Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2017.F.261/26. határozata

összeférhetetlen ügyvállalásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 05-én tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat

A [...] Zrt. volt vezérigazgatója bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását kifogásolta, mert perbeli képviseletet vállalt vele szemben a [...] Zrt. jogi képviseletének ellátásával.

2017. május 22-én a fegyelmi főmegbízott elrendelte az előzetes vizsgálatot.

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő.

A BÜK Elnöke 2017. augusztus 2-án a fegyelmi megbízott összefoglaló jelentése alapján elrendelte a fegyelmi eljárást.

A megtartott fegyelmi tárgyalást követően az alapeljárásban eljáró fegyelmi tanács elnöke megkereste a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságát, amely állásfoglalást adott ki az üggyel kapcsolatban.

Az alapeljárásban eljáró fegyelmi tanács elsőfokú határozatot hozott, megállapítva, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a fegyelmi eljárás megszüntetése mellett fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazott.

A határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott fellebbezés alapján a MÜK Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte. A törvényszék, mint elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, ami alapján a Kúria, mint másodfokú bíróság a törvényszék fenti ítéletét hatályon kívül helyezte, az alperes (MÜK) határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a BÜK Fegyelmi Tanácsának határozatát helyben hagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előbb említett megismételt másodfokú eljárásban meghozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérte.

A törvényszék az alperes (MÜK) határozatát - az elsőfokú közigazgatási cselekményre is kiterjedően - megsemmisítette és az elsőfokon eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A tényállás

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015. február 10-én megkötött tartós megbízási szerződése alapján a [...] Zrt. jogi képviseletét látta el. A Zrt. és az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízási szerződést 2017. június 1-jén 2017. május 31-i hatállyal megszüntették, és új megbízási szerződést kötöttek, amely iratokat már az új vezérigazgató írta alá a megbízó képviseletében.

A 2015. február 10-én megkötött megbízási szerződést a bejelentő, mint a megbízó akkori vezérigazgatója írta alá, aki 2015. július 31-ig töltötte be ezt a tisztséget, ezt követően 2015. december 31-ig operatív irányítást és munkáltatói jogokat gyakorló vezérigazgató-helyettes, majd 2016. június 30ig szóló határozott időre megkötött munkaszerződéssel tanácsadóként állt a [...] Zrt-vel munkaviszonyban.

A munkáltató a határozott idő lejárta előtt, 2016. április 12-én a bejelentő munkaviszonyát megszüntette, aki emiatt a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt a bíróság előtt pert indított. A perben az eljárás alá vont ügyvéd képviselte a [...] Zrt-t.

Az előzőekben ismertetett alapeljárásban és megismételt másodfokú eljárásban eljáró fegyelmi megbízott, illetve fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a régi Etikai Szabályzat 5/13. c) pontjában írt korlátozást és ezért 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta a felelősségét, mert álláspontja szerint a panaszos nem vezető tisztségviselőként, hanem munkavállalóként indította a munkaügyi pert, e minőségében nem minősült vezető tisztségviselőnek, vagy tisztségviselőnek, a megbízási szerződés szerinti megbízója a [...] Zrt., és nem a panaszos volt.

Az alapügyben elsőfokon eljárt Fegyelmi Tanács megkereste a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságát a tekintetben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvállalásával kapcsolatosan fennáll-e az összeférhetetlenség. Az Összeférhetetlenségi Bizottság állásfoglalása szerint az eljárás alá vont ügyvéd ügyvállalása a régi Etikai Szabályzat 5/13. c) pontját sérti, mert a hivatkozott rendelkezés szerint, ha az ügyvéd gazdasági társaság egy vagy több ügyét, akár eseti, akár tartós megbízás alapján látta el, függetlenül attól, hogy a megbízást részére ki adta, nem járhat el a társaság és a megbízást ténylegesen részére adó vezető tisztségviselő között keletkezett jogvitában.

Az ÖB kiemelte, hogy az ügyvédi megbízást 2015. február 10-én a panaszos adta, tehát őt kell tekinteni az ügyvéd részére megbízást ténylegesen adó vezető tisztségviselőnek és ez a státusza a panaszosnak az ÖB álláspontja szerint jelen pillanatban is fennáll, tehát a jogvita a gazdasági társaság és a megbízást ténylegesen adó vezető tisztségviselő között áll fenn.

Ezen az sem változtat, hogy időközben az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződését a cég új vezető tisztségviselője új megbízási szerződéssel váltotta fel.

