A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] és [...] budapesti ügyvédek ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvédek nem követtek el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást mindkét ügyvéd vonatkozásában
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés:
A [...] társaság képviseletében s bejelentő beadványában panasszal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához. Beadványában eljárás alá vont1 okiratszerkesztési tevékenységét, míg eljárás alá vont2 összeférhetetlen ügyvállalását kifogásolta.
A kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Mindkét eljárás alá vont ügyvéd érdemi védekezést terjesztett elő és iratokat csatolt. A kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte.
A fegyelmi tanács a panasszal összefüggésben álló, a bíróság előtt indult peres eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárást felfüggesztette.
A bíróság előtt folyamatban volt per a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével jogerősen befejeződött, így a fegyelmi tanács az eljárás folytatását rendelte el.
A tényállás:
A bejelentő társaság javára két budapesti ingatlanra 30.000.000 - 30.000.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre. A két jelzálogjogot az illetékes földhivatal határozatával törölte. A jelzálogjog törléséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat [...] napján kelt, amelyben a bejelentő képviseletében [...], mint meghatalmazott hozzájárult a jelzálogjogok törléséhez. Az okiratot eljárás alá vont2 szerkesztette és ellenjegyezte, továbbá a földhivatali eljárást lebonyolította.
Az okirat aláírásához szükséges és a meghatalmazott részére kiállított meghatalmazást az eljárás alá vont1 szerkesztette és ellenjegyezte.
A bejelentő társaság képviseletére jogosult [...] állítása szerint soha nem írt alá meghatalmazást [...] részére. Erre figyelemmel a bejelentő társaság, mint felperes a meghatalmazott és társai alperesek ellen jognyilatkozat létre nem jöttének megállapítása iránt a bíróság előtt pert indított. A bíróság a felperes keresetét elutasította, az elsőfokú ítéletet a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta.
A meghatalmazás az okiratot szerkesztő eljárás alá vont1 ellenjegyzése mellett a meghatalmazó aláírását tartalmazta az ítéletek szerint.
A földhivatali eljárásban a megbízó a bejelentő társaság volt, így az eljárás alá vont2 korábbi megbízóval a bejelentő társaság felperessel szemben az alperes a meghatalmazott jogi képviseletét látta el.
A bejelentő társaság, valamint az eljárás alá vont2 között létrejött ügyvédi megbízási szerződés 2.22. pontja az alábbiakat tartalmazza: „A Megbízó a jelen Tényvázlat aláírásával kifejezett, feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Megbízott - a jelen pontban ismertetett összeférhetetlenségi szabályok okán - a bejelentő társaság megbízóval szemben bármilyen/bárminemű ügyben - beleértve különösen, de nem kizárólag a peres, nem peres eljárásokat, peren kívüli egyeztetéseket, levelezéseket, szóbeli és/vagy írásbeli eljárásokat, egyéb egyeztetéseket - eljárjon. A Megbízó ezen nyilatkozatára tekintettel a jelen pontban foglaltak a Megbízott részére felmentvényként (azaz az összeférhetetlenségi szabályoknak való megfelelésre és az összeférhetetlenség kizárására) szolgál.”
A fegyelmi biztos végindítványa:
A jogerős ítélet, valamint a megbízási szerződés idézett 2.22. pontjának ismeretében a fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésében foglaltakat egyik eljárás alá vont ügyvéd tekintetében sem tartotta fenn és az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
Egyik eljárás alá vont ügyvéd sem ismerte el a fegyelmi felelősségét. Ettől függetlenül a peres ügyben eljáró bíróságok a részben a panasz alapjául szolgáló tényállás tekintetében is részletes bizonyítást folytattak le, továbbá a bejelentő és az eljárás alá vont2 között létrejött megbízási szerződés kifejezett felmentést ad az összeférhetetlen ügyvállalás tilalma alól. A fegyelmi tanács újabb el nem bírált bizonyítékot, tényt, körülményt nem talált, - azokra a bejelentő sem hivatkozott - így az ítéletekkel, továbbá a megbízási szerződéssel alátámasztva igazoltnak találta azt, hogy egyik eljárás alá vont ügyvéd sem követett el fegyelmi vétséget.
Tekintettel arra, hogy a bejelentő által kifogásolt ügyvédi tevékenységekre 2015. évben kezdődően került sor, továbbá az eljárás 2017. évben indult, így a jelen eljárásra az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), valamint a Magyar Ügyvédi Kamara 20/2018. (XI. 26.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata (FESZ) az irányadó.
Az Üt. 25. § (1) és (3) bekezdése értelmében az ügyvéd korábbi megbízójával szemben megbízást csak akkor vállalhat el, ha korábbi megbízó a korlátozás alól írásban felmentést adott. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapíthatóan az eljárás alá vont2 esetében ez megtörtént, az eljárás alá vont1 fegyelmi felelősségét pedig a bíróság és a törvényszék, mint másodfokú bíróság ítélete kizárja.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédek fegyelmi felelőssége nem volt megállapítható, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a FESZ 27.5. b) pontja alapján az eljárást megszüntette azzal, hogy az eljárás során felmerült költségeket a FESZ 40.6. pontja alapján az ügyvédi kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 11. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 241.)