A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft (százezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
A nyomozó hatóság átirata szerint eljárás indult az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben 1 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 339. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétségének, továbbá 1 rb., a Btk. 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés megalapozott gyanúja miatt.
A BÜK elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt felhívásra becsatolta a gyanúsítotti jegyzőkönyveit. Az előterjesztett összefoglaló jelentés alapján a BÜK elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást. A BÜK Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. A nyomozó hatóság tájékoztatta a Fegyelmi Bizottságot, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellen folyamatban volt eljárás a törvényszéken jogerősen befejeződött és megküldte az I. és II. fokú ítéletet.
Az újonnan megalakult Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság átszignálást követően kijelölt Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el és kezdeményezte a határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalát.
A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül határozatot hozott jelen eljárásban, melyben egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tárgyalás tartását kérte, ezáltal a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát vesztette, és a Fegyelmi Tanács az ügyben tárgyalást tartott.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2016. [...] napján parkolási vitát követően egy alkalommal meglökte az őt a helyszínről való távozásában megakadályozni igyekvő és bocsánatkérést követelő sértettet, egy alkalommal hasba rúgta, majd négy alkalommal ököllel megütötte a fejét, a vállát és a mellkasát.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet a folyamatban volt eljárásban gyanúsítottként hallgatták ki 1 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 339. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő garázdaság vétségének, továbbá 1 rb., a 164. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő könnyű testi sértés megalapozott gyanúja miatt.
A bíróság elsőfokú ítéletében az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében (Btk. 339. § (1) bekezdés), a testi sértés miatt emelt vád alól felmentette és ezért 1 (egy) év 6 (hat) hónap próbára bocsájtotta. A törvényszék másodfokú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a próbára bocsátás tartamát 3 évre súlyosította.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fegyelmi eljárásban védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt jogi képviselője előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt jelenleg nem dolgozik, jövedelme nincsen, beteg, ezért a Fegyelmi Tanács előtt megjelenni nem tud, ezért kérte a tárgyalás elnapolását, betegségének természetét nem kívánta megnevezni. Az új határnapra az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt jogi képviselője írásban jelezte, hogy nem kívánnak megjelenni és kérik a tárgyalás távollétükben történő megtartását.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, melynek összegét a tárgyalás tartása nélkül meghozott mértéknél alacsonyabban állapítsa meg.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2016.12.28. napján valósította meg, így az anyagi jogi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.
Az elkövetéskor hatályos Üt. 37. § kimondja:
Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy
b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt bíróság által megállapítottan bűncselekményt követett el és ezzel az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette, ami a törvény szerint fegyelmi vétségnek minősül.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a bűncselekményt ügyvédi tevékenységen kívül követte el.
Sem az Üt. alapelveivel, sem az általános közfelfogással nem egyeztethető össze az, hogy az ügyvéd bűncselekményt kövessen el. Ez a következetes fegyelmi gyakorlat szerint is csorbítja és súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét. A Fegyelmi Tanács üdvözölte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azon döntését, hogy az egészségi állapota javulásáig nem gyakorol ügyvédjelölti tevékenységet, melynek fenntartása mindenképpen indokolt a jelen ügyhöz hasonló jellegű cselekmények elkerülése érdekében.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel egy alkalommal történt szabályszegés, egy cselekmény vonatkozásában született büntetőbírósági határozat vele szemben. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt magatartása a bíróság ítéletében írtak szerint szándékosnak minősült és ezzel a Fegyelmi Tanács is egyetértett.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel, a cselekmény tárgyi súlyára, az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt egészségi állapotára, valamint arra figyelemmel, hogy jelenleg jövedelemmel nem rendelkezik, a rendelkező rész szerint állapított meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte, amelynek csökkentésére - tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kérésére a tárgyalás napolásra is került - nem volt lehetősége.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. április 2. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 199.)