egy felszámolás alatt álló kft-nél dolgozik, ahol havi 16.625 Ft a jövedelme. Két kiskorú gyermekéről kell gondoskodnia.
Végezetül előadta, hogy a legenyhébb büntetés kiszabását kéri és pénzbüntetés helyett maximum megrovás büntetés kiszabását látja indokoltnak.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a végindítványában fenntartotta az összefoglaló jelentésében foglaltakat. Álláspontja szerint a fenti magatartásával az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat és ezzel 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság kiszabását indítványozta, valamint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kötelezését a FESZ 40.2. b) pontja szerinti átalányköltség megtérítésére.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások elkövetések időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), elbírálásakor pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban Üt. 37. § és az elbíráláskori Üttv. 107. § rendelkezései lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Az Üt. 37. § szerint: Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az elkövetéskor hatályos Magyar Ügyvédi Kamara többször módosított 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) 1. § ab) pontja kifejezetten rögzíti, miszerint az ügyvédi kamara a fegyelmi jogkörét a fegyelmi vétség elkövetésekor a kamara névjegyzékébe bejegyzett ügyvédjelöltekkel szemben gyakorolja. Ez a rendelkezés tartalmában nem változott 2018. január 1-je után sem (új FESZ 8/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 1.2. pontja).
Az Üttv. 113. § (2) bekezdése kimondja: Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés .... az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés kiszabásának nem akadálya.
Mivel a fegyelmi vétséget megalapozó cselekmények elkövetésekor az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédi kamarai tagsága fennállt, ezért a fegyelmi felelősség megállapításának a jelen eljárásban helye van.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A járásbíróság ítéletében az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet bűnösnek mondta ki hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §) és ezért őt 2 (két) évre próbára bocsátotta.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a jelen eljárásban észrevételt tett, mely szerint nem követett el bűncselekményt és a legenyhébb büntetés kiszabását kéri.
A Fegyelmi Tanácsot a büntető eljárásban meghozott jogerős ítélet rendelkező része köti. A következetes fegyelmi gyakorlat szerint a hamis magánokirat felhasználása tipikusan olyan ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásnak minősül, amely magatartás az ügyvédi kar tekintélyét és az ügyvédek társadalmi megítélését veszélyezteti. Az ilyen magatartásokra is vonatkoznak az általános és alapvető etikai elvárások és normák, és azokra egy ügyvédjelöltnek akkor is figyelemmel lennie, ha egyébként nem ügyvédjelöltként jár el.
A Fegyelmi Tanács a másik esetben nem látta megállapíthatónak a fegyelmi vétség elkövetését, tekintettel arra, hogy a büntető eljárásban a nyomozást megszüntették, mivel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható a bűncselekmény elkövetése.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényeket egybevetve azt állapította meg, hogy a jelen ügy tárgyalás tartása nélkül is elbírálható, mivel a fegyelmi vétség egyértelmű, és a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács - mivel az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megvalósította az Üt. 37. § b) pontjában írtakat -, 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben látta megállapíthatónak az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt fegyelmi felelősségét.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire, valamint a fokozatosság elvére is tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt személyi körülményeit, nehéz anyagi helyzetét és azt, hogy két kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédjelölt fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 15. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 124.)