A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelöttel szemben hivatalból indult eljárás a rendőrkapitányság és az ügyészség átirata alapján, amely szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelöttel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. § (1) bekezdésének b) pontjába ütköző és aszerint minősülő felhasználással elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt büntető eljárás indult.
A bejelentés alapján a kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot.
A kamara elnöke a fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján elrendelte a fegyelmi eljárást.
A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig. A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A bíróság a büntető eljárásban hozott elsőfokú ítéletét, és a törvényszék elsőfokú ítéletet helybenhagyó jogerős végzését megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamara részére.
A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartás nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta az indítványa megtételére.
A vezető fegyelmi biztos az eljárás folytatását kérte, fenntartva a korábbi összefoglaló jelentésben foglaltakat.
A tényállás:
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2017. [...] napján személygépkocsival megjelent az M3 autópálya kivezető szakszán lévő pihenőhely parkolójában. Ott a járművét leállította az egyik - az aszfalton való felfestéssel jól láthatóan jelzett - mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyen oly módon, hogy a gépkocsija vezetőoldalán a műszerfalon ki volt helyezve K.L.Gy. nevére kiállított mozgáskorlátozotti parkolási igazolvány. K.L.Gy. jogosult nem tartózkodott a gépkocsiban, illetve annál a parkolás során sem jelent meg.
A fentiek miatt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben rendőri intézkedésre került sor, az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet a helyszínen elfogták, és őt a rendőrkapitányságára előállították.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a tárgyalás anyagává tett gyanúsítotti vallomásában elismerte a cselekmény elkövetését, érdemi védekezést is előadva.
Az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet a bíróság ítéletével a Btk. 342. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntettében bűnösnek találta és ezért őt a bíróság 80 napi tétel, napi tételenként 1.000 Ft, összesen 80.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Az első fokon eljárt bíróság ítéletét a törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével jogerősen helybenhagyta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A vezető fegyelmi biztos az írásban előterjesztett végindítványában az összefoglaló jelentést az írásbelivel egyezően fenntartotta. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésre is.
A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglaltakra észrevételt tehet, azonban az eljárás alá vont nyilatkozatot nem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az elkövetéskor hatályos Üt. 37. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.
Az Üttv. 107. § lényegében ezzel azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Mivel az eljárás alá vont ügyvédjelölt fenti, bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító cselekménye az elbíráláskor hatályban lévő Üttv. 107. § b) pontja alapján is fegyelmi vétségnek minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését megállapította.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntetőbírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelöltnek az a magatartása, hogy jogellenesen használta a más nevére szóló mozgáskorlátozott parkolási igazolványt, alkalmas arra, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztesse.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára is - a rendelkező rész szerint állapította meg.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt beadványában tett megbánó nyilatkozatát: „Mélységesen és őszintén sajnálom, nem akartam sem a kamarára szégyent hozni, sem magamra.”
További enyhítő körülmény volt, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben a büntetőbíróság már alkalmazott jogkövetkezményt.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. alapján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, mert az ügy egyszerű megítélésű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2020. január 14. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 257.)