Az alapeljárásban eljárt elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi felelősséget megállapító határozatát a fenti tényállás és alapvetően a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságának az ügyben kiadott állásfoglalása alapján állapította meg.

Hasonló döntésre jutott a MÜK alapeljárásban eljáró Másodfokú Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa, sőt az alapeljárásban meghozott jogerős döntést felülvizsgáló törvényszék is.

Az ügy érdemi elbírálása során a Kúria másodfokú eljárásban meghozott ítélete mutat lényeges eltérést az addigi döntésektől.

A kúriai ítélet hangsúlyozottan vizsgálja a FESZ 1.4.-1.5. pontban írtak alapján azt, hogy a fegyelmi felelősséget az elkövetéskor hatályban lévő régi Etikai Szabályzat, avagy az időközben hatályba lépett, és az elbíráláskor hatályban lévő új Etikai Szabályzat alapján kell elbírálni.

A kúriai ítélet megállapítja, hogy felek által sem vitatottan az új Etikai Szabályzat 2018. május 1-jétől hatályos és ugyanezen naptól a régi Etikai Szabályzat hatályát vesztette.

A MÜK másodfokú határozatát 2018. május 9-én, vagyis az új Etikai Szabályzat hatályba lépését követően hozta meg, ezért a FESZ 1.4.-1.5. pontra figyelemmel hivatalból kellett volna vizsgálnia azt, hogy a felperes számára a régi vagy az új Etikai Szabályzat tartalmaz kedvezőbb feltételeket. Ezt a vizsgálatot a MÜK Másodfokú Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa elmulasztotta.

Ezen vizsgálatot és döntést a bíróság nem vehette át az alperes MÜK-től, ezért az új eljárás során a MÜK e tárgyban köteles dönteni és ennek eredményétől függően lesz abban a helyzetben, hogy eldöntse, az eljárás alá vont ügyvédre nézve kedvezőbbnek ítélt etikai szabályok alapján az általa tanúsított magatartás fegyelmi vétségnek minősül-e, és kell-e szankcionálni.

A kúriai döntés elvi tartalomként kiemelte, hogy amennyiben az ügyvédi fegyelmi tanács döntése meghozatalakor már új Etikai Szabályzat a hatályos joganyag, akkor szükséges dönteni arról, hogy az elkövetés idején hatályban lévő régi Etikai Szabályzat, vagy az elbíráláskor hatályos új Etikai Szabályzat a kedvezőbb az eljárás alá vont ügyvédnek.

A közigazgatási bíróság nem jogosult olyan indokra alapítottan jogszerűnek minősíteni a támadott alperesi határozatot, amelyet az nem tartalmaz.

A kúriai ítélet alapján eljáró MÜK Fegyelmi Fellebbviteli Tanács az általa lefolytatott megismételt eljárásban megállapította, hogy az új Etikai Szabályzat szigorította az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat azzal, hogy a 4/1. pontban kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merüljön fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.

A határozat megállapítja, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen minősítette az ügyvéd cselekményét a számára kedvezőbb régi Etikai Szabályzat 5/13. c) pontja alapján fegyelmi vétségnek és megfelelően szankcionálta azt.

Az eljárás alá vont ügyvéd újabb keresetével kért felülvizsgálat alapján meghozott újabb ítélet megállapítja, hogy a MÜK eleget tett a Kúria új eljárás vonatkozásában adott utasításának, mert megvizsgálta és megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény tekintetében a régi Etikai Szabályzat tartalmaz kedvezőbb szabályozást. Ezt a döntést kellően meg is indokolta azzal, hogy az új Etikai Szabályzat, ellentétben a régi Etikai Szabályzatban megfogalmazott széleskörű, tételes szabályozással, nagyobb teret enged a mérlegelésnek és a 4/1. pontban megfogalmazott szöveg is kiszélesíti az összeférhetetlenség megállapításának lehetőségeit.

Az újabb törvényszéki ítélet a régi Etikai Szabályzatnak az anyagi jogi 5/13. c) pontját az eddig eljáró tanácsoktól eltérően értelmezte, és e körben osztotta az eljárás alá vont ügyvéd jogi érvelését. Eszerint, amikor az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó cég jogi képviseletét látta el a megbízó és a panaszos munkaügyi perében, akkor a panaszos már nem volt vezető tisztségviselője a megbízónak, ezért a régi Etikai Szabályzat 5/13. c) pontja alapján a fegyelmi felelősség nem állapítható meg. A bíróság álláspontja szerint a vonatkozó szabályzatot úgy kell értelmezni, hogy az ügyvéd a megbízó cég és annak vezető tisztségviselője közötti jogvita során nem járhat el. A bíróság értelmezése szerint olyan kitételt a szabályzat nem tartalmaz, hogy az ügyvéd a megbízó cég és annak volt vezető tisztségviselője közötti vitában ne járhatna el.

A bíróság külön foglalkozik a régi Etikai Szabályzat 5/2. pontjában írtakkal, mely szerint az ÖB állásfoglalása az eljáró fegyelmi szervekre kötelező. A bíróság a szabályzat ezen kitételét nem vitatja, azonban rögzíti, hogy az ÖB állásfoglalás kötelező voltától függetlenül a perbeli esetben az ÖB állásfoglalása (és az eljáró fegyelmi hatóságok döntése) a jogalap tekintetében nem volt jogszerű, mert helytelenül értelmezték az 5/13. c) pontban írt anyagi jogi rendelkezést.

Miután a törvényszék említett ítélete nem csak az alperesi (MÜK) határozatot semmisítette meg, hanem döntését kiterjesztette az elsőfokú közigazgatási cselekményre is, ezért a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsát, mint elsőfokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A törvényszék ítélete a megismételt eljárás tekintetében arra utasította az elsőfokon eljáró Fegyelmi Tanácsot, hogy az előzőekben írtak szerint eljárva a régi Etikai Szabályzat 5/13. c) pontjára alapítottan nem állapíthatja meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, mely szerint a társaságot képviselte a társaság és volt vezető tisztségviselő jogvitája során indult perben, összeférhetetlenségi szabályt sértett volna, és ezért a jelen esetben az eljárást meg kell szüntetnie.

A Fegyelmi Tanács úgy ítéli meg, hogy az érdemi döntését illetően nincs lehetősége eltérni sem a Kúria, sem pedig a törvényszék ítéleteiben megfogalmazottaktól.

Ennek megfelelően a FESZ 1.4.-1.5. pontban írtak alapján az előzőekben kifejtettek szerint az eljárás alá vont ügyvéd számára kedvezőbb, vagyis a régi Etikai Szabályzat rendelkezését kell alkalmazni. Ennek 5/13. c) pontjában írt anyagi jogi szabály jelen esetre szóló értelmezése és alkalmazása a törvényszék ítéletében írtak szerint az, hogy a cég által megbízott ügyvéd nem járhat el a cég vezető tisztségviselőjével szembeni jogvitában, amennyiben a megbízást részére ő adta. Amennyiben azonban a jogvita a cég és ezen személy, aki már nem vezető tisztségviselő, legfeljebb volt vezető tisztségviselő között zajlik, a megbízott ügyvéd eljárhat a cég képviseletében ezen személlyel szemben - legalább is a törvényszék nem megfellebbezhető ítélete szerint.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi felelősség megállapításának a bíróság utasítása folytán történő kényszerű mellőzése mellett rögzíti, hogy ilyen helyzetben az ügyvéd akkor járt volna el helyesen, ha nem vállalja el az ilyen az összeférhetetlenség látszatát megvalósító, és amint látjuk, jogértelmezési vitára is okot adó megbízást, hanem azt visszautasítja, illetve másik kollégát biztosít megbízója rendelkezésére, akivel szemben még az összeférhetetlenség látszata sem merülhetett volna fel. Nem véletlen, hogy az ilyen esetekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt az új Etikai Szabályzat már annak 4/1. pontjában írtak szerint tartalmazza.

Alkalmazott jogszabályok

- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata 5/13. c) pont: ha az ügyvéd gazdasági társaság egy vagy több ügyét akár eseti, akár tartós megbízás alapján látta el, függetlenül attól, hogy a megbízást részére ki adta, nem járhat el a társaság és a megbízást ténylegesen részére adó vezető tisztségviselő között keletkező jogvitában.

- 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 4.1. pont: Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.

- 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról 1.4. pont: A fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.5. pont: Amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről 107. §: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 86. § (4) bekezdés: A bíróság a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új eljárás (a továbbiakban: megismételt eljárás) lefolytatására vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan. 97. § (4) bekezdés: A bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.

A Fegyelmi Tanács a bíróság ítéletében megfogalmazott utasítása folytán nem volt abban a helyzetben, hogy a megállapított tényállást a régi Etikai szabályzat 5/13. c) pontjába ütköző magatartásnak minősítse, bár az ügyvállalást nem tartotta maradéktalanul helyesnek.

Miután a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem szegte meg a rá vonatkozó fenti szabályokat, ezért nem követett el fegyelmi vétséget. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2022. február 3. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 261.)